A gondoskodó érintés: Hajdu Klára Quartet - Come With Me

Eddigi életem során talán kétszer fordult velem elő az, hogy nem tudtam kivenni egy CD-t a lemezjátszómból és körbe-körbe hallgattam, no persze nem azért, mert beleszorult. Most megtörtént újra.

A lemezboltban újdonságok után kutatva a szemembe ötlött egy CD. A borítóra pillantva egy ismerős, szuggesztív női arc tekintett vissza rám, mely azonnal rabul ejtett természetes szépségével. Az egyszerű, fehér háttér és a letisztult tipo még jobban kiemelte a többi kiadvány közül. Gondoltam, ha olyan a zenei anyag is, mint amit a borító sugall, akkor kellemes estének nézek elébe.

Az album egy balladával indul. Szokatlan kezdés más előadókhoz képest, akik általában egyből belecsapnak a lecsóba egy tempósabb dallal, de ha már kulináris hasonlattal élek, itt az előétel finoman és lágyan vezet minket gourmand vacsoránk világába.  Neumann Balázs zongora intrójának nyugodt dallamvezetése és letisztult mondanivalója után úgy és olyan hangszínnel lép be Klára, hogy esküszöm, gyógyítani lehetne vele! Még minket is, akik már jól ismerjük Őt a Balázs Elemér Groupból újra és újra elvarázsol ez az angyali, simogató, bársonyos hang.  A téma után jön az első meglepetés: mégsem balladát hallunk! A dob és a bőgő belépése, valamint a zongora nyolcados ritmizálása igazi groove-os jazz standerdet varázsol Stevie Wonder "Overjoyed" című. dalából. A be bopos zongora szóló után visszatér az énektéma, majd Hoff Marcell koncertszerű, érett dobszólója zárja a kompozíciót.

Lájk, ha szeretsz koncertre járni

A címadó dal, a "Come With Me" finom, simogató öleléssel invitál minket ezen a kellemes zenei utazáson. A zenekar bőgősének, Soós Mártonnak instrumentális "Sicily" című szerzeményére Klára írt megindítóan szép szöveget. A finom ívű, cseppet sem egyszerű dallamot borzongató érzékiséggel adja elő. A bőgő szóló elegánsan táncol együtt a zongora kísérettel, majd az kibújva a basszus öleléséből kecsesen lépdel a visszatérő énektéma felé, miközben a seprűs dobkíséret hűségesen hozza a ritmikus bolerót.

Hasonló lelkületben folytatódik az album Neumann Balázs 6/8-os lüktetésű darabjával, a "Smoky Lights"-szal. Klára andalító, fátyolos hangját a lemez egyik vendég muzsikusának, Dennert Árpádnak világszínvonalú szopránszaxofon játéka váltja fel és készíti elő a zeneszerző zongora szólóját. Igazi mainstream darabot hallunk.

Férfiasan bevallom, hogy párás lett a szemem a "Volt nékem szeretőm " kezdő soraitól. Hajdu Klára a jellegzetes elemeket megtartva egyszerűen, sallangoktól mentesen énekli ezt a gyönyörű magyar népdalt. Előadásában a műfaj iránti tisztelet és a dal fájdalmas története rejlik.

Az acappellára éteri finomsággal száll rá a zongora, majd egyedül folytatva meséli tovább a szívszorító történetet. Szívdobbanásszerűen csatlakozik hozzá a bőgő és a dob. A visszatérő énektémával teljesedik ki a kompozíció, majd ahogyan indult, úgy fogy el fokozatosan, amíg csak a dob marad a színen, hogy átvezessen minket Gadó Gábor "Jonathan Livingston" című klasszikus zenei elemekkel díszített jazz balladájába. Hárs Viktor verse, melyet Richard Bach "Sirály" című novellája ihletett, csodálatosan passzol a dalhoz.  Klára szenvedélyesen simogató hangja a felhők fölé emel minket, majd a zongora bontogatja a szárnyait, magasra repül, végül megnyugtatja a folyamatosan hömpölygő zenei témát. Neumann Balázs nagyfokú ízlésről és alázatról tesz tanúbizonyságot. Játékában a "Sirály" eredeti szellemisége és üzenete feszül. Együtt repülünk és lélegzünk a Quartettel az utolsó záróakkordig.



"The Good Life".  Visszafogott, igazi swing. Hoff Marcell, Soós Márton és Neumann Balázs kényelmes hintába ültetik Klárát, akinek time-ja és frazírja a nagy öregeket idézi. Chet Baker szellemében scatel, de nem másolva, hanem fejet hajtva a jazz óriás előtt. Itt kérem nem magabiztos kamuzást hallunk, hanem érett énekszólót! Egy tőről fakad (nem csoda, hiszen unokatestvérek) a szintén "koravén" Dennert Árpáddal, akinek sokoldalú muzikalitását tükrözi a tökéletes tenorszóló és a téma alatti "töltögetés".  Le a kalappal!

Lamm Dávid, az album második vendége nagyszerű gitáros, zeneszerző és szövegíró. "In Vain" című melódiájával nem először találkozom. A kiváló népdalénekes, Szalóki Ági előadásában hallottam először. Az ő hangjának nyersességével szemben azonban Klára apró finomságai, rezdüléseinek érzékenysége itt teljesen más megvilágításba helyezik a dalt. A szerző gitárjátéka, a dob és a bőgő finom kísérete, valamint a zongora alázatos töltögetése egyszerre nyugodt és pulzáló, lebegő és lüktető. Hoff Marcell letisztult dobolására jellemző, hogy képes percekig hűségesen zakatolni és csak akkor bújik ki egy figura a kezei közül, amikor igazán indokolt. Teljesen ellazít ez a mantraszerű énekdallam. Végig együtt lélegzik az öt muzsikus.

Mint amikor beüt a reggeli kávé, úgy pattan ki a szemem a következő dal hallatán. Újabb tempó, egy újabb szín ahogy elindul Szolnoki Péter és Hajdu Klára közös szerzeménye az Open Your Eyes. Ez a finom bossa felidézi bennem a régi standard stílusú dalokat. Péter, a lemez harmadik vendégművésze most nem csak énekel, hanem fuvolázik is. Kellemes orgánuma nagyszerűen simul Klára hangszínéhez. Kettejük összhangja páratlan. Együtt bátorítanak minket kedves, idézgetős soraikkal, hogy nyissuk ki a szemünket a szép dolgokra és nézzük az élet napos oldalát.

A lemez méltó, befejező darabja a  "Lullaby". Itt újra kiderül, hogy Klára nemcsak kiváló énekes, hanem nagyszerű dal és szövegíró is! Szerzeménye igazi altató, mely egyaránt elvarázsolja hallgatóját eredeti dallamvezetésével és lüktetésével. Klára hangját hallgatva szinte érezzük édesanyánk gondoskodó, cirógató érintését, ahogy álomba ringat minket. Good bye!

– X –

[2014.01.28.]