Teljes megőrülés Paddyékkel a Trackben - képekben

Fergeteges hangulatú koncertet adott a Paddy and The Rats a Barba Negra Trackben szombaton.

Szeretem a nyári szabadtéri koncerteket, mindenki őrültebb, felszabadultabb, mint a sötét, hideg, téli estéken. Csak azt nem kedvelem, hogy korábban kezdődnek a bulik és valahogy mindig pont akkor van munka is, amikor egy laza, zúzós rock koncert vár rám este. Így sajnos az előzenekarokat a legtöbb esetben le is késem. Most sem volt ez másképp, a Fatal Error utolsó taktusaira estem be a Trackbe, annyi időm nem volt, hogy legalább a fényképezőgépem gyorsan előkapjam és lőjek róluk legalább pár képet. Azt azonban érzékeltem, hogy a hangulatot jól megalapozták, amerre néztem kócos hajakat, kipirult arcokat láttam, mindenki türelmetlenül várta az átszerelés végét.

Aki volt már Paddy koncerten nem lepődik meg a „Mi a fasz van?!” skandáláson,ami megelőzi a zenekar színpadra lépését. A tapasztalt rajongók óramű pontossággal éreznek rá, mikor kell elkezdeni a türelmetlenkedést, a fiúk, mintha csak erre várnának, meg is jelennek a hívó szóra.
A One Last Ale-lal robbantak be a patkányok a hajóra, ami igen csak jó választás, mert azonnal önfeledt ugrálásra késztetik a közönséget és igencsak azonnal a buli közepén találja magát az ember. Nem is lassítottak a tempón, egymás után jöttek a pörgős dalok, mint akik már hónapok óta nem koncerteztek (ez nem igaz) és most mindnet beleadnak, kieresztik a szellemet a palackból. A közönség ezt meglehetősen élvezte és oda-vissza áramlott az a pozitív energia, amit csak rock koncerten lehet átélni.

Az első lendületet a Tavszi szél törte meg. No, nem az időjárási, hanem a népdal, amit Freddie Mercury tett világhírűvé még 1986-ban. Persze nem az eredeti verzióban szólelt meg a dal, hanem amolyan Paddysen. Öröm volt látni, hogy a pogózó fiatalság kört alkotva ringatózik az ismert dallamokra. Ezután a Withot You már gyorsabb dallami vezették vissza az épp levegőhöz jutott rajongótábort az őrületbe, ami a Drunken Tuesday-jel vette kezdetét.

Majd ismét következett egy kis lassítás a Never Walk Alone dallamaira. Ez a dal, ezen az estén Bálnának (Szabó Dávid), Bálnáért szólt, aki tragikus hirtelenséggel, életének 28. évében június 21-én szállt fel az égi hajóra. Jól ismert zászlaját, amiről mindig tudni lehetett, hogy épp hol van a tömegben, a szombati nappal örökre bevonták.

A show folytatódott tovább, visszatértek a zúzós dalok, köztük a legújabb lemezről a Join The Riot. Mindenki egyre őrültebb hangulatba kerül, ment a pogo, a bodysurfing (csajok a levegőben), sőt a végén még egy halálfal is összejött. A koncert lassan a vége felé közeledett, de nekem még hiányérzetem volt. Az óra ugyan már majdnem tízet ütött, de valami még hiányzott. A kései időre való tekintettel kezdem lemondani a ráadásról, de a közönség nem adta fel könnyen, így végül nem maradt el az elmaradhatatlan Freedom.
Erre a dalra nincsenek szavak, őserő lüktet benne, azt hiszem, örökre ez marad a kedvenc Paddy számom. Minden koncerten várom a pillanatot, amikor a közönség leguggol, megszólalnak az első taktusok, majd kirobbanó energiával a megfelelő pillanatban a tömeg egy emberként ugrok fel és teli torokból üvölti, hogy Freeedoooom. Ez az a Paddy életérzés, ami minden koncerten a hatalmába kerít.
Szeretem, hogy a zenekar közvetlen a rajongókkal, Paddy a koncert végén lement az árokba és pacsizott az egész első pár sorral, sőt a szerencsések még közös fotót is készíthettek vele. Jó látni, hogy vannak, akik nem felejtik el, hogy a rajongók szeretet emelte őket oda, ahol most tartanak (peresze, kellettek hozzá az egyedi, jó számok is).

Paddyék hajója száguld tovább, megtaláljátok őket különböző fesztiválokon, határon innen és túl. Budapesten legközelebb a Szigeten majd szeptember 20-án a Budapest Parkba kötnek ki ismét.

A Barba Negra Trackben is folytatódik a jubileumi 5. évad olyan nevekkel, mint a Lord, AWS, Joe Satriani, Beatrice, Depresszió, Sons of Apollo, Edda Művek, Road.
További információk: 
http://barbanegra.hu   http://wwww.facebook.com/barbanegrahungary

Audrey

[2018.07.17.]