Tavaszi visszatekintés a téli trendre

Egy válogatásalbum kiadásához elég sok meggondolás, gondolkodás és szortírozás szükséges. Hisz a CD kapacitása véges, és egy évre jellemző dalok száma szinte végtelen. Talán ezért született az ötlet, hogy ne éves válogatást adjanak ki Trend 2007 címmel, hanem negyedéves lebontásban, az éppen aktuális évszaknak megfelelő nótákat gyűjtsék össze. Sokadik részét tartom most a kezemben, Trend 2007 tél címmel. Bevallom, én jobban szeretem utólag megítélni, hogy egy nóta mennyire volt sikeres. Pont ezért készül tavasszal ez a vélemény erről az albumról.

Nyár a télben?

Pörgős, bulis számok télen is vannak. Bár, ha visszatérek az előző eszmefuttatáshoz, hogy miért adnak ki évszakonként ilyet, meg kell állnom egy pillanatra. Ezek a téli trendet tükrözik, legalábbis a cím szerint. Szerintem viszont vannak a lemezen olyan dalok, amik inkább ősszel voltak a toppon, sőt olyan is akad, ami nyáron élte fénykorát. Éppen ezért nem értem, hogy pár felvétel miért kapott itt helyet. De erről majd az aktuális dalnál részletesebben szólnék.

Kiemelt sztárok

A borító követi a sorozat előző tagjainak design-ját, hideg színekkel emlékeztet az évszakra, a lila, fehér, kék és fekete szín dominál, kis szálló hópihékkel. Kiemelik már az elején a legnevesebb előadókat: Fergie, Mika, Dave Gahan, Avril Lavigne, David Guetta, Natasha Bedingfield. Persze rajtuk kívül van még egy-két neves sztár: Justin Timberlake, Maroon 5, Gwen Stefani, Beyonce, Sean Kingston és a többiek. Nem is értem, hogy ők miért nem szerepelnek a főoldalon, nem tudom, hogy Mika mennyivel számít nagyobb sztárnak, mint Justin. Persze nem szeretnék ezzel egy Mika fan-nak sem a lelkébe gázolni, személy szerint én is nagyon kedvelem a zenéjét, csak ha a nagy átlagot nézzük, akkor szerintem Justint többen hívnák sztárnak. A lemezen aztán vannak számomra sajnos abszolút ismeretlen dalok is. A tokot megfordítva reklámokat és csengőhang letöltésre buzdító sorokat olvashatunk. A belső füzetben ötletesen az összes előadó aktuális lemeze található.

Jó is, rossz is

Kezdjük az elején, David Guetta: Love is gone című számával. Ha visszagondolok, nekem ez régebbről rémlik már, de ha ettől eltekintek, egy jó, pörgős dal, mely bulik alapnótája volt hónapokig. Ezt követi a ping pong nóta, szerintem ebből elég is ennyi, mindenki tudja, hogy Enrique Inglesias: Do You Know című daláról van szó, mely jó, hogy felkerült. Vidám, pörgős és ez tényleg késő őszi. Aztán Gwen Stefani egy kevésbé agyonjátszott nótája, a 4 in the morning. Kellemes, lágy téli estékre tökéletes andalgós dal.

Beyonce, az R’n’B kisasszony Green Light című dala került fel, melyet szintén nem hallhattunk túl sokat a rádiókban, pedig kellett volna. Itt hallgathatjuk annyiszor, ahányszor csak akarjuk. Az ötödik track: KT Tunstall: Hold on. Bevallom, nekem kevésbé ismerős. A hang rekedtes, füstös, a dal pedig fülbemászó, mozgásra késztető. Ezt követi Dave Gahan: Kingdom-ja. A Depeche Mode énekesének önálló számát a rádiók kevésbé játszották, a tv-ből jobban ismerhetjük. Nem hazudtolja meg önmagát, régi megszokott stílusa jól hallható ezen a track-en is.

