BrainD.O.G.s - zenés éjszakai mesedélután felnőtteknek 

Latinos ritmusok és füstös férfihangok közé csöppenhetett az, aki ezen az estén a mardosóan hideg pécsi éjszakából bevette magát a Zsolnay-negyed koncerttermébe. Már a ruhatárnál kígyózó sorból is sejteni lehetett, hogy sokakat vonzott a program (feltehetőleg nem csupán a benti meleg miatt...) – és rengeteg bluesrajongó kapott igazi csemegét a Mikulástól.

Néhány évvel ezelőtt járt már Pécsett a Tom Waits-dalokat játszó formáció, most azonban megújult műsorral tértek vissza. A nemzetközi produkcióban a jólismert magyar zenészek  (Kiss Tibi, Varga Livius, Frenk, a kiváló blues-zongorista Nagy Szabolcs, és a szintén remek basszusgitáros Varga Laca) mellett a zseniális angol soul-blues-énekes, Ian Siegal és a (neve ellenére) osztrák Ripoff Raskolnikov erősítette a mezőnyt.

Maga a formáció egy régóta alakuló ötletből jött létre, s bár egyszeri alkalomra (Tom Waits születésnapjára) álltak össze anno egy koncert erejéig, úgy tűnik, a koncepció nagyon bejött, hiszen ma már rendszeresen ad koncerteket ez a remek csapat.

Ezen az estén is tehát Tom Waits, kultikus amerikai énekes-komponista dalait nyújtotta át nekünk az együttes: a Grammy-díjas zenész füstös hangját hűen idézték meg, és vers-számba is elmenő dalszövegeivel kellemesen borzongatták a hallgatóság hallójáratait. Nem csoda, hogy ennyi embert megihletett és bűvkörébe vonzott Waits: különlegesen erős egyéni nyelvezetű, olykor érzéki dalokat alkotott. Nem véletlenül illettük mi sem az eseményt feljebb “mesedélután felnőtteknek” néven: az egymás után sorrakerülő produkciók ugyanis egytől-egyig mintha meséjükkel akartak volna elandalítani minket – még ha a szövegek sokak számára talán nem is voltak érthetőek. Íme néhány az elhangzott dalok közül – a teljesség igénye nélkül: Going out west, Temptation, Make it rain, Everybody’s talking, Old shoes, Ice cream Man Choloate Jesus, Romeo is bleeding, Dirt in the ground, World is green, Xmas Card, Down down down, Blind love…

Fontos tudni, hogy nem feldolgozás-zenekarról van szó: a színpadon lévő úriemberek (akik egyébként saját területükön egytől-egyig professzionális alkotók) mind láthatóan nagyon élvezik, öröm- és jutalomjátékként élik meg a koncertet és inkább jammelgetve adják elő az eredeti Waits-dalokat, az ő szellemiségének keretein belül, de mégis saját magukat is hozzáadva és szájuk ízére formálva azokat. Ebből fakadóan minden koncerten más és más az “eredmény”, hiszen az egyes zenészeknek is mást és mást jelent az ihlető példakép – ami egyébként saját zenei stílusukon is lenyomatot hagy. Ez bizonyára nem véletlen, hiszen hasonszőrű férfiemberekről van szó, akik valószínűleg sokmindenben tudnak osztozni a Tom Waits által is ábrázolt világgal, az őáltala megfogott és kidomborított érzésekkel. És hát kétség kívül nagy mértékben szeretik és tisztelik is az immár 67 éves “öregurat”, sőt, gyanítom, hogy ott lapul dédelgetett álmaik között, hogy egyszer ebben az illusztris társaságban akár vendégül láthassák magát a Nagy énekes-dalszerzőt…

A Braindogs koncertjén nem a kirstálytiszaságú hangok hatnak és rezegtetnek, hanem az életet már alaposan megjárt érces férfi-orgánumokból áradó érzés-lenyomatok. Őrület és ördögi extázis ugyanúgy érzékelhető ebben a performanszban, mint lágyság, szerelem és más – bizony vérmes férfiakat sem kímélő – gyengéd érzelmek. Számomra már csak néhány, az átitalozott éjszaka után egymásba boruló párocska és egy bárpult hiányzott a parkettről, hogy teljes legyen a hatás…

S ha már “dog”, legyen kövér: a fagyos pécsi éjszakában úgy döntöttünk, betérünk még a Nappaliba is, ahol az egy ideje pihenőidejét töltő D.O.G. visszatérő koncertje kezdődött éppen. Király buli kerekedett a Király utca közepén, azt kell, hogy mondjam. Ertl Dani egyre kiforrottabban uralja a frontemberi szerepeket, az új tagok is láthatólag már kellően összedolgozódtak az eredeti csapattal. Változatos, laza számokat nyomtak, kellemesen ellazítva minket a borongósabb Waits-dalok után.

Reméljük, mind a két dögös DOG-os csapatot láthatjuk hamarosan ismét köreinkben – és nem kell újabb egy évet várnunk rájuk: vagyis nemcsak akkor koncerteznek legközelebb Pécsett majd, ha fagy.

– Zsenilia –  
Fotó: Takács Miklós

[2016.12.18.]