Jubileumi ünnepséggel emlékeztek a Budapesti Operettszínházban
100 éve született jelenkori irodalmunk egyik legnagyobb hatású írója, Szabó Magda, akinek műveit ma is rajongásig szereti a közönség, akármilyen formában találkozik is vele: könyvben, filmen vagy színpadon. Születésnapján, október 5-én a Budapesti Operettszínház kettős jubileumi ünnepséggel emlékezett a teátrum életében is meghatározó szerepet betöltő szerzőről. Az Abigél című musical 250. előadását tekinthették meg a nézők, köztük mintegy száz Nyíregyházáról érkezett fiatal, emellett a műhöz kapcsolódóan a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös tárlat nyílt.
A megnyitó eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az igazán nagy alkotók - mint amilyen Szabó Magda is - művei az idő múlásával sem veszítenek értékükből, aktualitásukból, érdekességükből. "A lélek ajtait feszegetik, miközben alkotójuk, e hatalmas műveltségű, széles látókörű művész ízig-vérig magyar főhősökről szóló, magyar történeteket írt, amikben itt-ott jelentőségteljesen bekandikál az adott kor társadalomkritikája is. De ő még ennél is többet tud nyújtani. Munkáiba olyan mértékben csempészte bele önmagát is, hogy azok Szabó Magda életútjának ismeretével, a titok - ahogy ő maga fogalmazott - újabb és újabb rétegéhez vezetik a befogadót, míg végül a Szabó Magda történetek szerelmesei nem csak a regényei, hanem az írónő rajongóivá is válnak" - mondta az államtitkár. Majd méltatta az Abigél című kultikus regényből készült musicalt, amit Miklós Tibor szövegíró és Kocsák Tibor zeneszerző a Budapesti Operettszínház felkérésére készített 2008-ban. "A tartós művészeti produktumok alkotói mindig megengedték maguknak és nekünk, az utókornak is azt a szabadságot, hogy műfaji határok nélkül gondolkodjanak róluk és művészetükről. Ebből a kreatív gondolkodásmódból születnek a legizgalmasabb műalkotások és produkciók, mint az Operettszínház Abigél előadása, amely annak idején jól reflektálva a kor igényeire, mára országszerte óriási sikerre vitte ezt az óriási alkotást, ezúttal musical változatban." Hoppál Péter kiemelte az intézmények közötti együttműködések fontosságát, aminek eredményeként olyan programok születhetnek, mint most az Operettszínház és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiállítása, melynek fókuszában az életmű meghatározó darabja, az Abigél áll.
Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója erre reflektálva hangsúlyozta, hogy az intézmények és a műfajok együttműködése színházának egyik fő célkitűzése. Mint ahogy alapvető feladatuknak tekintik azt is, hogy előadásaik minél több Magyarországon élő fiatalhoz és színházszeretőhöz eljussanak, olyanokhoz is, akiknek nincs lehetőségük Budapestre utazni, ezért rendszeresen járnak vidéki városokba és játsszák darabjaikat az ott élőknek. Az Abigéllal például felléptek már Székesfehérváron, Sopronban és Szegeden is. Október 7-9. között pedig Szabó Magda szülővárosában, Debrecenben, a Csokonai Színházban három alkalommal adják elő a musicalt. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyez a vezetés - élén Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetővel - arra, hogy értékes irodalmi alapanyagokból készült musicaleket állítsanak színpadra. "Olyan librettistáink vannak, mint Victor Hugo, Shakespeare, Tamási Áron vagy Oscar Wilde, de az egyik legnagyobb büszkeségünk a Szabó Magával való együttműködés"- zárta beszédét Lőrinczy György.
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet főigazgatója köszöntőjében utalt a PIM júniusban megnyílt Szabó Magda kiállítására, ami szerinte épp az Abigél miatt olyan különleges hangulatú, és egyúttal jelzi a mű kultikus jellegét. A tárlat egyik pontján ugyanis lehetőség van arra, hogy a látogatók üzenetet hagyjanak Abigélnek. Az elmúlt néhány hónapban több száz üzenet érkezett, aminek filológiai feldolgozása zajlik. Prőhle Gergely egy anekdotát is megosztott a jelenlévőkkel. Szabó Magda állítólag nem könnyen állt kötélnek, amikor a Móra Ferenc Könyvkiadó akkori vezetője, a jól ismert író, Janikovszky Éva győzködte őt arról, hogy ezt a történetet meg kell írnia. A megjelenést követően aztán Szabó Magda a következő szöveggel dedikálta a könyvet Janikovszky Évának: "Horn Micinek, aki Janikovszky fedőnév alatt addig agitált, míg meg nem írtam ezt a regényt. Nagy szeretettel: Abigél. Utóirat: Na, mit szólsz hozzá, hogy milyen fiatalsága volt egyeseknek!"
Az ünnepség záró akkordjaként Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a legendás Abigél film egykori Zsuzsanna nővére olvasott fel egy részletet a Für Elise című regényből, majd a musical záró dallamaira 100 szál fehér rózsát helyeztek el a jelenlévők a helyszínen, az emlékezés virágaiként.
Az 250. ünnepi előadás végén Somogyi Szilárd, az előadás rendezője, a darab társírója emlékezett az írónőre.
Hírek
