15%-os kuponkedvezmény 47.000Ft felett a Spartoo.hu webáruházban. Kuponkód: MAJUSP15
2021. január 18. | hétfő | Piroska nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
"Nagyon kemény lesz a harc Sarolt szerepéért a Társulatban"
Főszerep helyett pénzt kap A Társulat nyertese
Milliókat vonzott A Társulat - nemcsak a győztesek kapnak főszerepet
"Az örök konfliktus: István, a király" - Interjú Szörényi Leventével és Bródy Jánossal
Rendőr-főtörzsőrmester alakítja Saroltot az István, a királyban?
Képgalériák
A Társulat
István a király (A Társulat) - próba képek
Kapcsolatok
Feke Pál
Musical
Honvéd Néptáncgyüttes
Kapcsolódó események
István, a király
[2008. június 18.
szerda 19:30]

Félúton a jó felé - István, a király az Arénában, képekben

Merthogy nem létezik, nincs funkciója, az egyenlő nem arány biztosítása okán levágták Torda nagy szerepéből az egyik dalát, megcsonkítva azt és létrehozva egy másik mini szerepet, ami erre dalra korlátozódik. Persze fel-fel tűnik más jelenetekben is, ahol a pogányok láthatók, de súlya semmi. A harmadik pedig Tóth Attila Torda szerepében.

Már első megszólalásra székbe szögezi az embert erőteljes tenorja. Ritka kincs az ilyen típusú tiszta rocktenor. Jól él a képességeivel, néhányszor felvillantja azokat egy-egy merészen kitartott hanggal, amivel persze el is tér a kottától, de ez egy műfaji sajátosság és Atilla jó érzékkel visszafogottan műveli. Nagy-nagy öröm volt látni, mekkora elánnal játssza a szerepet. Torda figurája alkalmas arra, hogy túlrajzolja alakítója, elvisel egyfajta jó értelemben vett ripacskodást is, merthogy őrülete olyan mélységű ebben az adaptációban, mely szinte követeli is ezt a fajta karikírozást. Érdemes figyelni Őt, ahogy a tömeget lelkesíti Koppány nagy dala alatt, ahogy szerepében marad akkor is amikor nem vetül rá figyelem.

Elismerés a Honvéd Együttesnek

Dicséretet érdemel a Honvéd Együttes, akik tánckarként vállalnak szerepet az előadásban és vérprofik módjára teljesítenek. Képesek egyszerre mozogni, egyszerre lépni, együtt lélegezni. Velük ellentétben a tucatnyi statiszta borzalmasan mozog a színpadon páncélos katonaként. Elkeserítően hiteltelenül jönnek-mennek több jelenetben is. Néztem őket, ahogy keresztül kocognak a színpadon, sokmindennek tűntek, csak morcona zsoldosoknak nem. Csillogó ezüstös páncélzatuk a jelmeztár leggyengébb pontja, elkeserítően valószerűtlen. Jobban örültem volna valami hihető, kicsit viseltes, kicsit harcedzett, mindennapos használatot életszerűen mutató páncélzatnak.

Nem nagyon tetszettek a fiatalemberek a három tivornyázó magyar úr szerepében. Nem tudtak önfeledten szórakoztatni, megragadni a figyelmet. Jeleneteik alatt sokkal jobban lekötött a díszlet, vagy jelmez tanulmányozása. Legviccesebb pillanatuk a várfal tövének csoportos levizelése. Ez szép ifjúkori emlékeket idéz fel…

Szintúgy nem volt hibátlan a három ifjú hölgy Koppány feleségeinek szerepében. Molnár Ágnes énekelt a legjobban közülük, míg Töreki Andrea szívdöglesztően mutat jelmezében. A tehetséges és szemtelenül fiatal Wunderlich József Veszelin lovag szerepében megfelelő, de túlságosan nagy teret nem kaphat. Érdekesség csupán, de karakterében nagyon emlékeztet a 10-11 évvel ezelőtti, ifjú Bereczki Zoltánra.

Vadkerti Imre megfelelő lesz Koppány szerepére?

