Képes beszámoló! Újra látható a Diótörő a Budapesti Operettszínházban!

Hatalmas sikerrel mutatták be a Diótörőt a Budapesti Operettszínházban. A fővárosi teátrumban, harminc éve láthattak utoljára balett előadást a táncművészet és a színház szerelmesei. Bebizonyosodott, hogy a műfajt méltatlanul hanyagolta évekig a színház, hiszen Pjotr Iljics Csajkovszkij csodálatos, karácsonyi szerzeményét a gyermekek is nagyon élvezték, melyre az előadás végén szűnni nem akaró vastaps a legjobb bizonyíték. 

A Diótörő egy csodálatos mese, mely a táncművészeten keresztül mutatja be az álmok világát és a mesék dimenzióját. Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve egy igazi csoda, melyet mindenkinek látnia és hallani kell. A művet először 1892. december 18-án mutatták be a szentpétervári Mariinszkij színházban, Marius Petipa koreográfiájával. Magyarországon 1927. december 21-én volt a Diótörő ősbemutatója, melynek koreográfiáját Brada Ede álmodta meg. A mostani előadást a Kossuth-díjas táncművész-koreográfus, Harangozó Gyula állította színpadra. Tökéletes választásnak bizonyult, hiszen nála mélyebben és pontosabban, csak kevesen ismerhetik ezt a csodálatos művet, hiszen Harangozó Gyula már gyermekként, 11 éves korában is táncolt a darabban, a Diótörővel szerzett diplomát a Moszkvai Nagyszínház Akadémiáján, 2006-ban pedig már Bécsben rendezte meg az előadást.

A nézők most teljesen megújult, minden eddiginél látványosabb, és modernebb köntösbe öltöztetve élhetik a Diótörő meséjét a Budapesti Operettszínházban. Harangozó Gyula elmondta, hogy számára a varázslat és a minőség mellett, az egyedi produkció is legalább olyan fontos. Most is olyan előadást álmodott meg, mely egyaránt közelebb állhat a musicalekért rajongó közönséghez, és a legkisebb gyermekekhez is. Így épülhetett be az előadásba egy videójáték, a Barbie (Bedő Dorisz), a Robot (Cserháti Gergely) és a Pókember (Szanyi Tamás) tánca is.

Három évtized után láthatnak újra balett előadást a színházban

A színház főigazgatója, Kiss B. Attila elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben egyáltalán nem szerepelt a repertoárban balett előadás. 30 év után, most először láthat és hallhat újra balett bemutatót az Operettszínház közönsége. Éppen ezért a színház táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is láthatók az előadásban.

A főigazgató elmondta, hogy hite és tapasztalata szerint egy művészt, kizárólag a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. A motiváció mellett cél, hogy az is, hogy a feltörekvő generáció az Operettszínházban gyűjtse be fiatalkori élményeit, tapasztalatait, hogy érzelmileg is kötődjenek a színházhoz, és így jövőképként tekintsenek a Budapesti Operettszínházra. Nem utolsó sorban fontos szempont volt az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége a nagymező utcai teátrumban is megnézhesse az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikust.

A diótörő és az egérkirály története

Az előadás története E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjét meséli el a balett eszközeivel, miközben Csajkovszkij varázslatos, lélekemelő dallamait hallhatjuk élőben. Igaz az előadás története sok tekintetben eltér az eredeti történettől.

Az első felvonás Stahlbaum (Lendvai Zsolt) tanácsos és felesége (Godó Gabriella) házában játszódik, Karácsony előestéjén: Stahlbaum házában ott vannak a gyerekek, a nagymama (Dobozi Eszter) és sorra érkeznek a vendégek is az ünnepi fogadásra. Utoljára érkezik meg a család jó barátja, Drosselmeier, az ezermester tréfacsináló, aki alig tudja bevinni a rengeteg ajándékot, amit hozott.

A gyerekek izgatottan kukucskálnak a szalon ajtajának kulcslyukán, és türelmetlenül várják az ajándékozást, amikor megérkezik Drosselmeier (Sík Milán), és mosolyogva kitárja a gyerekek előtt a szalon ajtaját, amelynek közepén egy hatalmas, lélegzetelállító karácsonyfa áll, alatta rengeteg ajándékkal.

