Édeskettes hármasban a körúton

Talán nem is kellene több kedvcsinálónak a Madách Színház legújabb vállalkozásához, mint hogy – nomen est omen - felsoroljuk a „projektben” érintettek neveit. Ha szerzői oldalról indulunk, Neil Simon – Mezítláb a parkban, A Napsugár fiúk, ... – neve önmagában garanciát jelent sokunknak, hogy nem kell aggódnunk a jegyek megvásárlásakor befektetésünk hozamaiért.

Ráadásként az a Marvin Hamlish volt szíves az amerikai vígjáték egyik idoljaként említhető Simon szövegkönyvéhez zenei betéteket szolgáltatni, aki a Chorus Line musical zenéjét – szó szerint – köszönhetjük. Ha ehhez még hozzáadjuk a Szirtes Tamás nevet, már túlzásba is vittük a meggyőzést...

Bár csak néhány mozaikot volt szerencsém láthatni az alkotás folyamata közepette, már ezek is sokat sejtetően jelezték, hogy az új darab választásakor a Madách Színház ismét biztosra ment. Ezt alátámasztandó olyan művészekkel dolgoznak a darab színre viteléhez, akik egyaránt biztosítottak minket arról, hogy nem csak értik a humort, de szeretik is. Erre példaként Alföldi Róbert esetében elsőként talán a Producereket említhetjük meg a közeli múltból, a másik férfi főszereplő, Miller Zoltán pedig, hogy mást ne említsek a Made in Hungariában csalta a nevetés könnyeit sokak szemébe.

Ha a hölgyeket nézzük, Oroszlán Szonja esetében talán példákat is felesleges említeni, az elmúlt évek magyar filmművészetében szinte automatikusan vele kezdődött a stáblista, ha vígjátékot mutattak be. Balla Eszter pedig a Kurt Weill Cabaret-ban mutatta meg legutóbb, hogy nem csak a hangja, de finom humorérzéke is mindenképpen méltó a figyelemre.

Lehet, hogy elvi síkon lesz első és második szereposztás a darabhoz, de úgy érzem ezek a jelzők ismét nem minősítésként, csupán megkülönböztetésként szolgálnak majd. Vélhetően a szereplők minden variációjában szinte új darabot nézhetünk meg az eltérő, de egyaránt rendkívül színes egyéniségeknek köszönhetően, akik egy két személyes (na meg persze a Madách Színház mindíg remek tánckara...) darabban mindíg döntően meghatározzák az est élvezeti értékét.

Egy szó, mint száz, hiszem, hogy az április 27/28-án bemutatásra kerülő Édeskettes legalább olyan szerethető lesz számomra, mint amit anno a főiskolán Statisztika szigorlaton sikerült begyűjtenem:).

Balázs András

[2007.04.24.]