TükeZoo

A zenekar 2008. tavaszán alakult, pontosabban Bulcsú és Gergő akkor bólintott össze Pécsett, a Zöld kocsmában két korsó sör között, hogy "akkor most már holnap reggel tényleg nézzük össze, mink is van". És lett is másnapra: egy preparált gitár, amely egyszerre hozza a basszusszólamot és a harmóniát, valamint egy cajon, ami idővel ütőhangszer-parkká nőtte ki magát – és mostanra már semmilyen vonatra nem fér fel –, mindez egy földalatti próbaveremben, merthogy mivel underground banda, rögtön a legaljából merítkezhessenek.

A dalok fóliás-cserepes növényekként nevelkedtek, könnyekkel öntözték őket, keserű nevetések könnyeivel. Stílusban csontig tisztítják szinte az összes rádiós könnyűzenei műfajt (reggae, bossa, funk, manouche, techno, folk, swing, punk, r&b, hip-hop stb.), szatírikus, kifordított magyar-angol-sváb-horvát-japán-beás szövegeikkel pedig a nagyvilág őrületeiről regélnek, igazi kisvárosi odaadással. Bulcsú közben egy feldolgozás-műsorral megnyerte a 2008-as nemzetközi utcazene fesztivált, aminek a gálaestjén tesztelte le először nyilvánosan a Sopianication-t, "harangok zúgnak..." sorával kollektív visítást váltva ki a közönségből.

"TükeZoo-ékkal Pesten futottunk össze először, és kapásból benéztük őket egy alap gödör-bandának, aztán jött a döbbenet, hogy a srácnak két kábel jön ki gitárjából, az a másik, meg üti a székét, ami egész jól szól" (buvarmedia.hu 2010. augusztus. 16).

Első alkalommal az ember nem érti, miért más amit hall, mint amit lát, keresi a láthatatlan zenekari tagokat, és magyarázatot követel. A válasz: a TükeZoo zenéje nem más, mint furfangosan összebarkácsolt popzene. Egy dal általában nem több, mint ének, szöveg és pár akkord, ami ezeket éppen kíséri. A többi csak körítés csupán. Ez a körítés viszont rengeteg gyakorlást és agymunkát igényel, mielőtt végre a nagyérdemű elé kerül. Lényege, hogy semmivel sem több, mint aminek látszani akar: harmónia, basszus és lüktetés együttes összhangja, mely kiszolgálja magát a dalt. Mindezt két ember produkálja egyedi hangszereken és egyedi játékmóddal.

Bulcsú gitárja egy tiroli népi hangszer, a kontrabasszus gitár utánzata. Egy mezei kínai Ibanezből lett átalakítva ezzé a hibrid hangszerré, mely mind a basszusgitárból, mind a gitárból tartalmaz egy kicsit. A rajta való játékmód valahol a slapping és a finger-picking stílus között van. Mindez, és a sajátos elektronikai kivitelezés (külön erősített basszus- és gitársáv) miatt érzi az ember úgy, mintha egyszerre egy basszusgitárost és egy gitárost hallana játszani, az egész azonban csak pusztán illúziókeltés, hiszen hat húron igen nehéz egy négyhúros és egy hathúros hangszert egyszerre imitálni.

Gergő fő hangszere a cajon, amely spanyol ütőhangszer, pontosabban a flameco zenészek importálták Európába a dél-amerikai ültetvényekről, ahol eredetileg nappal gyümölcsösládaként funkcionált, este viszont a ritmuskíséretet ütötték rajta a táncos mulatságokon. A TükeZoo-ban a cajon hozza a basszus alá a groove-ot, mintegy imitálva a dobolást, illetve utólag már kongával, cinekkel, nagyobb fellépéseken pedig egy oldaltomból átalakított lábdobos dobszereléssel, a szöcskével kiegészülve, Gergő maradék "négy keze" által kísérve az ütőhangszeres szólók magját képezi.