Szándékosan a végére hagytam az igazán komoly problémákat. Előzőleg azt gondoltam, Vadkerti Imre megfelelő lesz Koppány szerepére. Nos, lehet hogy így lesz majd, de jelenlegi állapotában ez nem igaz. Nem tudom, hogy a hosszú vetélkedő sorozat, valamint a próbák harcolták le nagyon a hangját, de első megszólalása borzalmasra sikeredett.

Hallani lehetett, ahogy a keverő pult mögött kétségbeesetten tologatják a potmétereket, hogy valami jót hozzanak ki a hangzásból, de kevés sikerrel. Azt korábban is lehetett érzékelni, hogy Imre hangképzése kicsit nazális, ezen dolgoznia kell, de tegnap ez az arénában konkrétan úgy csapódott le, mintha egy doboz mélyéről énekelt volna.

Halk zenei részeknél magára talált, „lányával” énekelt duettje szépre sikeredett, de ahol a dübörgő rockzenével kellett versenyt énekelnie, ott alulmaradt. Persze az egész estére jellemző volt, hogy a hangosítás problémákkal küszködött. Legalábbis a küzdőtér elején hallgatva a zene nagyon hangos volt (amit én személy szerint kedvelek), de hozzájuk képes sok szereplő hangjának keverése halkra sikeredett. Csak azok bírták jól az iramot, akik természetes módon nagy hangerővel, átható hangszínnel rendelkeznek. Feke Pál, Fejes Szandra és Tóth Attila tudott hengerelni, de a többieket nehezebb küzdelemre kényszerültek.

Tóth Attila igazi őserővel szólalt meg

Koppánnyal azonban más gondjaim is támadtak. Szikora János előzetes elképzeléseiben megfogalmazta, hogy két egyenrangú, egyenlő ember küzdelmének látja István és Koppány harcát, akik valaha barátok voltak, rokonok, de egy helyzet egymás ellen fordította őket. Nincs abszolút igazsága a történetnek, mindkettő határozott, hős típusú figura. Nos, ehhez képest Imre haloványnak, súlytalannak tűnt a szerepben. Koppány kicsit tanácstalanul téblábolt, kicsit kapirgált, hogy ősi jussát megkapja, de nem tudott fajsúlyosan fellépni Istvánnal szemben.

A tegnapi előadást nézve fel nem merült, hogy ez a Koppány méltó ellenfele Istvánnak, hogy akár Ő is uralkodhatna. Ez akkor vált különösen fájdalmassá, mikor Tóth Attila igazi őserővel szólalt meg a színpadon és lehengerlően énekelt. Összenéztünk kollégámmal, hogy ott az igazi Koppány, most énekel…

Értem én persze, hogy ebben a vetélkedőben így alakult, hogy Vadkerti Imre nyerte el a szerepet, megérdemli a lehetőséget, hogy felnőjön hozzá, de mondjuk a lebonyolítás hibás módozata is hozzájárult ahhoz, hogy Attila esélyt sem kaphatott arra, hogy énekelhessen Koppány szerepéért. Őszintén mondom, ha én kezemben lenne a produkció felelőssége, most nehéz helyzetben érezném magam. Mert adott egy amúgy tehetséges ember, aki jelenleg még küszködik ezzel a szereppel, de megnyerte a jogot, hogy megformálja, valamint adott egy másik szintén nagyon tehetséges, őserejű énekes, akire szerintem az adott helyzetben jobban illene a szerep.

Elkelne masszívabb alakítás mellé

Feke Pál ugyanis egy erősebb, erőszakosabb István, mint elődjei voltak, elkelne masszívabb alakítás mellé, hogy legalább egy ligában focizzanak… Amúgy akár egy fordított szereposztáson is el lehetne gondolkodni, ahol a masszív Feke alakítja Koppányt érces hangjával és a nagyon tiszta tekintetű, jóarcú Vadkerti Imre megpróbálkozik István alakításával. Azzal azonban akkor is kéne kezdeni valamit, ahogy Imre tegnap szólt az Arénában…

Másik problematikus pont Szikora János rendezésének néhány elkedvetlenítő pillanata. A jelenben kezdődő, ismert keretjátékról már szóltam, nem tetszett. Szintúgy nem szerettem, hogy néhány jelenet nagyon statikusra sikeredett. Állnak a szereplők egymás mellett, vitatkoznak, énekelnek, a dal dinamikája erős, de ők ketten nagyon statikusak.

