Egy énekes és egy zongorista - Gájer Bálint és Lőrincz Ádám koncertje

Korábban eddig sosem jártam a BorNeo Étteremben, úgyhogy kíváncsian vágtam neki az estének, vajon a hely milyen élményt nyújt majd. Teljes mértékben pozitív csalódás. Az apropó, ami miatt ellátogattam ide, az Gájer Bálint zongorás estje volt. 

Szeretem az ilyen közvetlen hangulatú koncerteket, mert valahogy újabb értelmet nyernek az eddig ismert dalok, újabb színben tündökölhetnek, ha egy szál gitárral vagy zongorával kísérik őket.

Bálint már eddig több ízben bizonyította tehetségét: azt hiszem, ahhoz most már tényleg kétség sem férhet, hogy kicsiny országunk egyik legbiztosabb hangú énekesét tisztelhetjük a személyében. Nincs hamisság, nincs nyekergés – kellemes, tiszta baritonja szinte simogatja az ember lelkét, miközben hallgatja őt. Ráadásul újabb oldalát is megismerhettük a hangjának ezen az estén, mert valami plusz érzelem itatta át többször is előadás közben.

Kitűnőbb társat maga mellé nem is kaphatott volna Lőrincz Ádám zongorista személyében, hiszen érezhető volt közöttük a több éves összhang, ami egy ilyen koncert alkalmával sokkalta fontosabb szerephez jut, mint egy teljes zenekarosnál. Itt ha nincsen egy hullámhosszon a két személy, akkor az bizony nagyon hamar kiderül és megöli a hangulatot. Voltam már olyan koncerten, ahol kitűnő volt az énekes és kitűnő volt a gitáros is (akkor ily módon lett akusztikus est prezentálva)...de hiába alkottak frenetikusat, ha külön néztem őket...nem álltak össze egésszé, ezáltal a varázslat sem született meg.

Lájk, ha kedveled a retro dalokat.

Bálint és Ádám esetében erről nem beszélhetünk: figyeltek egymás rezdüléseire minden pillanatban, lehetőség adódott ezáltal improvizációra is; ami pedig zongoristánk játékát illeti, az tulajdonképpen utánozhatatlan. Mosolyog, énekel, együtt él és lüktet a produkcióval, ezáltal ő is az egész lelkévé válik. Zseniális technikai tudása pedig egy pillanatra sem engedi, hogy ne figyeljünk rá. Magára vonja a figyelmet, de nem szemtelenül, az énekes elé tolakodva, hanem megadva neki a tiszteletet, s segíti őt, hogy magasságokba szárnyaljon. Azt hiszem, ilyen az, mikor két igazán tehetséges és alázatos, nagybetűs MŰVÉSZ találkozik, s működik közöttük a „kémia”.

Ami a repertoárt illeti: természetesen voltak Bublé dalok, hiszen ezek már szervesen hozzátartoznak Bálinthoz, de elhangzottak a saját szerzemények, s mellettük néhány újdonság is, mint mondjuk az örök klasszikus „Bikini – Részegen ki visz majd haza” picit új köntösbe öltöztetve.

Konzekvenciaként azt is elmondhatom, hogy Bálint azon kevés énekesek közé tartozik, akiknek jól áll az, ha magyarul énekelnek. Értelmet nyernek a szavak és mondatok, mert (mint egy jó színész, mikor teljesen átveszi az adott karakter tulajdonságait és átlényegül) érzi és érti, miről is énekel.

Remélem, a BorNeo színpadán még láthatjuk ezt a tehetséges duót – a közönség részéről egyértelműen van rájuk igény, hiszen első alkalommal játszottak itt, s a hely eddigi koncertjeit tekintve most volt először telt ház, pedig hozzájuk hasonlóan ismert és elismert zenészek adtak itt eddig különleges esteket. Aki pedig teheti, mindenképp látogasson el az étterembe, hiszen igazán minőségi koncertekkel és finom ételekkel, italokkal várják a kikapcsolódni vágyókat.

– Rosta N. Napsugár –
Fotó: Barta Imre

[2014.03.25.]