Brazil fieszta Veszprémben - Gilberto Gil a Veszprémfesten

Talán az időjárás is tisztában volt azzal, hogy ez a koncert nem lehet máshol ilyen hangulatos, csak a veszprémi Várban. Az egy hete tartó júliusi őszben egy napra visszatért a nyár és egy nagyon jó koncerttel vette kezdetét a 8. Veszprémfest fő műsora. Azért fő műsora, mert a kísérő rendezvények már július 21-től tartanak az Óváros téren.

A programról

Az ez évi programot érte olyan kritika, hogy nincsenek akkora világsztárok, mint az előző években, de szerintem ez nem így van. A költségvetése a programnak 30 millió forint körüli összeggel kevesebb, mint tavaly, de ennek ellenére ismét egy remek programot sikerült összeraknia a szervezőnknek. Azt mondták, hogy a jazz vonal nem olyan erős, de Snétberger Ferencet már egy szinten emlegetik az itt már fellépett Al Di Meolával és Paco de Luciával,szóval... Kezdődött a szerdai Gilberto Gil-lel, majd csütörtökön Incognito és Nils Landgren Funk Unit, pénteken Snétberger Ferenc a Concerto Budapesttel és az Amadindával, végezetül pedig szombaton Mory Kanté fog fellépni. Nem is olyan rossz, ugye?

Telt ház, jó idő

Mint már az elején említettem, a Vár lett a helyszín, aminek rendkívül jó atmoszférája van, a Püspöki palota előtt felállított színpad és a környezet meseszép. Annyira szép idő volt tegnap, hogy a széldzsekimet sem kellett felvenni, ami külön üdítő volt. A kezdésre 21.10-re teljesen megtelt a tér. A Veszprémi Ünnepi Játékok, amely ettől az évtől viseli a Veszprémfest nevet egy nagyon komoly társadalmi eseménnyé nőtte ki magát a városban az elmúlt évek során. Láttam koktélruhás hölgyeket,, csokornyakkendős urakat, brazilokat, japánokat, szóval abszolút nemzetközi fieszta vette kezdetét. Ha minden igaz a brazil nagykövet is tiszteletét is tette a koncerten.

A zenekar

Egy dobos, egy perkás, basszusgitár, hegedű (!), tangóharmónika, szólógitár, és Gilberto Gil a másik gitáron. Egy kicsit meglepődtünk a hegedűn – trombitát jobban el tudtam volna képzelni – de egy kicsit belemélyedve Gil munkásságába, ez annyira nem is meglepő. Rengeteg információt osztott meg velünk a koncert közben a kicsit örögedő Mester (’42-es születésű), ami nagyon szórakoztató és hasznos is volt. Először járt nálunk, és el volt ragadtatva a közönségtől és a helyszíntől is. Elemsélte a számok keletkezésének rövid történeteit, és arról a hatalmas zenei kavalkádról is hallhattunk tőle, amiből a zenéje született és táplálkozik egészen napjainkig.

Sokszinűség, változatosság

Zenéje, mint mesélte az európai (portugál, gall, bavariai, ír, skót stb.) és afrikai zenék keveréke, amit a Dél-amerikába bevándorlók vittek magukkal otthonról, majd keverték ezt a régi tradicionális brazil zenékkel. Mindenki hozzátett, elvett belőle egy kicsit és így alakultak ki a baião, ez az észak-kelet Braziliából kiinduló zenei irányzat, ami mostanára az egész térség zenei alapjává vált. A koncert alapjait a nemrég megjelent Fé na Festa című lemez adta, de régebbi számokat is játszottak természetesen. Köztük a No woman no cry című Bob Marley feldolgozást is, amit először portugálul kezdett énekelni, majd angolul fejezte be, nem kis örömünkre. Felkérték, hogy egy új brazil szappanopera zenéjét írja meg, ezt is eljátszotta egy kis gépi segítséggel, mivel az énekesnő akivel ezt előadják (Roberta Sá) sajnos nem tudott eljönni (Minha Princesa Cordel a szám címe). Így is remekül szólt, felüdítő volt egy kis női hang a koncerten. Azt, hogy milyen sokféle zenéből születnek a számai mi sem bizonyítja jobban, mint amikor felkonferálta a két skót számból álló blokkját - itt érdemes megjegyezni, hogy egész koncerten ilyen két számos blokkokat játszott. „Ancient Rock ’n’ Roll!” hangzott a felkiáltás és a hegedűs már kezdte is játszani a valódi skót „kocsmazenét” (népzenét, ha ez esetleg bántana valakit, de nálam ez abszolút nem negatív jelző) egy kis szambás beütéssel. A ráadást úgy kezdte, hogy „Mondtam a zenészeimnek, hogy érteni fogják itt is a zenénket, hiszen közössek a gyökereink” – és így is volt.

Tánc, buli, fieszta

Már az első pár szám után kezdett megbomlani a katonás rend, az emberek elkezdtek felállni a sorok mögé és beindult a tánc. Mellénk brazilok keveredtek, köztük egy idős bácsival, aki úgy ropta, hogy az öröm volt nézni. Meg is jegyeztem, hogy ilyenre/így szeretnék én is megöregedni... Az első sorok és a színpad között rendes kis kűzdőtér alakult ki már a koncert közepe felé a zenészek nagy örömére. A koncert közben láttam Mészáros Zoltánt, az esemény főszervezőjét, tulajdonosát, fülig érő mosollyal az arcán körbejárni. Örömmel nyugtázhatta, hogy munkájának a gyümölcse beérett, mindenki jól érzi magát.

Folytatás: esőhelyszín: a VeszprémAréna

A csütörtök esti koncert sajnos a rossz idő miatt az VeszprémArénában lesz, de ez sem von le sokat abból, hogy pár óra múlva már Bluey-ék (Incognito) zenéjére szórakozhatunk!

Köszönjük az élményt Gilberto Gil és Veszprémfest!

-Aretuska-

[2011.07.28.]