Újabb bőrt húztak le a Now.hu sorozatról, bár ne tették volna

Ismételten a boltok polcain láthatjuk a Now.hu hazai válogatás-sorozat legújabb tagját. Immáron a 12. album jelenik meg ebben a szellemben. De vajon jó ötlet-e a legkülönfélébb zenéket összezsúfolni egy lemezre?

Az album hátoldalán láthatjuk, hogy 20 tracket tartalmaz. A tartalom igen széles skálán mozog a műfaji besorolás szempontjából, amely így túl zavarosnak ígérkezik.

A legelső dallam, a már jól ismert Valami Amerika második részének betétdala nem ígér semmi újat. Aki látta valamelyik filmet, annak ismerősen cseng majd. Gyanútlanul hallgattam Csipa és Tóth Gabi duettjét, ám a dal felénél egy dedós és nyávogós, félig éneklős, félig beszélős 30 másodperc következik. Milyen jó, hogy ezt a fél percet kivágták a filmes változatból. A nézők a fejüket fogták volna, ahogy én is tettem volna, jogosan.

A Hooligans menti a menthetőt

Következőként Hooligans számot hallhatunk, Ringass el! címmel. Ez menti a menthetőt, és hozza az általa megszokott formát. Kicsit megnyugszom tőle, a rossz fél perc már a múlté. Eztán Zséda veszi át a mikrofont, s énekli el nekünk a Fekete rúzs c. közismert dalát. Az énekesnő most is megmutatja, még a zordon kezdés ellenére is, hogy igenis tud énekelni.

A Nox folytatja a sort. Jóval elektrósabb beütése lett ennek a dalnak, mint az egész eddigi munkájuknak. Nem rossz, de ez már nem az igazi, nem a bevált szerkesztés. A népi motívumok és Szilvi hangja ugyanúgy megvannak és hangzatosak, ámde kezd az a Nox megszűnni, akiket megismertünk a „Hej Jancsika” megéneklésénél. Azonban hiába róhatjuk fel ezt negatívumként, a Hiszed-e még? nagyon is megállja helyét. Mindenki fejlődik valamilyen irányba. A Groovehouse az Őrült lehetnék című számával került erre a korongra. Mondanom sem kell, ez sem a megszokott forma. Túl rockos, és túl mű lett.

A következőkben az Unisexet hallhatjuk egy dal erejéig, egyszer meghallgatható, háttérzenének való, halkan szólhat főzés közben, amikor elnyomja a sok-sok finomság bugyborékolásának kellemes hangja. Több reményt fűzök az ezután felhangzó Desperado együtteshez, és annak Mondd, mit szólsz? című számához. A rádióból már ismert, fülbemászó slágerben nem lehet csalódni. Ez után Fenyő Iván mutatja be nekünk, hogy ő is majdnem tud úgy énekelni, mint Fenyő Miklós.

A Made in Hungária című nagysikerű film egyik betétdala is helyet kapott a válogatáson. Nem kétség, ezt a számot nem a film tette híressé. Fiatal és idős egyaránt ismeri, és énekli ezt a jó ritmusú, kellemes dalt. Kifejezetten öröm, hogy egy ilyen időtálló „matuzsálem” is helyet kapott a korongon. Igazán felüdítő, táncra perdítő, s tipikusan az a típus, mely nemcsak a lábakat mozgatja meg, hanem testünk többi részét is táncra készteti.

Nyári utazás a Bahamákra, vagy hasonló egzotikus tájra… ezt a hangulatot idézi a Cozombolis Érezd az ütemet c. számának zenéje. Szöveg nélkül. Ugyanis az utóbbi felejthető. Lola már egy hazaibb ütemben tolmácsolja: Ne szólj! Mintha a cím épp nekem szólt volna. Sikerdallam lehet a rajongóknak, és valóban találunk benne egy-két jobb akkordot, de sajnos nem ezek vannak túlsúlyban. A Megasztár első szériájában feltűnt Gáspár Laci itt is hozza a megszokott formáját, mondani sem kell sikeresen.

Jöhet a Zanzibar. Rita kedves, nyugodt, szelíd és hosszan kitartott hangokkal énekel. Tizenharmadik a sorban a Josh és Jutta páros bulizós zenéje. Nem okoz csalódást. Az ezt követő Unique a titokzatos kezdéséről már könnyen felismerhető. A Tükör című daluk jól illeszkedik az együttes egyéniségéhez.

Az album utolsó negyedében olyan együttesek tűnnek fel, amelyek – bizton mondhatom – nem lesznek időt állóak. Extázis. A sokat nem mondó név az Ennyi elég című dalt jegyzi. Teljesen átlagos szám, nem nagy durranás. A kedves hallgató nem kerül extázisba ettől a zenétől.
 
Végtelen történet című dalával folytatja a sort a „hamar kihűlő kiscsillagok közt” a No thanx. A nagy tini rajongótáborral rendelkező csapat líraibb oldalát próbálja megmutatni, s tolmácsolni a közönség számára, hogy harc helyett inkább legyen béke. Nagy volumenű gondolatok ezek, vajon kik adták ezt a szájukba? Ki volt a szövegíró? Érettebb gondolkodással rendelkezőknek írtam volna ilyet.

Szenvedett az Anti Fitness Club

A sort az Anti-Fitness Club tetézi. Miért hazudom… című számuk lassabb, lelkizősebb és zúzósabb akart lenni. Néhol nem oda illő akkordok kerültek a zenébe, lerontva ezzel a teljes összképet. Számomra nem volt meggyőző, szenvedélyesség helyett csak szenvedést tapasztaltam.

Magunk mögött hagyva az idétlen nevű emo bandát, Kovácsovics Fruzsinával nyugodtabb vizekre evezhetünk. Vékonyka kis hangjából tehetség sugárzik, ám a háttérzene sajnos elnyomja a szelíd hangot. A Fiesta All Stars egy nagyon jó dallamot prezentál nekünk. Külföldi példát követve több ismert énekessel énekelnek együtt. Jól sikerült ez a „sokaság”.

Legvégül, az album legjobbja, személyes kedvencem Király Linda Can’t let go című slágere hallható. Azt hiszem itt nem kell bizonyítani, az énekesnő megnyerő és kiművelt hangja, jó ritmusa végre tényleg emlékezetes marad. A különlegesség az, hogy az albumon ez az egyetlen angol szövegű track.

Minden jó, ha a vége jó szokták volt mondani. A vége valóban jó, de a többire nem mondanám ezt ennyire egyértelműen. Hallhatunk egy-egy jó próbálkozást, ám így keverve nem érdemes elpocsékolni egy lemezt. A vásárló meghallgat egyet, majd hármat léptet a következő kedvencig, aztán még négyet Király Lindáig. Ráadásul a stílusok sem passzolnak. Ha van Dancemix Hungary válogatás, miért ne lehetne más műfajban is ilyet megcélozni 10-12 dallal. Ez a korong inkább a megszokás és a remélt bevétel kedvéért készülhetett, így pedig felejtős.

- george -

[2009.07.04.]