A gyerekek örömükben körültáncolják a karácsonyfát, miközben a szülők átszellemülten figyelik őket. Minden gyermeknek jut valamilyen izgalmas ajándék. A kislányoknak baba, a fiúknak videojáték, kard, sőt még egy pókembert is rejt az egyik csomag. A gyerekek persze azonnal ki is próbálják a legújabb játékaikat. A közös játék után Drosselmeier egy kis diótörőbábut szeretne adni az egyik gyereknek, de egyetlen gyermeknek sem tetszik a nagyszájú, csúf figura, kivéve Klárát (Szűcs Liza). Drosselmeye így értelemszerűen neki ajándékozza, de Misi (Chovanecz Csongor) akinek örökösen csínyeken jár az esze: erőszakkal elveszi tőle a játékot. Drosselmeier adja vissza neki. Klára örömében, karjába veszi a diótörőt, és táncra perdül vele. Misi azonban nem nyugszik, következő alkalommal, az Egérkirály bábuval ijeszt rá Marikára. Így szerzi meg újra a játékot, de egy másik fiú, Feri, Klára segítségére siet, de a visszaszerző hadművelet közben sajnos letörik a bábu feje. Amikor Drosselmeier meglátja, leszidja, és visszailleszti a diótörőbábu fejét a helyére. A vendégek még egyszer visszatérnek, és folytatódik az ünnepség, majd mindenki elbúcsúzik a házigazdáktól és hazamegy. A következő képben a dada megveti Klára ágyát, miközben a kislány, magához szorítja a diótörőbábut, majd gyöngéden lefekteti egy karosszékbe, majd ő is lefekszik aludni. Álmában egerek népesítik be a szobát, megragadják a Diótörőt, majd a szoba közepén felejtik. Éjfélt üt az óra. Klára leszáll az ágyáról, hogy magához vegye kedvenc játékát. De megint megjelennek a csúf egerek, s a kislány ijedten elbújik.

Az egerek fosztogatni kezdik a karácsonyfa kincseit, miközben a Diótörő (kis diótörő - Bajusz Levente) életre és egyben Klára védelmére kel. Megjelenik a hatalmas Egérkirály (Németh Dávid), ekkor Klára egy karosszékbe húzódik, és onnan figyeli az eseményeket. A játékvárból ágyú dörren, kivonul csapatával a Diótörő (Gallai Zsolt). Gyalogosok, majd huszárok rohamozzák az egereket. Végül a Diótörő legyőzi az Egérkirályt. Alig ért véget a küzdelem, Klára meglátja Drosselmeier bácsit, amint integet a karácsonyfa ágai közül, és egy csapásra megjelenik a daliás herceggé változott diótörő. Drosselmeier pedig neki ajándékozza különleges varázspálcáját.

A második felvonásban Diótörő herceg birodalmába viszi szépséges menyasszonyát. A dióhéjból készült hajó utasai megpihennek a tengerparton, miközben a Diótörő herceg a birodalmához vezető utat keresi a barlang sötét cseppkőoszlopai között. Váratlanul denevérek, és a legyőzött Egérkirály alattvalói sorakoznak föl, hogy elijesszék az ifjú párt. Klára megijed, de a herceg a Drosselmeiertől kapott varázspálcával könnyedén elriasztja a sötét lényeket, így szabaddá válik az út a herceg birodalmába. A birodalom lakói Klára hercegnő (Kozmér Alexandra) és a Diótörő tiszteletére ünnepséget adnak. A táncos előadások sorát a Spanyol Flamenco (Pirók Zsófia) nyitja meg – ami az előadás egyik csúcspontja volt számomra -, ezt követi a Kínai tánc (Sautek Dór & Szanyi Tamás), az orosz tánc (Szendrey Rebecca & Engelmann András) és végül a Virágkeringő. Klára hercegnő és Diótörő herceg is részt vesz az ünnepségen. A palota hátterében felragyog az óriási karácsonyfa, majd véget ér Klára különleges álma. A betóduló napfényre Klára felébred. Az álom bűvöletében levő kislány odaszalad a karosszékben pihenő diótörőbábuhoz és boldogan magához szorítja karácsonyi ajándékát.

Varázsolt a lelkünkkel

Az előadás valóban varázslatosra sikerült. A díszlet szemet gyönyörködtető volt, a levegőben érezni lehetett a karácsony szeretetteljes, szívmelengető hangulatát, miközben gyerekek és felnőttek együtt léptek be a mese dimenziókapuján, ahol a táncosok felejthetetlen, tökéletes előadásai mellett, káprázatos jelmezek (Velich Rita) és mesebeli környezet teszi még ünnepélyesebbé a színházi estét. A Diótörő egy csodálatos előadás lett, mely szeretetteljes megöleli nézőt, felidézi benne a gyermeki örömöket, a hétköznapi csodák fontosságát és megmelengeti meg a szívét.

Suri Andi

[2019.12.31.]