A beszélgetésben felelevenedett egy különleges találkozás:
„A legjobb barátom volt Boncz Géza, reggeltől estig együtt csibészkedtünk 20 éven keresztül. A barátságunk tizenöt-tizenhatodik évében, amikor tényleg reggel kilenctől együtt voltunk késő éjszakáig:
Egyik nap felébredtem, és azt álmodtam, hogy Géza a Farkashegyi Repülőtérnek a fogadó épületénél áll, én pedig egy dupla szárnyú repülőgép ajtajánál. Felhívtam reggel Gézát: mondtam neki, hogy képzeld el milyen hülyeséget álmodtam. Azt mondta mondom: Én álltam a fogadó épületnél Farkashegyen, te meg álltál a dupla szárnyú gép ajtajánál. Most is feláll a szőr a kezemen, egyformát álmodtunk, ugyanott voltunk álmunkban.