Világsztárok és rekord látogatottság az Operában 

2016-ban 30 nagytermi és kamarabemutatót, 477 nagytermi előadást tartott két színházában a Magyar Állami Operaház, a kamaraelőadások száma is meghaladja a 60-at, az egyéb beavató programoké, túráké a 600-at. December végéig közel 560.000 nézőt fogadnak (dolgozói bérletek nélkül), ami a tavalyi, ugyancsak rekord nézőszámhoz képest is további 9%-os növekedést mutat. 44 külföldi vendégművész között a nemzetközi operaélet legnagyobbjai is felléptek az Opera és az Erkel Színház színpadán, a bérletvásárlók száma meghaladta a 32 ezret, további 8%-kal növelve a mérleget.

Placido Domingo, Edita Gruberová, Bryn Terfel, Marcello Giordani, Iréne Theorin, Erwin Schrott, Charles Castronovo – csak néhány név a világ élvonalába tartozó operaénekesek közül, akik 2016-ban a budapesti Opera színpadain is vállaltak fellépést, 165 magyar kollégájuk mellett. Többen közülük immár visszatérő vendégek, mellettük pedig ugyancsak rangos, a nemzetközi szakma elismerését élvező rendezők csatlakoztak a Magyar Állami Operaház szakmai munkájához. Az évben rendezett a budapesti Operában Ludger Engels (Németország), Michał Znaniecki (Lengyelország), Vilppu Kiljunen (Finnország), és Damiano Michieletto (Olaszország) friss szellemiségű Bohéméletét is színre vitték. Az előadások dirigensei között is számos nemzetközi hírű karmestert üdvözölhetett a közönség, köztük volt Christian Badea, Arthur Fagen, Oliver von Dohnányi, Pinchas Steinberg és Stefan Soltész.

2016-ban zajlott az intézmény negyedik tematikus szezonjának, a Shakespeare Évadnak második fele. Plácido Domingo első operaházi fellépését 1214 vendég tekintette meg a Shakespeare Estélyen, amely az első, új formában megrendezett összművészeti est volt az Operaházban. Az évad része volt május 18. és június 2. között az Opera valaha volt legnagyobb és legsokszínűbb fesztiválja. A Shakespeare400+ Fesztiválon a brit szerző halálának 400. évfordulója alkalmából 17 különféle adaptációt tűztek műsorra. 16 nap alatt 31 előadást tartottak 3 helyszínen, rendkívül gazdag kínálattal; a shakespeare-i vonatkozású repertoárdarabok – A makrancos Kata, Falstaff, Macbeth, Otello, West Side Story – kitűzése mellett négy premiert és számos hangversenyszerű illetve kamaraelőadást is tartottak a shakespeare-i tematika jegyében. Az év kínálatának egyik súlypontja volt rögtön január végén a Lear magyarországi bemutatója. A német Aribert Reimann darabját a müncheni ősbemutatót rendező legendás alkotó, a francia Jean-Pierre Ponnelle munkája nyomán vitték színre, a szerző jelenlétében megtartott premierelőadás abszolút szakmai- és közönségsikert hozott.
 
2016-ban összesen 30 különféle méretű premiert tartottak, köztük 4 ősbemutatót és 11 magyarországi bemutatót is; többet nemzetközi alkotógárda vitt színre. A harmadik évada tartó nagy ütemű repertoárcsere folytatódott, a népszerű, biztos közönségsikert hozó darabok – így a Bohémélet és a Traviata – újragondolása mellett unikális műveket is műsorra tűztek, ilyen volt pl. Thomas Adès: A vihar című operája, a  Purcell Tündérkirálynőjéből készült új verzió, de új rendezésben, ezúttal a lengyel Znaniecki elképzelése szerint láthatta a közönség szeptemberben Kodály Székely fonóját is, valamint M. Tóth Géza színrevitelében megszületett a Ring-ciklus második darabja, A walkür, egyedi látványvilágban.

