15%-os kuponkedvezmény 47.000Ft felett a Spartoo.hu webáruházban. Kuponkód: MAJUSP15
2020. november 26. | csütörtök | Virág nevenapja
  Led izzók kedvezményes áron, 5 év garanciával
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
"Nagyon kemény lesz a harc Sarolt szerepéért a Társulatban"
Főszerep helyett pénzt kap A Társulat nyertese
Milliókat vonzott A Társulat - nemcsak a győztesek kapnak főszerepet
"Az örök konfliktus: István, a király" - Interjú Szörényi Leventével és Bródy Jánossal
Rendőr-főtörzsőrmester alakítja Saroltot az István, a királyban?
Képgalériák
A Társulat
István a király (A Társulat) - próba képek
Kapcsolatok
Feke Pál
Musical
Honvéd Néptáncgyüttes
Kapcsolódó események
István, a király
[2008. június 18.
szerda 19:30]

Félúton a jó felé - István, a király az Arénában, képekben

Úgy mentem június 17-én a Papp László Budapest Sportarénába, hogy nagyon akartam szeretni az új, jubileumi István a király produkciót.

Nagyon akartam, mert a művet imádom, ezen nőttem fel, tizenkét éves voltam a bemutató idején, meghatározó pontja zenei ízlésem fejlődésének, ráadásul a vetélkedő folyam során látott fiatalok zömét megkedveltem, örültem, hogy új tehetségek kerülnek felszínre. Szerettem a műsort, nagy tisztelettel adóztam annak a heroikus küzdelemnek, melyet hónapokon keresztül a szemünk előtt folytattak, hogy egy szakma alapjait elsajátítsák. Kíváncsi voltam, hogyan tud ez hatalmas küszködés egy nemes és színvonalas produkcióvá konvertálódni.

Nem állíthatom sajnos, hogy felhőtlen örömmel távoztam tegnap az előadás főpróbája után. Továbbra is nagy tisztelettel adózom ezeknek az embereknek, de az eredmény jelen állapotában felemás érzéseket kelt bennem. Csodálatos volt ott ülni és várni, hogy megszólaljanak az annyira belém égett dallamok. Aztán a „kölcsönvett” nyitány alatt máris értek kellemetlen meglepetések.

Az 1973-as Jézus Krisztus Szupersztár film kezdő jelenete után nem nagyon tartom szerencsésnek azt a képet, hogy farmeros turista srácok beözönlenek a színpadra, csodálják a romokat, elmerülnek a történelemben, majd összetalálkoznak valamiféle színjátszó csoporttal, akik Betlehemes játék mintájára parádéznak a romoknál, majd kiosztásra kerülnek a szerepek és kezdetét veszi a vízió, ami aztán a darab utolsó képében vissza is tér a jelenbe.

A rockopera amúgy is rendelkezik egy erős Szupersztár párhuzammal

Vagy tán nem is színjátszókkal találkoztak a srácok, hanem magával a történelemmel? Akárhogyan is nézem, ezt a szép és jó ötletet nagyon régen alaposan elhasználták már. Kár volt újra építeni rá. Különösen annak fényében, hogy a rockopera amúgy is rendelkezik egy erős Szupersztár párhuzammal. Nem kell túlságosan nagy fantázia ahhoz, hogy az ember magában összekösse a nagy előd szimpatikusra festett Júdás karakterét az István, a király kifejezetten szerethető Koppányával, akárcsak államalapító Istvánunk szerepköre is összeköthető a megváltóval.

Egy szó, mint száz, nem volt szerencsés ez a rendezői ötlet, de ezt még az ember megbocsátja, ha amúgy későbbiekben zavartalan élvezetek sora vár rá. De nem egészen így történik. István szerepében Feke Pál jól teljesít. Nagyszerűen énekel, kivételes rockhangja most is lenyűgöző, első megszólalásakor libabőr futott végig a hátamon. Jól bírja erővel, hangmagasságok az ő képességei egyáltalán nem teszik próbára, semmi kivetnivaló nincs színpadi jelenlétében sem, egy erős, magabiztos, szilárd Istvánt mutat.

Ezt persze nagyjából lehetett is tudni előzetes rendezői megnyilvánulásokból, de Feke Pál színpadi előéletéből is. Egyetlen apró problémám vele, hogy nehezen tudtam szabadulni attól a bennem motoszkáló gondolattól, hogy Pali ezt a szerepet ugyanígy, ugyanilyen minőségben akkor is el tudná énekelni, ha bármiféle instrukció nélkül, maga kiáll a színpadra, felépíti István képét és magától, „önjárólag” elénekli a dalokat. Aki sokat látta már őt színpadon, mint én az elmúlt nyolc évben, az érteni fogja mire gondolok. Időnként nagyon „fekepalis” volt István.

