Soha nem volt kérdés az, hogy a zene számos módon hat az emberekre. S, hogy ezek nem csak feltételezések, azt egyre több kutató és tudós is bizonyítja. Most időzzünk el egy kicsit David Bashwiner vizsgálatainál.
Az úriember saját bevallása szerint azért kezdett el foglalkozni ezzel a területtel, mert lenyűgözte, hogy a zene mennyire meg tudja változtatni egy film jelentését azzal, hogy a nézők érzelmi állapotával játszik. Ahhoz, hogy megértse, hogyan tudja a zene megváltoztatni egy másik médium (mozgókép) által közvetített jelentéseket, előbb meg akarta érteni, hogyan képes hatni az idegrendszerre.
Rátalált olyan friss kutatásokra, amelyek bizonyítják, hogy a számunkra kedves zene ugyanazokat az agyterületeket aktiválja, mint az étel, a szex és a drogok. Ezzel szemben a disszonáns hangok az amigdalát aktiválják, ahol félelmet, dühöt és hasonló erős negatív érzelmeket képesek előidézni. Ugyanakkor – legalábbis ami a nyugati zenét illeti – a moll skálát agyunk negatív érzelmekkel (pl. szomorúság), míg a dúr skálát pozitív érzelmekkel (pl. öröm) asszociálja.
A zenei tapasztalat nemcsak kognitív, hanem biológiai, fiziológiai, hormonális, érzelmi tapasztalat is. Ebből következik, hogy elvileg képes lehet olyan állapotba hozni a hallgatót, amely a szexuális örömhöz hasonlítható.
Az agyban dopamin szabadul fel szex közben is, és kedvenc zeneszámunk hallgatása közben is. Csak más mennyiségben, és más fiziológiai jelenségek kíséretében.
Az említett David Bashwiner egy pszichológus kollégájával, Heather Hoffmannal közvélemény-kutatást végzett egyetemi hallgatók körében. Azt vizsgálták, hogy a fiatalok milyen dalokat tartanak a legszexibbnek szex közben. Az eredményt analizálva három csoportot különítettek el.
Lihegés, susogás
A No Doubt zenekar Hella Good című számában Gwen Stefani énekesnő azt az illúziót kelti, mintha a hallgató közvetlen közelében állna. „Keep on dancing” – szólít fel, ami szexuális metaforaként is értelmezhető. Időnként közel hajol a mikrofonhoz, és lihegő hangokat imitál, ami szex közben izgató lehet.
A The Black Keys nevű indie rock duó Psychotic Girl című számának tempója 80 bpm (percenkénti ütem). Ez egyike a legszexibb ritmusoknak, ugyanis közel áll az intim szeretkezés ritmusához.
Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.
Van egy másik hasonló jellegű ritmus, a 130 bpm – ez a gyorsabb közösülés ritmusához áll közelebb. Ilyen szám például a sokak által feldolgozott You Spin Me Round.
A lassú szexritmus (kb. 80 bpm) kategóriába tartozik még a Depeche Mode-tól a Dirt, vagy a Lovage alábbi száma, a Sex (I’m A):
Vadul és gyengéden
Vannak dalok, ahol az énekes kétféle hangstílust használ, vagy maga a szám a durvább és a gyengédebb hangzás váltogatásából áll, egymást ellenpontozva, vagy a durvább hangszerjátékra fekszik rá a finoman búgó ének. Az erősebb/magasabb/keményebb dalrészek vadulásra, egymásnak esésre inspirálnak, míg a lágyabbak gyengédségre, intim közelségre.
Ilyenek a következő számok: Rihanna:Rude Boy, Serge Gainsbourg: Melody, Juliana Hatfield: My Prodigy, The Dead Weather: 60 Feet Tall.
A fentiek ugyan az amerikai szexelők zenei preferenciáit mutatják, vagyis a dalszöveg sem elhanyagolható, de segítségükkel bárki összeállíthat egy playlistet intim együttlétekhez.
Nyomj lent egy lájkot, ha bejött az anyagunk.
Végezetül álljon itt egy kis punkzene 1977-ből, ami ugyan nem okoz orgazmust, de arról szól:
Hírek
