Újra van Rockinform!
A háttérben zajló események alapján – ismerve a hazai sajtóviszonyokat – nagyon is úgy tűnt, hogy Magyarország patinás rockzenei szaklapját a 2008. áprilisi lapszámmal, utoljára tarthatja kezében az olvasó.
A Rockinform zenei magazin megvalósításának ötlete 1992-ben Paya, azaz Hímer Bertalan fejéből pattant ki. Eszerint Magyarországon olyan nyomtatott, szakirányú sajtóorgánumot kívánt társaival együtt létrehozni, mely a magyar-, és nemzetközi zenei világ széles spektrumát képes átfogni.
E koncepcióba éppúgy beletartoztak a zenészekkel készült interjúk, lemezkritikák, koncertbeszámolók, mint egyes előadók, zenekarok életművének feltérképezése, közreadása, vagy a zenével kapcsolatos különböző hírek és aktualitások. A kezdetekkor még gyenge minőségű papírra nyomtatott, fekete-fehér fotókkal illusztrált vékony, brosúra jellegű kiadvány az évek során színvonalas megjelenésű, népszerű szaklappá nőtte ki magát.
A sorsfordító 139. lapszám
A nyomdából hónapról-hónapra tizenegyezer példányban árusokhoz kerülő, ebből kb. nyolcezres darabszámban gazdára találó magazin először 2005-ben került nehéz helyzetbe.
Elsődleges problémát jelentett a hang- és képhordozók gyártásának és forgalmazásának fokozatosan történő visszaszorulása. Mindenki előtt ismert az a sajnálatos tény, hogy az internet szélesebb körű terjedésével egyenes arányban szaporodott (és máig is szaporodik) az illegális letöltések száma. Mint tudjuk, a gazdasági helyzet sem javult az elmúlt években, sőt….
Ma már egyetlen sajtóorgánumot sem képesek pusztán az olvasók eltartani, a fennmaradáshoz mindenképpen szükség van a cégek hirdetéseire. Mivel a boltok egyre kevesebb CD-t és DVD-t tudtak eladni, a bevételcsökkenés (és az ezzel párhuzamos adóteher-, ill. költségnövekedés) arányában folyamatosan kénytelenek voltak csökkenteni, majd a későbbiekben többnyire megszüntetni hirdetéseiket. Ennek lett áldozata a Rockinform is.
Hivatalosan nem szűnt meg a lap
Ebben a helyzetben (túljutva a 2006-ban, a lap megmentése érdekében szervezett, de anyagilag sajnos nem túlzottan sikeres Rockinform Fesztiválon) a S.Ú.L.Y. Kft-vel folytatott tárgyalások eredményeként, 2006. májusában a 139-es lapszám már a kiadó égisze alatt jelent meg. Közel két éves együttműködés biztosította ugyan a lap életben maradását, sőt bizonyos mértékű fejlődését is, de ez együtt járt a művészeti függetlenség részbeni feladásával is. A közös munka csak rengeteg kompromisszum árán volt fenntartható.
A fentiekben említett, és a háttérben meghúzódó egyéb – Rockinformon kívül álló problémák miatt –, a S.Ú.L.Y. Kft. gondozásában megjelenő 158. lapszámot, utoljára 2008. áprilisában vehették kézbe az olvasók.
A dolog pikantériája, hogy a Hammerworld magazint is megjelentető kiadó, abban a bizonyos lapszámban pár soros közlemény közzétételével tett homályos utalásokat a Rockinform további sorsát illetően. Vagyis hivatalosan sohasem jelentették be a megszűnést. Hímer Bertalannal, az alapító-főszerkesztővel való tárgyalások során a működtetés állítólagos veszteségére hivatkoztak.
Bár a lap alapítóját és szerzőgárdáját nem érte teljesen váratlanul munkahelyének megszűnése, mégis az általános döbbenet és keserűség lett úrrá a teljes stábon. 35 újságíró, fotós – vagy inkább munkatárs, ahogy a Rockinformnál hivatalosan nevezik – maradt egyik napról a másikra munka nélkül.
Igaz, a főszerkesztőn és helyettesén kívül mindenki másodállásban dolgozott, tehát nem ez számított elsődleges megélhetési forrásnak. Nem is ez a tény dominált a munkatársak hozzáállásánál. Sokkal inkább a szakma szeretete, az elhivatottság, no és a lap évek során kiküzdött hírneve ösztönzött mindenkit az elérhető maximális teljesítményre. Hogy az elvégzett munka nem volt hiábavaló, azt egyrészt az olvasóközönség általi, másrészt a zenészszakma részéről érkező számtalan, többnyire pozitív visszajelzés igazolta.
Az internet egyre szélesebb körű, rohamos terjedésével megkérdőjelezhető egy nyomtatott, viszonylag vékony rétegigényt kielégítő sajtóorgánum létjogosultsága. Azonban, elsősorban az idősebb korosztály, aki már nehezen tanulja meg a számítógép kezelését, vagy egyáltalán nem ül le elé, természetszerűleg ragaszkodik a nyomtatott sajtóhoz.
Értéket teremtsen
A bármikor, akár véletlenszerűen is megsemmisülhető elektronikus adattárolás helyett, sokkal inkább választhatja a polcról bármikor leemelhető összegyűjtött lapszámokat, akár információfrissítés, akár nosztalgia szempontjából. Ráadásul egy rockzenei szaklap tekintetében, ez még csak nem is korfüggő. E megállapítást az olvasók visszajelzései könnyedén visszaigazolják. Ezzel szemben a friss hírek közlésében egy havilap soha nem lehet naprakész az internetes portállal szemben. Mindkét fajta orgánumnál a lényeg, hogy értéket közvetítsen, vagy netán értéket teremtsen.
A Rockinform egykori létrehozói nem törődtek bele az egyre inkább reménytelennek tűnő helyzetbe. Egy hang- és képhordozókkal, valamint nyomtatott sajtó forgalmazásával foglalkozó debreceni székhelyű cég, az RNR Média vásárolta meg a lapot előző tulajdonosától. Ezáltal mindenféle háttértámogatást (úgy, mint szakmai- és marketinges tapasztalat, grafikai stúdió, szakemberek) biztosított. Hosszabb tárgyalásokat követően, 2008. szeptember 4-én került pecsét a szerződésre.
December 5-én érkezik
Eszerint a szerkesztőség továbbra is Miskolcon működik, a tördelési és nyomdai munkák Debrecenben zajlanak. Erdélyi Zsolt, az új tulajdonos vállalta, hogy a Rockinform eddigi szellemiségének, művészi színvonalának megfelelően folytathatja tovább működését. Így a 159. (december-januári összevont) lapszám december 5-én jelenik meg. A jól bevált rovatok továbbra is megmaradnak, a struktúra sem változik számottevően. Újdonság, hogy innentől kezdve minden egyes lapszámhoz CD, ill. DVD melléklet jár.
Ami a lényeget illeti, az új kiadó színrelépésével sem fog változni: vagyis a szellemiség, a koncepció mindenképpen megmarad. A cél továbbra is egyértelmű: az igényes, értékeket hordozó rockzene tágabban értelmezhető keretei között, az olvasó hitelesen, és a lehető legmagasabb szakmai, ill. stiláris színvonalon történő tájékoztatása.
-Hegedűs István-
[2008.12.02.]