Szenvedélyes musicalkoncert a Művészetek Palotájában
Szenvedély címmel Stephen Sondheim amerikai musicalszerző műveiből összeállított szcenírozott koncertet mutatnak be a Madách Színház művészeinek, Mahó Andrea, Miller Lajos, Miller Zoltán, Nagy Sándor, Oroszlán Szonja és Sáfár Mónika közreműködésével első alkalommal december 5-én a budapesti Művészetek Palotájában.
Az 1930-ban született amerikai Stephen Sondheim a világ egyik legismertebb zenés színházi szerzője, elsősorban persze az angolszász országokban. Pályáját szövegíróként kezdte: a West Side Story azóta is mérföldkő és vonatkozási pont a musicalek világában. Aztán sorra jöttek a saját szerzemények, amelyek közös jellemvonása, hogy a showbiznisz világában merőben szokatlan témákat járnak körül.
Legyen szó akár a klasszikus Grimm-mesék fekete humorba ágyazott újrafeldolgozásáról (Into the Woods) vagy Japán nyugatosításáról (Pacific Overtures), Sondheimnek úgy sikerült egyéni hangú zenét komponálnia a nem feltétlenül színpad után kiáltó történetekhez, hogy nem, vagy csak elvétve áldozott a tömegízlés oltárán.
A fenti két darabon kívül a zeneszerző további sikeres műveiből is felcsendül egy-egy dallam a koncert során: Follies, Orgyilkosok, Kis éji zene, Vidáman gördülünk tovább és az estnek címet kölcsönző Szenvedély.
Zádori László, a koncert zenei vezetője 12 perces szvitet készített a Sweeney Todd főbb dalaiból. A sokak által legjelentősebbnek ítélt Sondheim-darab két bemutatót ért meg nálunk: a Rock Színház és az Operaház közös produkciója 1992-ben, és a néhány évvel ezelőtti kaposvári produkció sok színházrajongó számára maradandó emlék. A musical filmváltozata a közeljövőben kerül a mozikba Tim Burton rendezésében, Johnny Depp-el a véres londoni borbély szerepében.
Kifejezetten Hollywood számára írta Stephen Sondheim a Dick Tracy dalait, amelyek szintén elhangzanak a Művészetek Palotájában, közöttük az Oscar-díjjal jutalmazott Sooner or Later.
Az est célja főhajtás a modern zenés színház legtekintélyesebb alkotója előtt, legszebb dalainak megidézésével. Bár eredeti kontextusában a wagneri „Gesamtkunstwerk” szellemében tökéletesen illeszkedik zene, szöveg, karakter és szituáció, mégsem kell feltétlenül tudnunk, hogy mi előzi meg és mi követi ezeket a dalokat a darabon belül, mert mindegyik kerek egész történet önmagában is. A dalszövegek szellemessége, a dallamok, a harmóniavilág egyedülálló szépsége jó ok arra, hogy Stephen Sondheim művészetét a szélesebb nagyközönség is megismerje.
-MüPa-
[2007.12.04.]