Klubkoncertek előnyei és hátrányai - 3 banda a Négy Szürkében

Ha szombat akkor klubkoncert. Most éppen az Arden, ARC és a Fókusz zenekarok voltak soron.

A klubkoncerteknek megvan a hangulata, ezért szeretek inkább oda járni, mint a több tízezres monstre bulikra. Kicsi füstös, zajos meg ilyesmi, de emberi. A Négy Szürkében meg amúgy is régen voltam, tehát meg kell nézni. Egy kicsit átalakult mióta nem voltam, és csodálkoztam is, hogy ilyen kisikált helyre rockkoncertet? Aztán lementem a pincébe és megnyugodtam. Itt már a jól ismert hangulat fogadott. Koncertkezdési időpontban az első zenekar még bőven próbál, a többi zenekar törzsközönsége melegít a hideg téli estén. Azért csak elkezdődött...

Arden

Az első nagyon kellemes meglepetése az estének. Mindent hallottam. Az énekest (Ungurián Attila) is, ami klubkoncerteken meglepő. OK, azt mondják magukról, hogy dallamos rockzenekar és ennek azért eleget is kell tenni. Ki is tettek magukért. nagyon finom, tényleg dallamos, dúdolható, ugyanakkor megfelelően kemény rockzenét adtak elő.

Az ismertebb dalokon kívül (Journey: Separate Ways; Gary More: Still got the blues) sok saját dalt is adtak elő, hiszen volt is miből. A zenekar tagjai sok-sok éves rockzenészi múlttal a hátuk mögött egy profi kiskoncertet nyomtak le.

ARC

Rövid átszerelést követően jött az Arc, azaz az Action Rock Company. Egy kicsit keményebben játszottak mint az előzőek, de ők is egész jól. Mindjárt az első albumuk címadó dalával nyitottak, az „Az esküvő elmarad” cíművel. Aztán továbbra is saját dalokat nyomtak szinte végig, a „Nem jövök másik éjjel”-től kezdve a „Két tűz”-ön és az „Így élek”-en keresztül „Az amatőr”-ig. A külföldet itt a Deep Purple Higway Star száma jelentette.

Sajnos ennél a zenekarnál már bejött a klubkoncertek velejárója, a nem megfelelő hangosítás. Néha alig lehetett hallani az énekes (Garai Máté) hangját, annyira nem sikerült a keverés. Ebből is látszott, hogy kiskoncert ide vagy oda, muszáj a hangosításra odafigyelni folyamatosan. Mindkét zenekarnak ugyanaz volt a hangmérnöke, csak míg az Arden esetében Csepregi Peti végig a keverőpult mellett tudott ülni, az ARC játéka közben ezt nem tehette meg, hiszen a dobok mögött harcolt.

Pedig Garai Máté hangja ennél jóval többet érdemelt volna. Valami fantasztikus orgánuma van a srácnak, nem is tudom hol rejtőzködött idáig. Lehet, hogy ez az egyetlen stílus amit tud, de ezt királyian csinálja. Remélem sokat hallunk még felőle.

Fókusz

Közben persze a harmadik zenekar, a Fókusz közönsége továbbra ia melegített, úgyhogy amikor a második átszerelés is megtörtént, az első sorból kezdtek „rajongani”. Nem teljesen stabil lábakon, de nagyon jól érezték magukat. Az estet egész jól szervezte Kovács Balázs, a főszervező, hiszen a dallamos rockon, a keményebb dalokon keresztül itt most egy elég erőteljesen metálba hajló zenekart kaptunk akik kemény zúzást rendeztek a kicsi színpadon.
 
Fejből játszottak, úgy nyomták egymás után a számokat, mintha ezt a programot gyakorolták volna az elmúlt két hétben semmi mással nem törődve. Na itt már aztán eléggé semmit nem lehetett hallani, pedig a dalszövegekre is oda kellett volna figyeln, hogy csak a „Nem vagyok eladó” dalra gondoljak. Kár a szövegekért.

Mindent összevetve nagyon nem bántam meg, hogy elmentem. Három összeszokott, a zenét élvezetből és jó hangulattal játszó bandát hallgattam végig. Találkozunk valahol valamikor.

SirOesh

[2010.01.29.]