Az őszi bulik egyik alapdala jön, Justin Timberlake: Lovestoned. Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni. Ezt sokat hallhattuk, de nekem valamiért még mindig megmaradt a „na ez egy jó szám” kategóriánál, és még a sok rádiós játszással sem tudták elrontani. Sean Kingston: Gyönyörű lányai (Beautiful Girls) is helyet kapott. Csak egy személyes élmény: 2007.09.16-án egy hatalmas bulin vettem részt, ahol ez számított a party fő slágerének. Szeptemberben, és nem télen. Sőt, ha akkor már sláger volt, akkor bizony-bizony már augusztusban is játszották. De akkor hogy kerülhetett fel a téli trendnóták közé?

Az egykori vadóc lány, Avril Lavigne is szerepel, nagyon helyesen. A Girlfrend egy igazi vadócos, bulis, tombolós szám. Olyan szempontból dicsérnem kell az albumot, hogy szinte minden stílus bulis nótája helyet kapott. Ez pedig egy sokak által megvásárolt válogatáslemeznél alapkövetelmény. Rockosabb, tombolós szám a Fall out boy: Thnks fr th Mmrs. A klip a kis majmokkal elragadó lett, és sokunk a tv-ből azonosítja a nótát, hála az állatkáknak. Jó kis pörgős, ugrálós felvétel.

A tizenegyes dal, aminek abszolút nem adtam volna helyet: Fergie: Big girls dont cry. Szép szám, elgondolkodtató mondanivalóval. De el kell mondanom egy szintén saját emléket a szeptemberi, budapesti Black Eyed Peas koncerttel kapcsolatban, ahol felcsendült ez a szám is. Már ott is egy kicsit lerágott csont volt, hála azoknak a rádióknak, akik egy órában kétszer is leadták a nyár folyamán. A koncerten legalább élőben szólt, de amikor októberben hallottam valahol, legtöbbször a kapcsoló után nyúltam, hogy átkapcsoljak. És megint csak azt emelném ki, hogy ez állítólag téli album, trendi számokkal. Azt hiszem ez a dal minden volt már decemberre, csak nem trendi.

Maroon 5: Wake up call. Pörgős, lendületes, remek dal. Azok közé sorolható, amit ha meghall az ember, a feje elkezd bólogatni. Ez talán jogosan van itt, nincs agyonjátszva, megvan még a hatása. Róísin Murphy: Owerpowered. Számomra furcsa elsőre, de így többször meghallgatva nem is olyan vészes, sőt kifejezetten remek. „Csendesen pörgő” buliba való, de ugyanakkor mellette még beszélgetni is lehetne.

Natasha Bedingfield: Soulmate. Kellemes, lágy. Olyan hatást kelt, mintha egy filmben lennénk. Kandalló mellett üldögélve, az ablakon kinézve megpillantjuk a hóesést és elmerengünk régi gondolataink között. Karl Wolf: Africa. Egy újabb stílus a lemezen (feldolgozás), de mint említettem, ez nagyon jó. Régi dal, kicsit új hangzásban színesíti a palettát. Robyn: With every heartbeat: egy partizene, mely szintén a csendesen pörgős kategóriába sorolható. The Shapeshifters: Pusher. Kicsit megint másabb dal. De kell ez a jó felhozatalhoz. Igazi táncos, pörgős, partizene.

Mika: Relax, take it easy. Hát igen, ő egy nagy művész. Remek hang, jól kitalált reklám, ötletes klipek, pörgős dalok, még ha régi elemeket is tartalmaz. A Relax sem mai nóta, de ez a köntös ezzel a hanggal párosítva kiváló. Sokra fogja ő még vinni. Hard-fi: Suburban Knights. Éneklős, fülbemászó szám, amit szintén keveset játszottak eddig.

Azt hiszem, összességében nem rossz az album. Körülbelül két-három dal van, amit én nem tettem volna fel rá, de a vége felé vannak olyanok, amivel felhúzták a kínálatot. A különböző stílusok pedig szintén csak emelik a lemez színvonalát.

Pernyész Kitti

[2008.03.26.]