Őt mindenki ismerte! Emlékezzünk Bessenyei Ferencre
Nyolc évvel ezelőtt 2004. december 27-én, életének 86. évében elhunyt Bessenyei Ferenc, akinek jellegzetes arcát és egyedülálló orgánumát mindenki ismerte, legalább a televízióból.
Bessenyei Ferenc 1919 február 10-én született Hódmezővásárhelyen. 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, később Miskolcon, Szegeden, Pécsett játszott évekig, majd 1950-től a Nemzeti Színház művésze, de a Madách Színházban is gyakran játszik.
Nyugdíjba 1981 után vonult, csak szerepekre szerződött, de hosszú évek óta lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan.
Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze.
Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.
Nem végzett soha színiiskolát, pályájának első tíz évét különböző vidéki színházaknál töltötte, majd háromszor volt a Nemzeti (1950-1963, 1967-1973 és 1980-tól) és kétszer a Madách Színház tagja (1963-1967, 1973-1980).
Azon ritka színészek közé tartozott, akik tragikus hősöket is kiválóan formálnak meg és a komédiázásban is nagyszerűek.
Megkapott minden kitüntetést, amit csak színész megkaphat, és a drámairodalom számos nagy szerepét eljátszotta: volt Peer Gynt, Cyrano, Othello és Falstaff, Bánk bán és Ádám Az ember tragédiájában, illetve Tevje A hegedűs a háztetőnben, a magyar filmtörténet olyan klasszikusaiban szerepelt, mint például: Dúvad, Föltámadott a tenger, Egy magyar nábob, Egri csillagok.
Bessenyei Ferenc hatvannégy évet töltött a színpadon. Hosszú pályafutása során számtalan díjban és kitüntetésben részesült, kétszer kapott Kossuth-díjat, elnyerte az érdemes és a kiváló művész címet is, 2000-ben pedig a Nemzet Színészének választották.
Úgy tartották, "ő az, aki nemcsak hangjának erejével, de suttogva is hat". Cenner Mihály színháztörténész így jellemezte: "Amíg a XIX. század színjátszásának Egressy Gábor volt meghatározója, úgy a XX. századé feltétlenül Bessenyei Ferenc". Felesége, B. Élthes Eszter Férjem, a komédiás címmel írt róla könyvet, amikor a művész 85 éves volt.
Nyomj egy tetsziket, ha szeretsz színházba járni.
Az egyik utolsó, vele készült interjúban Bessenyei így nyilatkozott:
"Az elmúlás nagyon szép dolog ám, gyönyörűen szép. Ha az ember nem őrjöng, és nem nosztalgiázik, akkor csodálatos. Minden nagyon szép volt. Meg vagyok elégedve."
Halálával egy színházi stílus, egy letűnt korszak, de egy színészi habitus, színházi szemlélet is eltűnik. Az emberi nagyságba vetett hit megrendülésével együtt pedig félő, hogy a színház, a színjátszás fontosságába vetett hit is kopni kezd. Bessenyei Ferenc folytathatatlan életművének emléke pedig éppen erre, a játékosok feladatának komolyságára fog mindig emlékeztetni.
A legnagyobb Komédiás volt
A legnagyobbak közé tartozott akkor is, amikor nem az ország első színházában játszott. Hálás köszönő leveleket kapott Illyés Gyulától, Németh Lászlótól, Örkény Istvántól, a korszak legjelesebb drámaírótól, akiknek drámáit sikerre vitte. Maga is korszakalkotó egyéniség volt. A magyar színháztörténet fordulópontnak tekinti Bessenyei Ferenc Othelló alakítását, mely színpadi stílusváltást jelentett.
Elméleti okoskodásokkal terhelt évtizedek után az ötvenes években - Bessenyei Ferenc helyezi vissza jogaiba a szenvedéllyel, érzelmekkel teli színjátszást, azt a fajta játékot, melyben a színész teljesen fel tud olvadni szerepében. Történelmi hősök, ellentmondásos egyéniségek belső feszültségeinek ábrázolásában utolérhetetlen volt. Ösztönös tehetség, aki természetes játékstílusával, kirobbanó érzelmeivel megrendítően hatott minden emberre. Játszott királyt és szolgát, tragédiát és komédiát. Nem alakított, nem szerepet formált, hanem teljes odaadással játszott. Vérbeli komédiás volt. A legnagyobb Komédiás.
Lájk, ha kedveled a kiválóság előadását, majd görgess le és tekints meg két remek alakítását a nagyságnak.
Hírek
