Megjelent Vicky Sunday – The Best Album Ever című albuma. Az énekest nem nagyon lehet szerénységgel vádolni, de azzal sem, hogy nincs érzéke a humorhoz. Életművét tekintve mindenképpen a legjobb lemezről beszélhetünk.
Hangos, dekadens, változatos. ’Worldmetal’. Egyedi és divattalan. A számok tele vannak meglepő fordulatokkal. Az intenzív, eklektikus, progos elemeket sem nélkülöző metál világban a funky lüktetéstől a kelta dallamokon, jazz zongorán és country hegedűn keresztül sok minden helyet kapott. A zene mégis egy egységes képet alkot, amit Vicky hangja és személyisége tart össze.
A lemezen a precíz, súlyos gitárt helyenként virtuóz hegedűtorzó hasítja keresztül. Beteges horrorszimfónia, karmikus ethno-rock. A húzós metal dobolással szemben afrikai vudu ütőhangszerek latinos lüktetése ad ritmikus aszimmetriát. Eszelős tempójú körtánc, fondorlatos pszichomágia.
Vickynél az éjszakákból sosem lesznek nappalok, a káoszból sosem lesz rendszer, a vibrálás nem válik monotonná. Az erős, azonnal agyba mászó dallamokat zaklatott instrumentális betétek váltják. Szövevényes szövegvilág, néha csak a dal végén derül ki a több versszaknyi irónia. Életrajzi és asztrális élmények, megerőszakolt ponyvaromantika, zavaros képirodalom.
A Narrator Records gondozásában megjelentet CD-re 9 saját dal mellett az R.E.M. együttes Losing My Religion című dalának átértelmezése is felkerült.