Richard Clayderman
1953. december 28-án született Párizsban.
A keresztségben eredetileg a Philippe Pagés nevet kapta.
A zene állandóan ott volt az otthonukban, hiszen édesapja zongoratanár volt. Állítólag 6 évesen hozzáértőbben olvasta a kottát, mint a francia olvasmányokat.
12 évesen fölvették a konzervatóriumba, ahol Mozartot, Beethovent, Schumannt, néha Debussyt vagy Ravelt kellett játszania.
16 évesen kapta az első díját. Ragyogó karriert jósoltak neki. Azonban röviddel ezután mindenki meglepetésére a kortárs zene felé fordult és néhány barátjával rock bandát alapított. Édesapját nem zavarta, hogy nem klasszikus zenét játszik, de ragaszkodott ahhoz, hogy folytassa tanulmányait a konzervatóriumban.
A tehetsége nem maradt ismeretlen és hamarosan olyan ismert sztárok kísérője lett, mint: Michel Sardon, Thierry LeLuron és Johny Hallyday.
1976-ban változott meg alapvetően az élete, amikor Olivier Toussaint-tól -az ismert francia lemezproducertől- megbízást kapott, aki társával Paul de Senneville-lel zongoristát keresett egy romantikus zongoraballadához. Paul ezt a művet az akkor született kislányához, "Adeline"-hez címezte. A 23 éves Philippe Pagés, akit 20 másik jelölttel együtt hallgattak meg, legnagyobb meglepetésére meg is kapta a feladatot.
Philippe Pagés nevét Richard Clayderman-ra változtatta (dédmamája családnevét vette föl, hogy elkerülje nevének helytelen kiejtését Franciaországon kívül). A szólólemezből 22 millió példány kelt el 38 országban. A címe"Ballada Adeline"-nek. Ez volt tehát a sikertörténet kezdete és azóta Richard Clayderman egyéni zongorastílusával világszerte kiérdemelte a világsztár rangot. Több mint 1000 dalt vett föl lemezre, s egy német újságíró szerint, vitathatatlanul többet tett a zongora népszerűsítéséért a világon, mint bárki más Beethoven óta.
Richard Clayderman létrehozott egy"Új Romantikus" stílust. Világszerte hatalmas rekordot, 70 milliós eladást ért el. 267 arany és 70 platina lemezzel büszkélkedhet. Zenéjében több hatás érvényesül Chopin-től a Beatles-ig, Debussy-től, Chick Corea-ig.
A "Romantika Hercege" elnevezés New Yorkban született 15 évvel ezelőtt. A Waldorf Astoriaban zongorázott egy jótékonysági koncerten. Ennek a koncertnek történetesen Nancy Reagan, Amerika korábbi First Ladyje volt a fővédnöke. A koncert után Mrs. Reagan köszönetet mondott és így szólt: "Tudja Richard, Ön a Romantika Hercege". Erre ráharaptak az újságírók és a következő napon a legtöbb cikk a sajtóban Richard Clayderman-t mint a"Romantika Hercegé"-t emlegette. Állítólag Japánban van a legnagyobb rajongóbázisa. A legnagyobb ár, amit Claydermannak fizetnie kell a nemzetközi elismertségért, az az idő, amit a családjától távol tölt.
“Nagyon sok jazz zenész rajongója vagyok, olyan zenészeké mint: Didier Lockwood, Chick Corea, Joe Semple és Pat Metheny és “nagyon szeretnék egy napon valamelyikükkel együtt dolgozni, remélem, hogy az álmom valóra válik”.
„Van valami, ami azonban mindig meglepi az embereket: ez az, hogy szeretek vásárolni. Szeretek piacra járni... bevásárló központokba...mint bárki más. A legtöbben azt képzelik rólam, hogy állandóan fehér szmokingban vagyok, és ha otthon tartózkodom gyertyák százai vesznek körül. Valójában rendszerint pólókat, farmert és edzőcipőt hordok.” „Szeretek koncertezni, mert így közvetlen, élő kapcsolatom van a közönségemmel.” „
A családom nagyon fontos számomra" hangoztatja gyakran, "édesanyám, a feleségem Christine, a lányom és a fiam, ők azok, akik éltetnek, ők az életem értelme, a zeném mellett természetesen." (forrás: operabál sajtó)[2008.01.12.]