Nehéz feladat a melegben koncertezni - EFOTT, második nap
Csütörtökön kora reggel is kánikulai forróság űzte ki az árnyékos sátorhelyek szempontjából kevésbé szerencsés fesztiválozókat lakhelyükről.
A hőségben nem könnyű kipihenni az előző napi fáradalmakat, de ebben segítséget nyújt a „Rehab sátor”, ahol hűsölni, felfrissülni, regenerálódni lehet masszőrök, vitaminbombák segítségével. Aztán már jöhetnek is az újabb programok.
A jókedv megalapozásához a stand-up comedy nagyjai nyújtanak segítséget és enyhülést a délutáni aszalódásban. Csütörtökön Kovács András Péter mesélt eddigi fesztiválos élményei mellett mindenféle rovarról, nyári kalandokról. A levegőtlen sátor megtelt, s a szűk egyórás műsor gyorsan eltelt.
A délutáni koncertek általában egyébként sem vonzanak túl nagy közönséget, hát még ha egy nyitott színpados előadásról van szó. Igazán mostoha feladat jutott – többek között – az Inside My Head nevű, dunaújvárosi metal zenekarnak is, akik a színpadra és a nézőtérre tűző nappal szemben, 40-45 fokos hőségben kőkemény zúzdát toltak gyakorlatilag hat lelkes srácnak. Mindenki más távolabbról, árnyékból, hideg italok mellől nézte az igazán kemény fiúkat. Tény, hogy aki erre tévedt, megmosolyogta a jelenést.
A lejjebb eső színpadokon este hattól párhuzamosan a The Moog, Rudán Joe, és az Isten Háta Mögött adott koncertet. A koncertek közönségének száma fordított arányban van a hőmérséklettel, így még ekkortájt is klubkoncertekre emlékeztetnek a nagyszínpados bulik. Nem beszélve a kisebb helyszínek koncertjeiről. Méltatlan körülmények között lépett fel Rudán Joe: egy szál akusztikus gitárkíséretes, csörgődobos előadását a Rádió 1 színpadának ütemes basszusa zavarta. Rudán még mindig meg tudja villantani, hogy micsoda hang van a torkában, de előfordulnak már csúszkálások, erőlködések, kialibizett szövegrészek, amik sajnos nem emelik az előadás színvonalát.
A PTE színpadán Jamie Winchester adott „teltházas” (szabadtéri) koncertet. A hangzás gyakorlatilag tökéletesre sikerült, a zenészek nyitottsága, szemmel látható jókedve pedig könnyen átragadt a közönségre is (illetve fordítva). Egy profi, „mosolygós”, kellemes koncert kerekedett. Párhuzamosan a Neo illetve Cozombolis, feljebb a Jurij és az AWS szórakoztatta a nagyérdeműt.
Az este nagy nevei vegyes fogadtatásban részesültek. A Koncert Aréna kilenc órai alter/pszichedelikus fellépője a Korai Öröm volt. A sátor épphogy a feléig, szellősen telt meg, de a közönség nagy része teljes lelkesedéssel és erőbedobással táncolt.
A sötétedés utáni őrület a 30Y koncertjével kezdődött. Jellegzetes énekhang, leginkább talán punkrocknak nevezhető stílus, szókimondó szövegekkel – abszolút alkalmas egy majdnem „teltházas”, együtténeklős (vagy inkább üvöltős) fesztiválkoncerthez. A közönséget nézve nem is volt rájuk panasz.
A csütörtöki nap headlinere a Quimby volt. Talán annyit is elég elmondani, hogy a fesztiválozók jó része itt, a nagyszínpad előtt töltötte a napból hátralevő egy órát, illetve az új nap legelejét. A Koncert Aréna késő esti két húzóneve a Colorstar és a The Kolin volt, a Suhancos sátorban pedig az Animal Cannibals csinált rendkívül jó hangulatot. A publikumból hatan a színpadra is felmehettek megmutatni, hogyan tudnak ütemre szövegelni. Aktív, nagyon jó közönség járult hozzá a duó osztatlan sikeréhez.
A késői (vagy inkább kora hajnali) meglepetést a Propeller Band okozta, akik láthatóan hozzáértéssel, alázattal viszonyulnak színpadi létezésükhöz – a zenéléshez. Kellemes énekhang járul a jól összerakott, könnyen befogadható számaikhoz, s feldolgozásaik ugyan elsőre meglepőek (Britney Spears, Boney M), sikerül úgy a saját képükre formálniuk a dalokat, hogy rokonszenvet váltsanak ki. (Persze, túl nagy közönségük sajnos nekik sem lehetett az időpont miatt, de a nézők pozitív reakciói magukért beszéltek.)
|
EFOTT - 2. nap képei |
- Fejes Anna -
[2010.07.16.]