Váczi Eszter és a szörp

A nagy hűha nem jött el, de az az igazság, hogy nem is hiányzott. Helyette az "előzenekar" időkorlátoktól mentes nagyon jó zenéjét hallhattunk, csodálatos mosolyoktól kísérve.

Jól beharangozták - mi is - hogy jön a nagy ő, aztán csak megbetegedett, és maradt az előzenekar. Viszont lehet, hogy máskor is ezt kell csinálni. És érdemes itt maradni, mert az előzenekar is megállja egyedül a helyét, mint az húsvét hétfőjének estéjén is kiderült.

De amikor odaértem akkor ez persze még nem volt tudott, csak a bejáraton volt egy értesítő, hogy sajna Hiram Bullock megbetegedett, és emiatt a mai este ingyenes, Váczi Eszter viszont lesz. Sebaj, úgyis két koncertre jöttem maximum hamarabb haza kerülök. Néhányan mág álltak sorban, hiszen a jegyeket az a38 hajó szó nélkül fizette vissza azoknak akik kérték. Nagyon korrekt hozzáállás!

A koncertterem viszont kellemesen megtelt azokkal akik kis hazánk művészei után is érdeklődnek és jó bulira vágynak. Meg is kaptuk. Mona Lisa mosolya állítólag a világ legszebb mosolya. Az este után viszont ezt az állítást visszautasítom, és természetesen egy magyar hölgynek kívánom átadni ezt a megtisztelő címet, mégpedig Váczi Eszternek. Az hogy valaki úgy áll ki a színpadra, hogy tud énekeleni az már természetes, De hogy valaki olyan boldogsághormon aurával énekeljen a színpadon ami egy teremnyi fiatalt (akik mellesleg nem is ezért jöttek) magával ragadjon az már valami.

Szóval viszonylag pontosan kezdtek és jól, hiszen a a tagok valamennyien képzett és tehetséges jazz-muzsikusok, Eszter pedig talán a legizgalmasabb magyar énekesnő, aki ugyanolyan könnyedén talál fogást a popzenén (Jazz+Az), a soulon és a funkyn (Road Kill Café), mint a jazzen (Váczi Eszter Quartet). Ebben az esetben pedig az acid-jazz-nek nevezett stílus dominált, magyarul jazz elemekkel, profi zenészekkel előadott táncolható bulizene.

Feldolgozások mellett saját számokat is játszottak, angolul, pedig szerintem mind a közönség, mind Eszter hangja megérdemelte volna a magyar nyelv énekelhető változatát. A koncert alatt semmi érdemleges nem történt. A zenekar játszott, jól, érzéssel, a közönség meg mozgott, élvezte a zenét, a feszes ritmust.

És akik ezen az stén játszottak nekünk: Váczi Eszter - ének, Gátos Iván - zongora, billentyűs hangszerek, Barbinek Gábor - harsona, Fehérvári Attila - basszusgitár, Mike Zsolt - dobok, Fehér Géza - gitár, Weisz Gábor - szaxofon, Weisz Nándor - ütőhangszerek, Weisz Tamás - trombita, szárnykürt. Nem is akárhogyan, hiszen a koncert során, mindenki kapott pár percet arra, hogy a bulizenélés mellett ey kicsit adjon csak magából is, és azt játssszon ami éppen eszébe jut. A közönség meg értékelte ezt is.

Szerencse az elmaradt koncertben, hogy a Szörp-nek jóval több ideje maradt ránk, mint egy előzenekarnak, és a ráadást teljes terjedelmében végigjátszották, mindenféle időbeli, sőt műfajbeli megkötés nélkül. Megérte. Hiram Bullockra meg eljövünk legközelebb.

Sir Oesh

[2005.04.01.]