„Azt hiszem az első foci VB meccs, amit láttam, az a ’74-es Hollandia – Argentína döntő volt. Most is rémlik Johann Cryuff végtelenül vékony alakja, ahogy csalinkázik a védők között. A következő emlék az argentínai VB ’78-ban. Annyit már megértettem a történetből, amikor a Törőcsik „Táncoljtörő” Andrást és a Nyilasi ”Bólincstibi” Tibort kiállították a hazaiak ellen, pedig vezettünk 1:0-ra, hogy itt egy nagy, történelmi drámát éltem át, olyat, amit még 1000 év múlva is emleget majd a magyar. A brazil isteneket akkor fogadtam végleg a szívembe, amikor a Socrates-Zico-Falcao - féle csapat kikapott /3: 2/ az olaszoktól. Még most is fogom a fejem, és nem hiszem el, hogy nem lettek világbajnokok. Micsoda focisták voltak. Nekem már nem volt meg az Aranycsapat, így sajna maradtak a brazilok. Meg Maradona azzal a 2 góllal az angolok ellen, meg a kameruni csapat Roger Milla táncával, meg Lecskov, ahogy kifejeli a németeket az amerikai VB-ről /mert van igazság/, meg 4 éve, amikor a döntő után Cafu a brazil ünneplésében a riportereknek csak annyit tudott sírni a mikrofonba, hogy Allegria, Allegria… Idén újra lesz végre megint VB. Remélem, a brazilok nyernek. Ha ők kiesnek, akkor az argentinok, ha véletlenül nekik sem jön össze, akkor a spanyolok vagy az angolok vagy Mexikó, csak ne a németek plíz. Lehet drukkolni, gyorsabban telnek majd a napok, mert várni fogjuk az aktuális meccseket, hordjuk a mezeket, büszkék leszünk, ha nyer a csapatunk, magyarázzuk, ha nem, szóval élet lesz újra. Sajna, focizni nem tudok, de ismerek 1 csomó zenét. Ezzel a lemezzel csupán annyi a célom, hogy néhány zenekart, zenészt, DJ-t, bemutassak azokból az országokból, akik kijutottak a 2006-os megmérettetésre, hogy tudjunk picit más országok zenéjéről is. Hogy halljunk mást is, ne csak amit az átlagmédia mutat nekünk. Mert a zenét mindenhol szeretik, és ahogy képzelem, például Togoban vagy Mexikóban vagy Münchenben, minden derby után party van. Sajnos mind a 32 ország nem fér el 1 cdre, de majd 4 év múlva megint nekilátok.” - Nesta
|