Ana Caram

Történetünk 1958. október elsején kezdődik. Ezen a napon született Ana Caram, Brazília egyik legnagyobb jazz-központjában, Săo Paoloban. A zeneszerető családban Ana tehetsége hamar megmutatkozott. Sok-sok gyakorlással képezte magát kiemelkedő gitárossá, és énekessé.

A Săo paoloi egyetem elvégzése után útja Rioba vezetett, ahol találkozott a brazil zene ikonjával, Antonio Carlos Jobimmal. Miután Jobim „ráadta áldását”, Ana keresztül-kasul bejárta a hatalmas országot, fellépés fellépést követett, és amikor nem a színpadon énekelt, a stúdióban rögzítette dalait. Egy kis kiruccanás Finnországba, majd New York következett. A Sea Jazz Fesztiválon találkozott Paquito D’Riveraval, aki meghívta a lányt a híres Carniege Hallban játszó zenekarába. Azon az estén minden megváltozott. A közönség soraiban ült a Chesky Records egyik munkatársa, aki el volt bűvölve Ana hangjától és gitárjátékától. Nem telt bele sok idő, és a fiatal lány már New York egyik legismertebb jazz kiadójánál vette fel debütáló nagylemezét.

A „Rio After Dark”-ra keresztelt debütáló cd minden zenei szaklapban jó kritikát kapott, és ami még ennél is fontosabb, a közönség tetszését is elnyerte. A 15 számos korongon két saját Caram szerzemény is helyet kapott a - főként brazil - jazz sztenderdek mellett. Az 1989-es bemutatkozás után, egy évvel később sor került az „Amazonia” című új lemez felvételeire. A cd-t hallgatva az embernek valóban az az érzése támad, hogy a sűrű brazil dzsungel kellős közepébe csöppent. Ana ezúttal kicsit játékosabbra vette a figurát. Zenéjéből árad a tradicionális brazil népzene iránti szeretet.

1992-ben adta ki a „The Other Side Of Jobim”-ot. A lemez egy tisztelgés a mesterként és barátként kezelt keresztapa előtt.
Majd 1993-ban következett a „Maracană”. Maga a szó Brazília legnagyobb futballstadionjának a neve, és emellett az „Ana Caram” anagrammája is. A címadó dal, - amely az énekesnő saját szerzeménye – éppen egy focimeccs utáni szamba-extázis képeivel indít, majd elcsendesül lágy bossa novába, végül visszatér a kiinduló pontra. Ez a dal talán Miss Caram legnagyszerűbb alkotása.

A ’95-ös nagylemeznek nemes egyszerűséggel a „Bossa Nova” nevet adták. Az albumon olyan klasszikusok kapnak helyet, mint a „Garota De Ipanema (Girl From Ipanema)” vagy a „Samba De Verăo (Summer Samba)”. (Az utóbbi dalt a pop zenére fogékony közönség elsősorban Bebel Gilberto különleges előadásában ismerheti – de ez egy másik történet.)

1998-ban a kiadófőnök David Chesky elérkezettnek látta az időt, hogy összegyűjtsék Ana Caram legjobb számait egy válogatáslemezre. Így készült el a „Postcards From Rio”, amin még két, addig meg nem jelent dal is helyet kapott. A cd elég korrekt módon foglalja össze a Săo paoloi hölgy munkásságát. Talán tényleg a legjobbak kerültek fel rá.

Ez idő tájt jelent meg a „Sunflower Time” is. És meglepő módon ez nem egy Chesky kiadvány volt! Néhányan úgy gondolták, hogy Ananak helye van a világ többi jazz-piacán is, így a Universal/Mercury gondozásában, brit földön jött ki ez a ritkaságnak számító cd. A 10 számot tartalmazó hanganyagon Sergio Mendes „Mas Que Nada”-ja is szerepel, melynek eredetije a legelső portugál nyelvű világsláger volt. Mivel ennek a lemeznek a gyártásával sajnálatosan leálltak, már csak itt-ott akad belőle néhány példány. További érdekesség, hogy az énekesnő neve angolosan, „Anna”-ként szerepel a borítón, tehát két N-nel. Gyűjtőknek ideális kihívás lehet :)

Az ezredforduló után került a boltok polcaira a „Blue Bossa”. Ez a 12 számos mestermű Ana Caram legismertebb munkája. A kezdő „Desafinado” lágy gitárjával finoman megadja a korong hangulatát. A visszafogott, minimalista hangszerelés az egész anyagon végig kísér. A mai zeneiparra jellemző utómunkálatokat szinte teljesen elhagyja a Chesky. Az így létrejövő „naturális hangzás” viszont kellemes meglepetés lehet mindazok számára, akik már unják az agyoneffektezett, szétkompresszált zenéket.

A hölgy 2002-ben hallatott magáról utoljára „Hollywood Rio” elnevezésű korongjával. A lemez érdekessége, hogy amerikai filmzenéket dolgoz fel, természetesen egy kis bossa novával megbolondítva. Van itt Frank Sinatra sláger, és minden jó, ami egy kiváló jazz lemezhez szükségeltetik.

[2007.01.22.]