A zenekar első fellépését 2008. szeptember 11-én tartotta DJ R-NoLD zajtárcsás segédletével, mondván, ha most semmi, akkor legalább ez durranjon. Ezután pár dal erejéig megmutatkoznak a fővárosban is egy tehetségkutatón, ahol ugyan semmilyen helyezést nem érnek el, mivel a pontozásban igen nagy súlya van az eladott jegyeknek és a csókos spannok szavazatainak, ám két hónapra rá az EXIT magazin webzene rovatában már új magyar kultzenekarként emlegetik őket. Mindennek azonban, azonkívül, hogy ők ezt pultzenekarként rendszeresen meg is ünneplik, és sosem felejtik el kihagyni életrajzukból, semmi különösebb vonzata nincsen. A közönség sikerétől megrészegülve, ám el nem szállva, a Zoo elkezdi nyitogatni kisállat-ketreceit, s kerülnek a naptárba a kisebb-nagyobb partizánakciók időpontjai. 2009. az év nyara: Damjanich Napok, PEN, EFOTT, Sziget, Hanna-Hanna, Open Mind, Hegyomlás fesztivál, dagonyafesztivál, szúnyogfesztivál, másnapfesztivál: a göröngyös út, melyet minden valamire való sampler nélküli zenekarnak meg kell járnia – csencselt karszalagok, elbugázott VIP-passzok, ragacsos gitárkábelek, vizezett sör, mobilwc-szag, potya Unikum (kivéve, ahol egyáltalán nem mérnek alkoholt) és sok-sok por.

Ősztől a zenekar elkezdi első lemeze felvételeit a "veremben", amit egy éven át csak a klubfellépések és a szomszéd zenekarok metálkodása háborgat meg olykor. Gergő hangtechnikusi, és Bulcsú hangszerelési tapasztalatait összevetve születik meg tizenkét nóta végleges verziója, melyek a vendégzenészek (R-NoLD, Maszkura, Munkácsy Ádám, Csernák Zoltán, Kerekes Zora, stb.) lábujjhegyen való közreműködésével igazi csemegeszámba mennek. Az eredmény egy egységes, markáns hangzású, ám műfajok közt igencsak csapongó anyag, mely addigi szerzeményeik színét-javát tartalmazza.

Ebben az időszakban szervezi meg a PANKKK a Zipkomm börzét a Gödörben, ahová az országos fellépők közé a TükeZoo-t hívják meg zenélni, mint elsőlemezes csodabogarat. A koncertről a Wan2 szófukar papírforma-kritikája mellett a hangszerelésre és szövegekre felfigyelő Kapos TV is beszámol, s kimerítő interjút készít a zenekarral, ami a nagy zajban adott válaszok tartalmát összevetve felér egy kisebb hazugságvizsgálattal. A fiúk ezen a havas éjszakán járják meg hírhedt horrortrip-jüket, amikor is buszukkal megdöntik a leglassabb Budapest-Pécs út megtételét (12 és fél óra) hókotrókkal és bezárt benzinkutakkal szegélyezett hazaútjukon.

"A pécsi duó szemrebbenés nélkül énekelt a pináról, miközben érkezett a Kobuciba a jó ügy mellé állni Török Ádám, Bródy János, Presser Gábor, Czutor Zoltán, Bárdos-Deák Ági, Jeszenszky Zsolt és Dj Dominique" (Index – Kultúr rovat, 2010. augusztus 31.).

A mediterrán kulturális főváros 2010-es programjai, mint megannyi más többre érdemes feltörekvő helyi zenekart, a TükeZoo-t is megkímélik, s a nagy érdeklődésre való tekintettel a fiúk megfejelik "Nagy Babylont". Első szereplésük rögtön költözésük reggelén történik a Magyar Dal Napja sajtótájékoztatóján, ahol a sajtó krémje ugyan ötödszörre sem jegyzi meg a zenekar nevét, de vájt fülük szelektív hallása egyből kiszűri a csapongó dalszövegekből a "bíborcsiga" ógörög alakját. A zenekarnak a Dallamos Villamoson való szereplése a helyi rajongókon és az idejekorán távozó tévéseken kívül ekkorra már az idősebb korosztály és a pincsikutyák érdeklődését is felkelti, olyannyira, hogy a Quimby 2010-es országos turnéjára előzenekarnak hívja el őket. Kiss Tibi a Zoo-t "Magyarország legjobb barkácspop zenekaraként" mutatja be a közönségnek. Azóta jönnek felfelé, mint a talajvíz, de sosem feledik, honnan jöttek: irodájuk falán mindig ott lóg a gumicsizma és a karikás ostor.

[2010.12.28.]