Többször is fájlaltam ezt. Szívesen kihagynék néhány fájdalmasan amatőrnek tűnő pillanatot is. Példának okáért azt, ahogy Tordát ledöfik a páncélosok, aztán a halott a menetelő vasasok háta mögött görnyedve kifut a színpadról. Hasonlóan fájdalmas pillanat, amikor végül kivégzik Koppányt, a lefejezést magát kár volt szem elé helyezni, hiszen a villanás közben a templomról lehulló lepel sem vonja el annyira a figyelmet, hogy ne legyen vicces, ahogy Koppány hátrafelé lefut a dombról.

Nem működnek ezek a jelenetek, mert nem működhetnek. El kellene töprengeni, hogyan lehetne megvalósítani a hullák távozását anélkül, hogy az illúziót tökéletesen agyonvágnánk. Ragyogó például, hogy a nagy csata után visszamaradt hallottakat nem pörgetik ki forgószínpaddal, ahogy már láttuk sokszor, hanem a következő jelenet háttereként maguk a csata nyertesei, a vértesek elhordják a tetemeket, megtisztítják a csatateret. A darab utolsó negyedében olyan jelenettel is találkoztam, ami jelenleg nem egészen értek.

A nagy csata után

A nagy csata után, ahol Koppányt nem ölték meg (!) hanem csak elfogták és elhurcolták, egy szürrealisztikus képben, az érzelmesen éneklő István mögött feltűnik a történet összes főszereplője, mintegy bíztatást, támogatást adva ahhoz, ami még István előtt áll. Élők és holtak vállt-vállhoz vetve állnak mögé. Aztán a következő képben Koppányt a dombra viszik és István színpadias mozdulatára lefejezik. Nade…

Réka a mámoros bulin azért jelenik meg elvileg, hogy „halott atyám add ki nékem...”. Most hogy is van ez? Ott már halott aztán egy visszaemlékező pillanatot látunk, ahogy lefejezik Koppányt? Vagy kicsit átvariálták mit is énekelt ott Réka? Mert ugye eredetileg Koppány már halott régen, csak azon huzakodnak, hogy felaprítsák, vagy tisztességesen eltemessék. Nem állítom, hogy ezt a részt értem rendesen Szikora új rendezésében.

Meg kell néznem másodszorra is, hogy értelmezhessem. Tegnapi főpróbán problematikusnak tűnt a világítás is. Sokat van egyenletesen nagyon világos a színpadon, ami persze jó arra, hogy az összes táncos és mellékszereplő jól látszódjék, de az énekes szólista időnként elvész a szem elől, hosszan lehet keresni, mire ráakadunk. Egy rafináltabb, változatosabb világítás, a szólistákat kiemelőbb fényhasználat is ráférne a produkcióra. Csodaszép például az éjszakai jelenet, ahol Réka fehér lovon érkezik, háttérben hullócsillagok (ezek számítógépes animációja nem a legjobb egyébiránt) és a félhomályban bontakozik ki a látvány.

Nagy vonalakban ennyi, amit tegnap le lehetett szűrni. Ígéretes az új produkció, de nem tűnt teljesen késznek. Néhány illúzióromboló pillanatot mindenképpen át kellene gondolni, meg kell oldani, s persze Koppány helyén tegnap „lukas” volt az előadás. Csak remélni tudom, hogy a lámpaláz csökkentével, jobb hangi kondícióban Vadkerti Imre Koppánya is szabadabban tud szárnyalni és méltó ellenfele lehet Istvánnak.

Képgalériák
A Társulat
István a király (A Társulat) - próba képek

- Jakab Szabolcs -

[2008.06.23.]

