Kálloy Molnár Péter nem feledünk - a sokoldalú művész élete és öröksége
Kálloy Molnár Péter – a sokoldalú művész élete és öröksége
Ki volt Kálloy Molnár Péter?
Kálloy Molnár Péter 1970. június 6-án született Mezőcsáton, és 55 évesen, rövid lefolyású betegség után hunyt el 2025-ben. Magyar színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró, költő és műfordító volt, aki évtizedeken át meghatározó alakja lett a magyar színházi és filmes életnek.
Pályakezdés és színházi karrier
A debreceni Ady Endre Gimnázium dráma tagozata után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1993-ban Iglódi István osztályában. 1991-től a Nemzeti Színház, majd 1993 és 1997 között a Vígszínház társulatának tagja volt, később szabadfoglalkozású művészként dolgozott több budapesti színházban.
1996-tól a Komédium Kör művészeti vezetője lett, 1999 és 2002 között az International Buda Stage főrendezőjeként is tevékenykedett. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetemen osztályvezető tanárként adta tovább tudását a fiatal színésznemzedéknek.
Ikonikus színházi munkái
Legnagyobb színházi sikere a S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve című előadás volt, amelyet Gáspár Andrással és Kálid Artúrral több mint húsz éven át, 600-nál is több alkalommal játszottak. Rendezőként is jelentős életművet hagyott hátra, többek között Rómeó és Júlia, Macbeth, Három nővér és más klasszikusok színrevitelével.
Színházi munkáira a játékosság, az erős szövegérzékenység és a nézővel való közvetlen kapcsolatteremtés volt jellemző. Különleges hangja és humora miatt prózai és zenés szerepekben egyaránt keresett művész volt.
Filmszerepek és televíziós ismertség
A széles közönség olyan filmekből ismeri, mint az Üvegtigris, az Állítsátok meg Terézanyut! vagy különböző magyar játékfilmek és sorozatok, amelyekben karakteres epizódszerepeket alakított. Rendszeresen szerepelt televíziós produkciókban, több sorozatban és műsorban tűnt fel az 1990-es évektől kezdve.
Országos népszerűségét a Beugró című improvizációs televíziós műsor állandó szereplőjeként érte el, ahol gyors reakciókészségét és improvizációs tehetségét ismerhette meg a közönség. Később hasonló improvizációs esteken, például az „Ahogy esik, úgy puffan” előadásokon is rendszeresen fellépett.
Zene, irodalom és szinkron
Gyermekkorától kezdve zenélt: gitározott, zongorázott, zenekarokban játszott, és később saját dalokkal, albumokkal is jelentkezett. Második önálló lemeze Pesti álom címmel 2009-ben jelent meg, amelyben dalszerzőként és előadóként is megmutatta sokoldalúságát.
Költőként és prózaíróként több kötete látott napvilágot, például a Keselyűdal, a Staccato vagy a Last Minute, illetve színházi szövegeket, adaptációkat is publikált. Irodalmi elkötelezettségét jelzi, hogy 2013 óta a Nyugat Plusz irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.
Jellegzetes orgánuma miatt keresett szinkronszínész és szinkronrendező is volt, számos filmben és sorozatban hallhatta a hangját a közönség. Rádió- és csatornahangként is dolgozott, többek között a Rádió Dabas és a korábbi TV3 férfihangjaként.
Utolsó évei és halála
2020-as évekbeli munkásságában továbbra is aktívan jelen volt a színházban, a zenében és az oktatásban, miközben fiatal alkotókat is mentorált. Mezőcsáton, szülővárosában díszpolgárrá avatták, ezzel is elismerve a településhez és a magyar kultúrához fűződő kapcsolatát.
Rövid lefolyású betegségben, 55 éves korában hunyt el, halálhírét családja közölte a nyilvánossággal. Munkásságát a magyar kulturális közélet jelentős veszteségként értékelte, kiemelve különleges humorát, érzékenységét és sokoldalúságát.
[2025.12.09.]