A Magyar Állami Operaház történetének első saját rendezésű nyári sorozatában ugyancsak első alkalommal tőről metszett musicalt is műsorra tűzött. Az Elton John nevével fémjelzett alkotás Szirtes Tamás rendezésében, küldetése szerint a klasszikus balett műfaját hivatott népszerűsíteni. A Billy Elliot – a musical című produkciót összesen 80 ezer néző tekintette meg a két színházban.
A balett klasszikus darabjait interpretáló Magyar Nemzeti Balett 5 bemutatót tartott. A társulat speciálisan színes repertoárja ismét a legkülönfélébb darabokkal bővült, amelyek által az együttes ismét sokoldalúságát bizonyította. A kortárs tánc remekei közül színre vitték Kylián Sarabande és Falling Angels című alkotásait, de 2016-ban mutatták be a felújító koreográfus, Sir Peter Wright közvetlen közreműködésével a Csipkerózsika című nagy Petipa-klasszikust is, valamint az új évad sikerét, a Don Quijotét, amelyet a világhírű Michael Messerer vitt színre. Solymosi Tamás balettigazgató a márciusban megrendezett II. Nagy Iván Balettgálára ismét Budapestre invitálta a nemzetközi balettélet sztárjait – a vendégművészek között a Magyar Nemzeti Balett szólistái mellett fellépett az Angol Nemzeti Balett, a londoni Royal Ballet, a Mihajlovszkij Balett és a Norvég Nemzeti Balett öt szólótáncosa.

Az ’56-os emlékévben az őszt a forradalom és szabadságharc tiszteletének szentelte az Opera. 13 különböző programmal, köztük 3 ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készültek a 60. évforduló méltó megünneplésére. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakult az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadást láthatta a közönség. Az Opera zenekara és szólistái mindemellett nagy sikerű koncertet adtak a New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében éppúgy, mint a kassai színházban. A 37 emlékévi Opera-programot több mint 30 ezren látták.

2016-ban folytatódott az intézmény legnagyobb volumenű kezdeményezése, az ifjúságot a színházhoz szoktató OperaKaland, amely 2013 májusában indult a középiskolás korosztály számára. A programban az ország minden tájáról érkeztek szervezett csoportok, a látogatók száma eddig 176 ezer, amely a következő, tavaszi Bánk-szériában már most, a regisztrációkból látható módon átlépi a 200 ezres határt. A két sorozat (A varázsfuvola, Bohémélet 2.0), amely idén 48.000 nézőt vonzott, változatlanul a kezdetekkor kitűzött célért szerveződik: anyagi körülménytől és lakóhelytől függetlenül minden diákhoz eljussanak az operai műfajok.
Ugyancsak a gyermekekre fókuszál az Opera nagyköveti programja, amely azoknak a diákoknak szól, akik a korosztályos határ miatt még nem kapcsolódhatnak be a Kalandba, vagy intézményeknek, amelyek nem tudják utaztatni a gyerekeket. A Magyar Állami Operaház 25 művésze és színházi szakembere – elsősorban köznevelési intézményekben – tartott személyes élményekkel átszőtt, szakmailag magas színvonalú órákat, kurzusokat, akár tanórákon, akár tanórán kívüli foglalkozások keretében, egyedileg egyeztetett időbeosztással és formában, óvodától egyetemig bármely korosztály számára. 2016-ban mintegy 1.000 nagyköveti előadás valósult meg.

A nyári időszakban az egyetemista korosztályt ugyancsak speciális lehetőséggel szólítja meg az Opera: fiatal énekesei immár negyedik alkalommal vonultak ki a Sziget Fesztiválra, ahol várakozáson felüli sikereket értek el operaprogramjukkal a fesztiválozó fiatalok körében is.
Az összesen 257 gyermekelőadás mellett a vidéki felnőtt közönséget is igyekezett kiszolgálni az Opera: 7 Gördülő Opera-előadáson játszották a Figaro 2.0 előadást az ország vidéki kőszínházaiban. Az intézmény 6 CD és DVD mellett megjelentetett két könyvet is, és nagy ütemben folyik tovább az Opera DigiTár program is, a Ház múltjának nyilvános keresésre optimalizált digitalizációja.
Az Opera a szeptemberben elindult M5 kulturális közszolgálati csatorna aktív közreműködője, 16 előadásáról készített felvételt, mások mellett heti televíziós magazinja van.

2016-ban a Magyar Állami Operaház központi költségvetési támogatása 9,38 milliárd Ft-on stagnált, ez a 2001/2002-es, aktivitását tekintve jóval szerényebb szezon támogatási összegnek 72%-át teszi ki reálértéken, és csak a közalkalmazotti járandóságokra elegendő. Az intézmény RKI-támogatást sem 2015-ben, sem 2016-ban nem kapott. Saját jegybevétel, ingatlanhasznosítás, pályázati források, TAO-támogatás révén az Opera 5 mrd Ft saját bevételre tett szert, korábbi maradványok teljes felhasználásával az intézmény további 2.1 mrd Ft további költésével tudta működését fenntartani. A mérlegfőösszeg így mintegy 16.5 mrd Ft, amely a bécsi Opera fajlagos (egy nagytermi előadásra vetített) költségének mindössze 12%-a.