Nyilván nincs vége még az alkotói folyamatnak

Picit több megszokott széles mozdulat, jellegzetes kéztartás, sokszor látott gesztus került bele a szerepbe annál, amit szerettem volna. Titkon azt reméltem, Szikora és Feke Pál együttműködéséből kikerekedik valami új minőség a számára színészi oldalon is. Ez elmaradt. Eddig legalábbis. Nyilván nincs vége még az alkotói folyamatnak, rengeteget fognak ezen még rágódni a szegedi előadások, vagy a kaposvári játszási sorozat előtt. Nagyon drukkolok, hogy a lehengerlő énekesi kvalitások és teljesítmény mellé még valami pici többletet is hozzon István remek szerepe Feke Pál számára.

Örömteli volt látni, hogy Herczeg Flóra mekkorát nőtt az elmúlt hónapban színészileg. Megemelem a kalapom Szikora előtt, hogy a botrányt keltő döntése pillanatában bele tudta látni ebbe a pici lányba azt, amit ki szeretne hozni a szerepből. Meglepetés erejével ható apró, nagy erejű színészi pillanatai voltak az ifjú hölgynek. Remek, ahogy majd belehal, hogy István nem veheti át tőle a neki készített virágkoszorút, de apja sorsának megpecsételődésekor mutatott őrületes fájdalma is szívszorító. Nagy öröm volt Őt ilyen jónak látni a színpadon. A társulat hosszú adásfolyamát látva ez csöppet meglepő volt és persze nagyban dicséri Szikora János azon képességét is, hogy észrevegye művészeiben megbúvó értékeket.

Színészileg nagyon jól teljesített a darab másik két női főszereplője is. Éder Enikő varázslatos képességei már az adássorozat közben is felszínre kerültek. Olyan fajta nagy erejű művész Ő, akire társulatokat lehetne alapozni. Erős formai karaktere nyomán nyilván nem játszhat el minden szerepet, de ami jól áll neki, abban biztosan lehet rá támaszkodni. Gyönyörűséges a sminkje, haja, jelmeze. Kicsit Kleopátra, kicsit Medici Mária. Látványos. A Társulat műsorai során az is kiderült, hogy picit talán hajlamos időnként túljátszani a szerepet, de rendezője most nagyon pontosan kiegyenlítette alakítását. Varázslatos anyakirályné válhat belőle.

Simon Boglárka dekoratív Gizella alakítása

A főpróbán sajnos nem énekelt kifogástalanul, de ez egyébiránt a legtöbb szereplőre igaz volt. Nyilván egy hosszú adássorozat és egy hónapos próba után csöppet fáradtak a torkok, az apró hibák beleférnek az élő előadás varázsába, nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani ennek. Hasonlókat tudok mondani Simon Boglárka dekoratív Gizella alakításáról is. Első hangi megszólalása bizonytalanra sikeredett, neki is voltak apróbb egyenetlenségei, de felmutatott olyan remek színészi villanást is, amit biztos nem fogok soha elfelejteni.

Erről az előadásról mindig eszembe fog jutni az a pillanat, amikor a győzelem utáni ünnepi lakomán felbukkan Réka, hogy apjáért könyörögjön, Sarolt mereven áll az asztal mellett és ölni tudna a szemével, Gizella pedig méla utálattal egy hatalmas combot marcangol, miközben eltaposni való pondrónak nézi a földön könyörgő lányt. Remek kép és nagyon jók benne a hölgyek.

Jó volt Laborc rövid színpadi létében Varga Lajos. Jól énekelte dalát, jól is játszotta, kár, hogy ebben a szerepben ennyi van, mert hangi és színészi kvalitásai is többre predesztinálják. A Laborc döntőben mutatott Judás figura olyannyira meggyőzőre sikeredett, hogy szívesen látnám valamilyen komoly főszerepben is. 

Hárman voltak a főpróba estélyén, akik tökéletes és lehengerlő énekesi teljesítményt nyújtottak. Feke Pálról feljebb már megemlékeztem. Fejes Szandráról is essen szó, aki fergetegesen énekli a Táltosasszony egyszem dalát. Sajnos azonban ez a szerep meglehetősen kilóg a darabból.

[2008.06.23.]

