Interjú a svéd Mattsson magyar énekesnőjével
Antal Adrienn, azaz AdryA énekelt már több hazai zenekarban, 2008-ban viszont felfigyelt rá egy svéd csapat is. Lars Eric Mattsson, a Mattsson zenekar és egyben a Lion Music vezetője fantáziát látott benne, és már 2 lemezt készítettek együtt! Kiváló progresszív rock lemez lett a legutóbbi, Tango címre hallgató anyag, ez adta az apropót egy kis beszélgetésre AdryA-val.
- Kezdjük a legelején: mikor kezdtél el énekelni? Milyen zenei világ hatott rád először?
- Gyermekkorom óta életem szerves része a zene. Anyukám mesélte, hogy kb. 2-3 éves koromban épp egy klasszikus zenei művet játszottak a rádióban, amelynek egy részét legnagyobb megdöbbenésére teljesen tisztán visszadúdoltam. A későbbiekben többen is felfigyeltek a hangom tisztaságára és átlagon felüli zenei képességeimre. Kb. 5-6 éves gyermekként egy elemmel működő mini szintetizátor volt a kedvenc játékszerem, melyen előszeretettel blattolgattam le hallásból a nővérem gitárdarabjait, illetve más zenei műveket. Általános iskolás koromban a szolfézsórák mellett zongorázni tanultam, szabadidőmben pedig saját, klasszikus stílusú darabokat komponáltam. Az éneklés komolyabban a gimnáziumi évek alatt kezdett érdekelni, később pedig magánénekórákat is vettem. Ezzel párhuzamosan egyre jobban belevetettem magam a dalszerzés rejtelmeibe is. Sokféle zenei stílus volt és van hatással rám; gyermekkoromban elsősorban a 80-as évek rock/hard rock vonalát preferáltam, majd az évek előrehaladtával egyre színesebbé vált az ízlésem. Manapság bármit szívesen meghallgatok, amely belül megérint, amelyben fantáziát, egyediséget, tartalmat érzek. Főleg progresszív rock/metal, gótikus rock/metal, hard rock, alternatív, időnként pedig indusztriális stílusú zenék "üvöltenek" a lejátszómból, de ugyanúgy elvarázsolnak a klasszikus művek, keleti népzene, illetve a meditatív kompozíciók.
- Mi volt a legelső zenekar, aminek tagja voltál és mik következtek utána?
- Az első olyan banda, akikkel rendszeresen felléptünk, Black Diamonds névre hallgatott. Itt énekeltem és billentyűztem, majd átkerültem egy Scherzo nevű formációba, ahol billentyűs-vokalistaként működtem közre. A szakmai és személyes ellentétek azonban hamar önálló útra térítettek, és ekkor kezdtem 100 százalékban a saját dalokra koncentrálni. 2006-ban egy barátom megkért, hogy segítsem ki őket a soron következő fellépéseiken, mert az előző énekes hölggyel elváltak útjaik. Így ragadtam egy időre a tőlem kissé távol álló stílust képviselő Psychedelic Cowboys együttesben. 2007-ben pedig bejött a képbe a Mattsson, amely igaz, egy online project, de végre egy zenekar, akiknek dalaival igazán azonosulni tudtam. Másrészt mindig is szerettem volna kipróbálni magam a progresszív zenében, így egy álom vált valóra.
- Még amikor elkezdtél saját dalokat írni, amelyeket az interneten (MakeaStar.com és Diskfaktory.com által támogatott dalszerzői verseny) nemzetközi elismerést is kaptál, illetve megjelent a Nature's Answer című saját lemezed is. Hogy sikerült a Piramisból ismert Závodi Jánost megnyerni a közös munkához?
- Picit pontosítanék: az említett dalok azon két demó darabjai, amelyek 2005-ben végül egy fedőnév (Nature’s Answer) alatt lettek publikálva. Az első hivatalos AdryA szólólemez munkálatai egyébként jelenleg is folynak. Az Eyes Of Strangers című szám pedig valóban egy amerikai internetes dalszerzői verseny első helyezettje lett. Janó régi ismerős és egyben családi barát. Évekkel ezelőtt, mikor épp a saját demófelvételemen dolgoztam, felmerült, hogy a dalokból már csak a gitárszólamok hiányoznak. Ekkor ő készséggel felajánlotta, hogy feljátssza a szükséges gitártémákat. Elsőre kicsit nehézkesen indult a közös munka, hiszen Janónak nem éppen erőssége a keleti skála, de idővel szépen belejött, és egy igazán egyéni hangzás lett a kísérletezgetés végeredménye. :)
- A Myspace-en talált rád Lars Eric Mattsson, a Lion Music kiadó feje és a Mattsson projekt vezetője is, és immár a második közös albumon vagytok túl. Hogy zajlott a közös munka? Átküldte a feléneklendő anyagot vagy volt valamennyi beleszólásod a dalokba?
- Minden egyes dalhoz külön-külön megkaptam a "hozzávalókat": az alapot, az előre megírt énekdallamot, illetve a szöveget, így a betanuláson és a gyakorláson kívül más teendőm a felvételt megelőzően nem akadt. Viszont a fokozás kedvéért egy-két helyen módosítottam az eredeti melódián, ez ellen pedig Larsnak sem volt kifogása. Ő előzőleg egyébként megkért rá, ha bármely rész nem feküdne vagy hangterjedelmen kívül esne, szóljak bátran, és átírjuk. Szerencsére erre nem került sor. A többszólamú vokál-témák viszont saját szerkesztésűek; ahová úgy éreztem, elfér némi kiegészítés, nyomatékosítás, oda rögzítettem háttéréneket is - Lars legnagyobb örömére.
