Bemutatta Polyák Lilla és Homonnay Zsolt a Két szívet - Átölelte őket a közönség szeretete
Péntek, este 7 óra, január 28. : A Madách Színház nézőtere teljesen megtelt, mindenki elfoglalta a helyét. Tíz perccel később elsötétül a nézőtér és a várakozással teli zsongás elcsendesedik…
A bordó bársonyfüggöny lassan, lustán – ahogyan az a színházban szokás – felgördül, miközben alig hallhatóan megszólal a zene, hogy aztán egyre erőteljesebbé váljon, és az eleinte halovány fényben kibontakozzon a színpad, és a díszletlépcső tetején álló két alak.
Ezzel a nyitóképpel, és a Ringass még című dallal kezdődik el, Polyák Lilla és Homonnay Zsolt második, Két szív című közös albumának lemezbemutató koncertje.
A pár felszabadultan, otthonosan mozog a számukra ismerős színpad deszkáin. Látszik, jól érzik magukat. Mosolyognak és énekelnek…Duetteket és szóló dalokat az előző és a mostani korongról, sanzonokat, és a közönség nagy örömére egy kis musical összeállítás is helyet kap. Az egyes zenei blokkok, és az átöltözések közötti pár perces szünetet az élet adta, személyes humoros kis történetekkel töltik ki, melyeket a közönség nagy élvezettel hallgat, majd felszabadult nevetéssel nyugtáz.
Sztárvendégként Lilla, Rakonczai Viktort szólítja a színpadra, aki az általa írt két dal előadásánál zongorán kíséri őt. Az idő röpül, a zenekar Czomba Imre vezetésével immár két órája állja a sarat. A színfalak mögött sincs pihenés. A színpadról felváltva lerohanó művészeket öltöztetők várják, akik Hrivnák Tünde divattervező ruháit segítik fel-le az este folyamán, egészen pontosan 5 alkalommal. Sminkes, fodrász folyamatos készenlétben.
Záró számként felcsendül az album és a koncert címadó dala, a Két szív, amit szűnni nem akaró tapsvihar követ.
Jön a ráadás, újra a húrok közé csapnak és A Zene nélkül mit érek énre, már a közönség állva tapsolva, együtt énekel a művészekkel, valahogy nem akarják leengedni őket a színpadról.
Fél tíz múlt. A nézőtér kiürült, viszont a Madách aulája tele. Tele rajongóval, akik türelmesen várnak hosszú, tömött sorban. Várják, hogy Lilla és Zsolt fáradtan, de boldogan mosolyogva felbukkanjon és leüljön a dedikáló asztalhoz.
Hát ilyen volt ez a koncert… Bensőséges, pörgős, humoros és mégis megható. Átölelte őket a közönség szeretete.
– zene.hu –
A koncerten készült képekért klikk a következő oldalra.
[2011.02.04.]