Gyászol Horváth Charlie: Elhunyt Szabó Mihály, az egykori Olympia zenekar zeneszerző-billentyűse
Nem telik el hét, hogy ne érkezne halálhír a magyar, vagy akár a nemzetközi zenei világból. Igaz, a Nagy Generáció zenészei mára már „körbejárták” a hatvanat, ám mégsem kellene feltétlenül okot adnia e ténynek az árnyékvilágból való távozásra. Július 26-án, Horváth Charlie hajdani formációja, az Olympia együttes virtuóz orgonistája adta vissza lelkét a Teremtőnek.
1947. november 29. Budapest. E napon születik meg egy rendkívüli tehetséggel bíró kisfiú, aki már három évesen hozzáértő módon kezeli a billentyűket, egy évre rá pedig négykezest játszik zongoratanárnőjével. Így egyáltalán nem meglepő, hogy csodagyerekként nyitva áll előtte a Zeneakadémia kapuja, amellyel viszont nem kíván élni; érdeklődése a beat-, illetve rockzene irányába tereli. Felsőfokú zenei tanulmányait azért csak elvégzi, igaz felnőtt korában és külföldön, hiszen 16 évesen a beatláz idején előbb az Atkinsz, majd a Nivram zenekarokban köt ki.
Mikor 1968–tól Pataki László a Liversing orgonistája a progresszív zenére váltó, gyökeresen átalakuló Syriust választotta, helyére – rövid ideig - a kivételes képességű Szabó „Michael” Mihály került. Itt írta meg a később a Meteor együttes által kislemezen is sikerre vitt Gárdista című dalát, melyet „a” Rádió is szívesen forgatott. Aztán a felbomló Liversingből még 1968 decemberében egyenesen a Winkelmayer József vezette Olympiába vezetett az útja, amely a magyar dzsessz-rock előfutárának számított. A billentyűs posztot 1969 novemberéig töltötte be. Virtuóz zongora-orgona játéka mellett két rádiófelvétel maradt utána, az Arcok és szemek, valamint Az öreg híd balladája.
A koránt sem slágerzenét művelő Olympia nem élvezhette a mindenható szocialista kultúrhatalom támogatását, így a kilátástalanság 1972-ben hivatalos munkavállalással Svájcba taszította a kiváló muzsikust. Időközben az „élet-halál ura” Interkoncert adminisztráció – ki tudja miért – szerződésbontással hazarendelte, aminek Szabó Misi hangszervásárlási részletkötelezettsége miatt nem tett eleget.
Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.
A rendkívül tehetséges zenész kényszerdisszidensként hamar magára talált, heti rendszerességgel saját TV műsorral rendelkezett. Házassága révén - amerikai érdekeltségű magyar lányt vett feleségül – egy ideig Kanadában élt, majd visszatért Svájcba, ahol az állampolgárság megszerzése után véglegesen letelepedett. A zenéhez mindvégig hű maradt, egyszemélyes zenekarként működött, vállalt fellépéseket.
Egy alkalommal barátja, Olympia-beli zenésztársa, Horváth Charlie Kisstadionban megrendezett koncertjén is vendégeskedett.
Egy svájci kórházban, felesége kitartó ápolása mellett, 2011. július 26-án érte a halál. Pár hónap híján 64 évet élt.