« előző oldal  (2. oldal)  

Megosztom:

Hozzászólások: Hozzászóláshoz, lépj be!
zozoka85 2008.09.14. 12:04 • [7]
Láttam a filmet... és mit is mondjak...Tény ,hogy tátottam a szám, de nem azért mert annyira tetszett..Szerintem ez egyenesen szörnyű rendezés volt...Kezdjük a cikkben is említett Jézus Krisztus Szupersztár-koppintással! Véleményem szerint egy ekkora rendező, mint amekkorának a Szikora kikiáltotta magát (és mások őt), nem engedhetné meg magának, hogy egy legendás filmből szedjen ki jól bevált trükköket...Főleg, hogy általában azzal jönnek, hogy milyen egyedi és különleges rendezései vannak.Ennyit erről.
A színpadon szerintem túl sokan vannak egyszerre... Még filmen is nehéz volt követni, hogy ki hol van és épp mit és miért csinál, el tudom képzelni, hogy milyen lehet színházban...Ráadásul a szereplők többsége még nem annyira gyakorlott színész, nincs olyan egyénisége, hogy a puszta jelenlétével kitűnjön a tömegből...
Úgy látszik keddig én vagyok egyedül azzal, hogy Éder Enikő alakítása szörnyű, mint királyné... Az egész darabot nulla mimikával játssza végig. Ha ránézek, nem egy erős, és határozott királynét látok benne, hanem egy elkényeztetett ribancot, aki rosszul lesz attól, ha le kell alacsonyodnia a pórnéphez. A fiára sem úgy néz , mint egy aggódó anya, hanem mint egy pénzéhes, hatalomvágyó nő... Borzalom!!!
Rendezői túlzásnak vélem Koppány bekábítását, illetve a fehér lovat, ennek az állatkínzáson kívül az égvilágon semmi értelme nem volt... A szellemként megjelenő Koppányról már ne is beszéljünk..
Azt meg megint a rendező fantáziátlanságának tartom, hogy semmit nem tudott kitalálni Koppány felnégyeléséhez, azon kívül, hogy nem mutatnak semmit.

Összességében az a véleményem az egészről, hogy ha ezt az előadást összehasonlítjuk a a pár évvel ezelőtti Csíksomlyóival, megállapíthatjuk, hogy a kevesebb néha több...
bizso 2008.08.17. 17:40 • [6]
Augusztus 18-án lesz az István, a király bemutatásának 25. évfordulója. Mi a véleményed a darabról? Hányszor és hol láttad?
Merzi 2008.08.07. 21:14 • [5]
Csekély zenei műveltségem ellenére emlékszem valami Beethoven úrra aki írt valamit, mintha nyitányt és néhány dalt - magyaros motívumokkal- talán Ungarns erste Wohlthater címmel.....ha kölcsön is vették az alkotók, jól tették, nekem tetszett.

Egyebekben csatlakozom Zselicem véleményéhez annak ellenére, hogy Vadkerti hangszine nem tetszik, de remek volt! Erős, tudatos Koppány, jó kiállású férfi, egyenrangú küzdőfél.
hhgygy 2008.06.23. 17:21 • [4]
(kimoderált hozzászólás)
Zselicem 2008.06.21. 15:22 • [3]
Kritika felé negyedúton
Megpróbálkozom, röviden, hátha átengedik az ellenkező véleményt is. Megrendítő, felejthetetlen élményt nyújtot az István a király jubíleumi előadása. A rendező vadonatúj értelmezése , a teljesen átalakított jellemű Koppány és István testvérharca, és az éteri magaságokba emelkedő jelenetek sora a darad drámaiságát hihetetlenül felfokozta. Vadkert Imre Koppánya a rendező szerepértelmezése szerint fennséges, bölcs , aki a legtermészeteseben át akarja venni az ország vezetését, nem "kakaskodik", arra ott van helyette Torda. Aki ezt nem tudja felfogni, az az előadásból egy árva szót sem értett meg, és tegye meg azt a sziveséget, hogy nem ír kritikát arról, amit csak néz, de nem lát. a főpróba technikai bakijait az énekesre ráverni, az egyenesen arcátlanság. Vadkerti Imre hangját és teljesítményét csak csodálni tudom, ugyanúgy mint Feke Pálét és Herceg Flóráét. Kedves cikkíró barátom saját maga bevallja, nem értette még azt sem, mi történik a színpadon, úgyhogy próbálkozzon talán valami más , kevésbé nagy kihívásokat okozó elfoglaltsággal.

Teljes fórum »»»

lap teteje
 
apróhirdetés
Otthoni játékok
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu





beszámolók még