Álarc rejti az emberi gyarlóságot a Thália Színház új darabjában
Március 11-én mutatta be a Thália Színház – Hamvai Kornél átdolgozásában – Ion Luca Caragiale: Farsang című vígjátékát. A produkció Keszég László rendezésében került a nagyszínpadra, a főbb szerepekben Vida Péter, Gubás Gabi, Mózes András, Szabó Erika, Bokor Barna, Csőre Gábor, Hevesi László és Domokos László látható.
Bár az idei farsangi időszak már véget ért, a Thália Színház nem hagyta álarc nélkül a nézőket. Ion Luca Caragiale: Farsang című darabja megtévesztő lehet, mert, ha a nevek magyarok lennének, akár nálunk is játszódhatna, és időben sem kéne nagyon visszamenni, csak a rendszerváltozás éveihez. A valóság viszont az, hogy Ion Luca Caragiale a XIX. század végi román irodalom kiemelkedő alakja volt, 1852-ben született és a Farsangot 1885-ben írta. A szerző ő maga is olyan volt, mint vígjátékainak esendő figurái: hajszolt és örökös anyagi gondokkal küzdő ember. A legváltozatosabb mesterségeket űzte, hogy az írás mellett a megélhetését biztosítsa, volt könyvtáros, iktató, tanár, tanfelügyelő, újságíró, súgó, színigazgató és kocsmáros.
Farsang képekben - klikk a fotóra
1902-ben plágium vádjával perbe fogták, tisztázta ugyan magát, de két év múlva kiábrándultan elhagyta Romániát, Berlinbe költözött, és ott is maradt a haláláig. Műveiben a nagyvárossá fejlődő Bukarest mellett ott vannak a hazugságok, a korrupció, a megcsalás, vagyis minden, ami ármány és szerelem.
A Farsang főszerepében egy csóró, de telhetetlen nőcsábászt (Vida Péter) találunk, aki a politikát akarja felhasználni az előrelépéséhez. Közben két nőre is hajt egyszerre (Gubás Gabi és Szabó Erika), pedig mind a kettőnek férje van. Azzal azonban nem számol, hogy a párhuzamosan futtatott szerelmi afférjai rettentően megnehezítik a dolgát. Ki, kivel van és főleg kit rejt az álarc?
„Erőszakos és durva, csak kétszer játsszuk” – a darab ezzel indult útjára, több mint száz éve. Ami akkor még kiérdemelte ezeket a jelzőket, mára már fel sem tűnik. Bonyodalomak persze vannak, de már meg sem lepődünk, hogy Mita (Gubás Gabi), Nicu szeretője, aki ölni is kész lenne a férfiért, sőt, az öngyilkosságot is komolyan gondolja. Ahogy alig kapjuk már fel a fejünket arra is, hogy Cracanel (Csőre Gábor), Mita férje egy keresztény tetoválással lepné meg az amúgy hűségesnek hitt feleségét. A vígjátékokra jellemző kavarodást Keszég László rendezése pont olyan mértékben hozta, ami még elviselhető és emészthető. Érezni lehet az álarcok jelentését, a metaforát, amit képvisel: álarc fel, gátlás le!
A szerelmi sokszögben mindig akad, akinek lelkiismeretfurdalása van, akinek szégyent okoz, vagy épp fájdalmat. A Thália Színház szereplőivel bárki tud azonosulni anélkül, hogy ítélkezne az ember. Egy könnyed esti szórakozás, ami után még lehet egy ideig gondolkozni, hogy a saját életünkben vajon mennyi az álarc…
Hamvai Kornél új fordításában és átdolgozásában még pontosabban és igazabban mutat rá a szerelem, a hiúság és a szerelemféltés miatti gyarlóságainkra. Az előadás szereplői Vida Péter, Gubás Gabi, Szabó Erika, Bokor Barna, Csőre Gábor, Hevesi László, Mózes András és Domokos László.