A 1555/2015. számú kormányhatározat értelmében a Magyar Állami Operaház 2016-ban megkezdte az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű beruházását: a MÁV hajdani Északi járműjavítójának épületeiben létrehozza új logisztikai központját, az Eiffel Műhelyházat. A Kőbányai úton, közel harmincezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Kisszínház, valamint a nyolc, jelenleg távoli külső raktár összes díszletének és kellékének, valamint a mintegy 400 ezer jelmeznek értékőrző tárolására szolgáló raktár. A beruházás nyomán számos helyiség funkciója változhat meg az Andrássy úti dalszínház tereiben és a hozzá kapcsolódó üzemházban, feloldva egy sor, a művészi munkát hátráltató problémát. A projekt további fontos hozadéka, hogy lehetővé teszi az Operaház korszerűsítésének megkezdését is, amelyről egy újabb, 2016. augusztus 22-én napvilágot látott kormányhatározat és kiemelt projektté minősítő rendelet döntött. Fentiek értelmében 2017-től áthangolhatják az Ybl-palota megüresedett üzemi tereinek felosztását, ezzel párhuzamosan pedig elkezdődhet a nézőforgalmi területek korszerűsítése, restaurálása, majd megvalósulhat a színpadtechnika, a felsőgépészet, valamint a strangok cseréje, a nyílászárók javítása, a gyengeáramú rendszerek kiépítése és a fűtés-korszerűsítés. Sor kerülhet a Hajós utcai üzemház víz- és villanyvezetékeinek, valamint liftjeinek és burkolatainak cseréjére, valamint az épület végleges azbesztmentesítésére és szigetelésére is. A fenti két nagy fejlesztés tervei elkészültek, közbeszerzési eljárásai folyamatban vannak.

"Ha mindez sikerül, akkor a visszakapcsolt Erkel Színházzal kibővített, új infrastruktúrával működő, immár évekkel előre tervező Operaházat szeretnék felmutatni 2018 tavaszán, ciklusom lejártakor. Hatalmas erőforrás összpontosul a Magyar Állami Operaházban, művészet terén messze nagyobbak vagyunk nemcsak saját pénztárcánk lehetőségeinél, de Magyarország fizikai önmagánál is. Ha a működés feltételeit is sikerül javítanunk, még nagyobb hasznot hajthatunk hazánknak: a művészet az az exportcikk, amely valós és torzíthatatlan képet ad rólunk" - mondta a főigazgató a 2015-ös év végén.
Mindezt 2016 decemberében azzal toldja meg: „Tanulmányok szólnak arról, hogy a Magyar Állami Operaházra költött források 80%-a cashben áramlik vissza a költségvetésbe, a maradék invesztíció pedig össze sem vethető 1200 magasan kvalifikált munkavállaló állásban tartásával. A járulékos hasznokat, az 5-600 ezer néző rekreációját és az országimázst ideértve az Opera magas haszonnal dolgozó intézmény, és mivel tulajdonosa a magyar állam, hasznait is az állam aratja. Évről évre néző- és bevételi csúcsokkal mutatjuk a magyar Opera új horizontját. Természetesen a magyar lakosság fizetőképességének figyelembe vételével a következő években is célunk a saját bevételek növelése. Viszont legkésőbb 2018-ban (a legutolsó komolyabb bérfejlesztés után 16 évvel) muszáj lesz e teljesítményhez hozzáemelni a központi finanszírozást is, mert hosszabb távon az olló nyitva nem tartható, ugyanakkor bezárulhat több előnytelen pozícióban is. Valamennyien azt szeretnénk, hisz közös érdekünk, hogy ne a színvonal essen, hanem támogatás nőjön stabilra, kiszámíthatóra – legalább a 2011-ben kitűzött cél, a tíz évvel korábbi nívó mai értékére.
Másfél év múlva az európai ligában játszó Magyar Állami Operaház korszerűsített Ybl-palotájával, Eiffel Műhelyházával, újranyitott Erkel Színházával és a 2002-es támogatás 2018-as reálértékén az európai élvonalat nemcsak elérheti, de meg is tarthatja: ha a bécsi források 25%-át megkapjuk ehhez, a hendikepből világraszóló teljesítmény lesz.”

– Opera Sajtó –

[2017.01.08.]