- Ismét nagyon színes, változatos anyag született (ez jellemző is a progresszív műfajra), hogy tudtad felvenni a lépést ezzel? Voltak olyan részek, amikkel egy kicsit nehezebben küzdöttél meg?
- Ének szempontjából szerintem nem volt akkora a kihívás, mint hangszeres téren. Az énekdallamok feladata egy ilyen jellegű albumon a dalok emészthetőbbé tétele, a komplex zenei kíséret ellensúlyozása, valamint a hallgató figyelmének fokozása. Mint minden lemezfelvétel esetében, itt is akadtak könnyebb és nehezebb részek, de megfelelő gyakorlással és kontrollal teljes mértékben megvalósítható témákról van szó. Talán az "I'll Find Another Way" című számot érdemes kiemelni, amelyben a gitárszólótól eltekintve végig az éneken van a hangsúly. Úgy érzem, ebben a dalban sikerült igazán kiélnem magam. :)
- Fog készülni hivatalos klip? A címadó dalra volt egy videó a Hölgyválasz című film tangójelenetével (főszerepben Jennifer Lopez és Richard Gere), de ha jól tudom, ez egy rajongó műve.
- Igen, még a lemez megjelenése előtt egy lelkes rajongó sikeresen elkészítette és fel is töltötte a Tango című dalhoz kreált klipjét az egyik legnépszerűbb internetes videó portálra. Először arra tippeltem, Lars a "tettes", és még finoman meg is kérdeztem Tőle, tud-e valamit az ügyről. Kiderült, már mások is arra gyanakodtak, hogy az Ő jóvoltából került fel a videó a világhálóra, de Lars teljesen ártatlan ez ügyben. :) Lesz hivatalos klip is, amelyhez már elkészült a koncepció, már csak a megfelelő helyszínt kell megtalálnunk.
- Az előző lemezen Björn Lodinnal együtt énekeltél, az új lemezen Markku Kuikka-val. Mit érdemes tudni a két srácról?
- Björn a korábbi Mattsson-felállások egyik oszlopos tagja volt: ő énekelt többek közt az 1998-as Obsession, a 2000-es Another Dimension, valamint a 2001-es Eternity című albumokon is. Majd hosszabb szünet után a Dream Child lemezen néhány kiegészítő énektéma, ill. egy duett erejéig ismét közreműködött. A Mattsson férfi hangja 2010-ben Markku Kuikka, a szintén a Lion Music-hoz leszerződött finn progresszív metál csapat, a Status Minor frontembere lett.
- Hogy fog folytatódni a Mattsson-sztori? Lesz még közös lemez?
- Mivel Lars a formáció lelke, minden rajta múlik. Jómagam továbbra is nyitott vagyok a kollaboráció folytatására. Mindenképp egy erős szakmai kapocs jött létre közöttünk, ezenkívül emberileg is fantasztikusan kijövünk egymással, Lars 100 százalékig megbízható arc, ami a mai világban kuriózumnak számít. A megérzéseim azt súgják, nem a Tango című lemezen hallhatott minket utoljára együtt a nagyérdemű. Hogy a jövőben is a Mattsson keretein belül, avagy másik projecten dolgozunk-e együtt, az idő eldönti. :)
- Mi újság a saját csapatod háza táján? 2006-ban hoztad össze az Alien Angelt, kik alkotják most és min dolgoztok?
- Jelenleg a leendő szólóalbumom számain dolgozom. Ide tartozik az is, hogy az annak idején éppen verbuválódó Alien Angel megalapítását végül feleslegesnek tartottam, mivel a koncepció végül egybeesett a szólókarrierrel kapcsolatos elképzelésekkel. Az Alien Angel-lel egy keményebb, súlyosabb irány felvétele lett volna a cél, míg szólóban maradt volna a „light-osabb” és elvontabb vonal. Később azonban rájöttem, hogy mindenféleképp be szeretnék keményíteni, és miért ne inkább AdryA név alatt adnám ki az eredetileg az Alien Angel részére komponált dalokat? A leendő albumon szereplő zenészek névsora még nem végleges, de akinek a közreműködésére feltétlenül számítok, az Jim Santos, aki az amerikai Norway nevű AOR-zenekar gitárosa, és akivel egy - egyelőre nem publikált - demó erejéig együtt is dolgoztunk, valamint Lars Eric Mattsson.
- Biztosan sokan örülnek a sikerednek, nyilván irigyeid is akadnak - szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki kitörjön a silányul működő hazai zeneipar szorításából?
- A megfelelő képességeken kívül a legfontosabb, hogy higgy abban, és szeresd, amit csinálsz. Ezen felül pedig a szerencse, "jókor, jó helyen" lenni, valamint a megfelelő kapcsolatok kiépítése sem másodlagos. Tudom, ez már szubjektív megítélés kérdése, de hiszek a dolog sorsszerűségében is; mindenkit arrafele terel az Élet, amerre dolga van.
- TZ -
[2010.09.01.]