Szimfonikus metal éjszaka a Barba Negrában

Újabb mini fesztiválon vehettünk részt a Barba Negrában, most a szimfonikus metal zene legkülönlegesebb női hangjait nézhettük, hallgathattuk meg élőben.

Az első fellépő nem sokkal kapunyitást követően a magyar Mezmerized zenekar volt. A 2019 Király Anna és Mudra Olivér által alapított csapatnak láthatóan van már egy kisebb kialakult rajongóbázisa, én először hallottam őket, annak ellenére, hogy a Spotifyon is egy egész három tized millió a 2020-as Electrolyze albumuk hallgatottsága. Elektro szimfonikus metal talán a legmegfelelőbb meghatározása a stílusuknak, jó kis bulit csaptak.

Őket a szintén magyar Meteora zenekar követte. A 2010-ben Fülöp Máté és Király Attila által alapított zenekar a lágy női énekdallamokat (Holló Noémi) keveri hörgéssel (Fülöp Máté), power, gótikus, szimfonikus elemekkel vegyítve.

Itt már aktív headbangelőket is láttam a sátorban, hallunk még remélem sokat róluk is.

Ezután nem sokkal a  svéd Rexoria zenekar csapott a húrok közé. Ez a zenekar volt az egyik szívem csücske az este folyamán. A 2016-ban alakult zenekar énekesnője Frida Ohlin egy energiabomba. A hangja, stílusa és a kisugárzása olyan  mintha Adel-t kevernénk Lady Gaga-val. Eszméletlen erős karizmatikus mégis nőies hangja van. Végig szaladgált a színpadon éneklés közben is, imádtam a „csillámos” zöld kabát szerű hosszú felsőjét, és az energiát amit sugárzott a színpadról.

Őket a finn Dark Sarah követte a színpadon.

A köztudatban a finn énekesnői vonalon Tarja és még pár ex Nightwish énekesnő neve ismert, hát az este folyamán ketten is leénekelték Tarját is (akit imádok, szóval nem az érdemeit kérdőjelezem meg, csak nem értem ilyen tehetséges énekesnők hogy nem kapnak nagyobb teret, közönséget).

A Dark Sarah zenekart 2012-ben Heidi Parviainen, miután kivált az Amberian Dawn zenekarból. Stílusukat „cinema metal” -ként lehet legjobban meghatározni. Kellemes ”opera metal” feelinget hoztak ők is a színpadra. Olyan szopráni hangmagasságokat énekelt ki Heidi, hogy sokan megirigyelhetnék hangterjedelmét. Remélem ők is visszatérnek még hozzánk.

Az Amberian Dawn egy szintén finn szimfonikus power metal zenekar, 2006-ban alakultak.

Az énekesnő Päivi Capri Virkunnen 2012 óta a zenekar vokalistája. Nos ők voltak a kedvenceim az este folyamán. Päiviból olyan kedvesség árad a színpadról is éneklés közben is, hogy magával ragadó az egész produkciója már önmagában is. Na most olyan hang, amiket ő itt ki énekelt, olyan hang nincs-és mégis van, elképesztően fenomenális. Többek között rengeteg Abba feldolgozást is hallhattunk tőlük, az utolsó lemezük egy Abba feldolgozásokat tartalmazó album. Nos mondhatom, hogy szinte jobb, mint az eredeti. Imádtam az Abba dalokat metal köntösben, illetve természetesen a zenekar saját dalait is.

Ezután nem sokkal lépett színpadra az este főszereplője, a norvég Sirenia zenekar.

A zenekar 2001-ben alakult.

A gyakori hangulatváltások és a heves érzelmek jellemzik legjobban zenéjüket a szimfonikus metal berkein belül.

A francia származású Emmanuelle Zoldan 2018 óta a zenekar énekesnője. Ében fekete fodros ruhában lépett színpadra, a zene hangulatához méltóan.  Tavaly tavasszal láthattuk őket a Dynazty előtt, nagyjából ugyanaz a setlist volt , köztük az egyik híres feldolgozást „Voyage , Voyage” – t is előadták ismét, természetesen karcos metal köntösben. Emmanuelle hangja egyszerre erőteljes és lágy, a hangulatban sem volt kivetnivaló, itt már sűrűn lendültek a csápoló kezek és a metalvillák a magasba, és Emma szinte beszippantotta a közönséget karizmatikus személyiségével, és egyedi hangjával.

A zenekarok minden szünetben a fellépésüket követően kijöttek hozzánk fotóra,  üdvözlésre, kézfogásra, dedikálni bármit,  mindenki nagyon kedves és hálás volt, nagyon szerettem ezt az estét (is) és az egész hangulatát.

Még sok ilyen metal estet nekünk, köszönjük a H-Musicnak a szervezést.

Videók

Balázs Adrienn

[2023.09.25.]