  (1. oldal)  következő oldal »

Megosztom:

Hozzászólások: Hozzászóláshoz, lépj be!
zozoka85 2008.09.14. 12:04 • [7]
Láttam a filmet... és mit is mondjak...Tény ,hogy tátottam a szám, de nem azért mert annyira tetszett..Szerintem ez egyenesen szörnyű rendezés volt...Kezdjük a cikkben is említett Jézus Krisztus Szupersztár-koppintással! Véleményem szerint egy ekkora rendező, mint amekkorának a Szikora kikiáltotta magát (és mások őt), nem engedhetné meg magának, hogy egy legendás filmből szedjen ki jól bevált trükköket...Főleg, hogy általában azzal jönnek, hogy milyen egyedi és különleges rendezései vannak.Ennyit erről.
A színpadon szerintem túl sokan vannak egyszerre... Még filmen is nehéz volt követni, hogy ki hol van és épp mit és miért csinál, el tudom képzelni, hogy milyen lehet színházban...Ráadásul a szereplők többsége még nem annyira gyakorlott színész, nincs olyan egyénisége, hogy a puszta jelenlétével kitűnjön a tömegből...
Úgy látszik keddig én vagyok egyedül azzal, hogy Éder Enikő alakítása szörnyű, mint királyné... Az egész darabot nulla mimikával játssza végig. Ha ránézek, nem egy erős, és határozott királynét látok benne, hanem egy elkényeztetett ribancot, aki rosszul lesz attól, ha le kell alacsonyodnia a pórnéphez. A fiára sem úgy néz , mint egy aggódó anya, hanem mint egy pénzéhes, hatalomvágyó nő... Borzalom!!!
Rendezői túlzásnak vélem Koppány bekábítását, illetve a fehér lovat, ennek az állatkínzáson kívül az égvilágon semmi értelme nem volt... A szellemként megjelenő Koppányról már ne is beszéljünk..
Azt meg megint a rendező fantáziátlanságának tartom, hogy semmit nem tudott kitalálni Koppány felnégyeléséhez, azon kívül, hogy nem mutatnak semmit.

Összességében az a véleményem az egészről, hogy ha ezt az előadást összehasonlítjuk a a pár évvel ezelőtti Csíksomlyóival, megállapíthatjuk, hogy a kevesebb néha több...
bizso 2008.08.17. 17:40 • [6]
Augusztus 18-án lesz az István, a király bemutatásának 25. évfordulója. Mi a véleményed a darabról? Hányszor és hol láttad?
Merzi 2008.08.07. 21:14 • [5]
Csekély zenei műveltségem ellenére emlékszem valami Beethoven úrra aki írt valamit, mintha nyitányt és néhány dalt - magyaros motívumokkal- talán Ungarns erste Wohlthater címmel.....ha kölcsön is vették az alkotók, jól tették, nekem tetszett.

Egyebekben csatlakozom Zselicem véleményéhez annak ellenére, hogy Vadkerti hangszine nem tetszik, de remek volt! Erős, tudatos Koppány, jó kiállású férfi, egyenrangú küzdőfél.
hhgygy 2008.06.23. 17:21 • [4]
(kimoderált hozzászólás)
Zselicem 2008.06.21. 15:22 • [3]
Kritika felé negyedúton
Megpróbálkozom, röviden, hátha átengedik az ellenkező véleményt is. Megrendítő, felejthetetlen élményt nyújtot az István a király jubíleumi előadása. A rendező vadonatúj értelmezése , a teljesen átalakított jellemű Koppány és István testvérharca, és az éteri magaságokba emelkedő jelenetek sora a darad drámaiságát hihetetlenül felfokozta. Vadkert Imre Koppánya a rendező szerepértelmezése szerint fennséges, bölcs , aki a legtermészeteseben át akarja venni az ország vezetését, nem "kakaskodik", arra ott van helyette Torda. Aki ezt nem tudja felfogni, az az előadásból egy árva szót sem értett meg, és tegye meg azt a sziveséget, hogy nem ír kritikát arról, amit csak néz, de nem lát. a főpróba technikai bakijait az énekesre ráverni, az egyenesen arcátlanság. Vadkerti Imre hangját és teljesítményét csak csodálni tudom, ugyanúgy mint Feke Pálét és Herceg Flóráét. Kedves cikkíró barátom saját maga bevallja, nem értette még azt sem, mi történik a színpadon, úgyhogy próbálkozzon talán valami más , kevésbé nagy kihívásokat okozó elfoglaltsággal.

Teljes fórum »»»

lap teteje
 
Dumps Shop/EMV chip writer software (DUM hangosítás/cucc [2020.11.05.] apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Dolhai Attila: "A gondolatok, az érzések nem várnak semmire"
Dolhai Attila a Visszatérés...

Illatszertár a Tháliában - képes beszámoló
László Miklós boldog békeidők hangulatát...

beszámolók még
Otthoni játékok