A közönség is énekelt a 2008-as Táncdalfesztiválon - képekben

Nem mindennapi koncertet láthattak és hallhattak a pénteki esti "Táncdalfesztivál! Táncdalfesztivál?" elnevezésű rendezvény résztvevői. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben olyan előadók szólaltatták meg a népszerű slágereket, akiket táncdalénekesként eddig nem igazán láthattunk.

„Kislány a zongoránál”, „Csak egy tánc volt”, „Késő bánat, utánam a vízözön” – és még számos örökzöld slágertől zengett péntek este a Nemzeti Hangversenyterem. Böhm György rendezésében a régi Táncdalfesztiválok hangulatát idéző, ám számos újítással fűszerezett eseménynek adott otthont a Művészetek Palotája. A koncert megvalósítója  Börzsönyi Anna, zenei vezetője Riederauer Richárd volt.

A mindenki által ismert dalokat Malek Andrea, Palya Bea, Szolnoki Apollónia, Behumi Dóri-Kozma Orsi-Váczi Eszter, Dolhai Attila, Nagy Sándor és az Unicum Laude előadásában élvezhette a közönség. A rendezvényen eredetileg Földes Tamás is fellépett volna, a művész azonban – információink szerint betegség miatt - sajnos nem tudott jelen lenni, így három dal (Koós János - Nem vagyok teljesen örült, Máté Péter - Fel, fel fiúk a dalra! Zorán - Fehér sziklák) végül kimaradt a repertoárból.

Már megszokhattuk, hogy a Palotában zajló programok mindig valami újdonsággal lepik meg a közönséget. Ezúttal sem történt másként – a Táncdalfesztivál! Táncdalfesztivál? elnevezésű esten - amellett, hogy a népszerű slágereket olyan előadók szólaltatták meg, akiket táncdalénekesként még nem igazán láthattunk – a dalok a Freeport együttes közreműködésével új köntösben, s ezáltal különleges hangzásban csendültek fel.

Böhm György rendezésének és az alkotó team tagjainak köszönhetően a jelenlévők a nosztalgiázáson messze túlmutató élménnyel gazdagodtak. A fesztiválhangulat megteremtésében a látványelemek is közrejátszottak. A pódium fölötti kivetítőn váltakozó felvételek a régi Táncdalfesztiválokat idézték. A múlt képei és a színpadi jelen, valamint az ismerős sorok és a megújult zenei hangzás kontrasztja által valóban ötvöződött a nosztalgia és az újszerűség.

Forró hangulat az első perctől

A műsor Kovács Kati Add már uram az esőt című dalával indult – Dolhai Attila olyan lendülettel érkezett a színpadra, mintha mindig is táncdalokat énekelt volna. Határozott magabiztossággal adta elő a népszerű a slágert, miközben közös dalolásra buzdította az életkor tekintetében meglehetősen vegyes képet mutató közönséget. A musicalszínész temperamentuma egy szempillantás alatt magával ragadta a jelenlévőket, akik a meghajlás után őrjöngő tapsviharral jutalmazták őt. Szécsi Pál Csak egy tánc volt, és az Illés Még fáj minden csók című slágerével az Operettszínház művésze szintén osztatlan sikert aratott.

Hasonló elismerésben részesült Palya Bea is, aki az est folyamán először Mary Zsuzsi Mama című dalával állt a publikum elé. A dinamikus sláger hallatán a hangulat mind magasabb hőfokra emelkedett. Néha már úgy tűnt, a közönség csak meglehetősen nagy erőfeszítések árán tud ülve maradni.

A különleges hangú énekesnő a koncert során többször is lenyűgözte a jelenlévőket, ám a legnagyobb meglepetést a roma zenei stílusban megszólaltatott Késő bánat, utánam a vízözön című Poór Péter slágerrel okozta. Valósággal tomboltak a nézőtéren helyet foglalók, s miközben együtt énekelték vele az ismerős sorokat, egyre fokozódó vastapssal jutalmazták az énekesnőt.

A Madách Színház művésze, s egyben az Adagio zenekar tagja, Nagy Sándor szintén maximális felkészültségről tett tanúbizonyságot. A Színes ceruzák című Koncz Zsuzsa sláger az ő előadásában valami egészen különleges hangzásban csendült fel. Koós János Kislány a zongoránál című dalát pedig olyan profi módon szólaltatta meg, hogy az első sorokban helyet foglalók azonnal csatlakoztak hozzá és ők is rázendítettek az ismerős nótára.

Szolnoki Apollónia is elismerésre méltó teljesítménnyel szerepelt a csaknem kétórás műsor folyamán. Az énekesnő Koncz Zsuzsától a Nincsen olyan ember, Zalatnay Saroltától a Nem várok holnapig, Kovács Józseftől pedig a Jöjj vissza hozzám című dallal készült. Produkcióját a közönség szintén kitörő tapssal fogadta.

Nemcsak szóló szerepelt a repertoárban

Malek Andrea egy Toldy Mária slágerrel lépett először színpadra. A Rövid az élet és a Lelketlen ember mellett két duettet is énekelt - Dolhai Attilával a Várj, még sötét lesz című Koncz Zsuzsa számot, Palya Beával pedig Zalatnay Sarolta Fák, virágok, fény című dalát adta elő. Az énekesnő nemcsak hangjával, hanem szüntelen mosolyával is elvarázsolta a résztvevőket.

Az ex Jazz+Az tagok is nagyszerűen szerepeltek a péntek esti Táncdalfesztiválon. Az általuk megszólaltatott slágereknek – többek közt Zalatnay Sarolta Hol jár az eszem, illetve Nagy Kati Pardon című dala – valóban egyedi hangzást kölcsönöztek. Behumi Dóri, Váczi Eszter és Kozma Orsi az Unicum Laude tagjaival is színpadra állt – velük a Mi fáj? című Zorán dalt énekelték el közösen. Az Unicum Laude volt egyébként az est egyik legnagyobb meglepetése. A hattagú formáció valami egészen különleges hangulatot teremtve adta elő elsőként Szécsi Pál Két összeillő ember című dalát - a közönség döbbent áhítattal hallgatta a meglehetősen sajátos hangzásban felcsendülő slágert.

A műsor végén Várkonyi Attila (a Palota egyik könnyűzenei szerkesztője) a koncert megálmodóját, Böhm Györgyöt is a színpadra szólította, akit méltán üdvözöltek tapsviharral a jelenlévők. A rendező, s egyben az intézmény művészeti tanácsadója ismét páratlan élménnyel ajándékozta meg a közönséget, s csak örülhetünk, hogy ezúttal - mivel az előadók nem versenyzőként szerepeltek – nem kellett dönteni a produkciók között.

Ha mégis választani kellene, Palya Bea lenne az aranyérmes – ő volt az, aki az est folyamán a legnagyobb elismerésben részesült.

- Pogonyi Nóra -

[2008.02.25.]