A Brand New Heavies a VeszprémFesten

Mivel nagyon szeretjük a jó zenét gyönyörű helyszínen élvezni, minden alkalommal nagy öröm számunkra, amikor egy kedvenc előadónk, zenekarunk érkezik a VeszprémFestre. Várakozásainkkal ellentétben ezúttal a Brand New Heavies koncerten sajnos „csak” a jó zenét kaptuk – a különleges helyszínt (a Szentháromság teret fent a Várban) ezúttal a Veszprém Arénára cserélték. 

A helyszínváltozás miatt kissé csalódottan, mégis várakozásokkal telve érkeztünk a helyszínre, ahol kicsivel 9 óra után megjelent a színpadon a zenekar és egyből egy meglepetéssel indított. Nem saját számmal nyitottak, hanem Peter Gabriel Sledge Hammerjével, ami meglepő, de jó választásnak tűnt. 

Különc figurák

Dawn, az extravagáns énekesnő vicces napszemüvegben, különleges outfitben jelent meg, a felső rétegtől pedig már a második szám alatt meg is szabadult. De ez az a zenekar, ahol nemcsak a csajok adnak a különleges megjelenésre. A két gitáros srác, Simon és Andrew is szívesen hord rikító, fényes, sőt csillogó ruhákat is. 

Nyomj egy tetsziket, ha szeretsz színházba járni.

 Ami még szintén nem szokványos más zenekarokhoz képest, hogy a dobos (Jan Kincaid) remekül is énekel, sőt nemcsak vokálozik, hanem duettben és szóló dalban is énekel. Ilyenkor a csapat énekesnője visszavonul a háttérénekesnő mellé, átadja a terepet kollégájának egy-egy dalban. A vendégzenész trombitás, a szaxofonos és a szintetitázoros srácoknak is megvolt a maga pillanata a koncert során.

Kitűnő zenészek

Persze leginkább az első sor dominált a színpadon, legfőképpen az energiabomba énekesnő, aki óriásiakat ugrándozva is ugyanolyan jól énekel, mint a hangfalakon üldögélve. Egyébként ő az első olyan nem magyar hölgy, akivel ezidáig találkoztam, akinek ízlik a pálinka – el is kortyolgatott egy pohárkával még a koncert elején. A szólógirátos (Simon Bartholomew) egy igazi vérbeli ripacs srác, és ezzel a jelzővel szerintem nem sérteném meg, ő is egyetértene vele, hiszen tökéletesen kiélvezi ripacskodásainak minden pillanatát. A mókázás közepette persze remekül játszik a gitárján, leginkább akkor van elemében, amikor a „jó öreg” funk ritmusokat játsszák. A basszusgitáros (Andrew Levy) mintha ezúttal kissé jobban koncentrált volna a játékára, nem kokettált annyit az első pár sorban bulizó csinos csajokkal, mint az általám látott többi BNH koncerten.

Buli van?!

A régebbi sikerdalokra a közönség is egyre jobban beindult, az aktuális lemezről eljátszott két szám viszont nem pörgette fel túlságosan a társaságot. A zenekar kissé bizonytalan is volt egy ideig, hogy vajon értjük-e egyáltalán, amit a számok között beszéltek nekünk. Viszont amikor túllendültünk az apró nehézségeken, igazán beindult a buli. Együtt énekelgettünk, táncolgattunk a zenekarral, sőt, az énekes hölgy le is ugrott hozzánk a küzdőtérre egy kis táncra. Annyira belemelegedett a zenélgetésbe a banda, hogy még extra kis produkciót is improvizáltak nekünk, mielőtt a két – talán – leghíresebb számukkal elköszöntek tőlünk.

Várjuk őket vissza, lehetőleg a Várba

Csak reménykedni tudunk, hogy nem kell megint majd’ hat évet várnunk, hogy újra eljöjjenek Magyarországra koncertezni. Valamint titkon abban is reménykedem, hogy egy ekkora és amúgy nagyon profi szervezésű fesztivál, mint a VeszprémFest, a következő években valahogyan képes lesz megoldani, hogy akár két helyszínen egyszerre is fel tudjanak készülni egy koncert előtt, és csak akkor tegyék át az esőhelyszínre a koncertet, ha valóban esik is az eső.

A játszott számok listája:
Sledge Hammer
Back To Love
Never Stop
Dream On Dreamer
Midnight At The Oasis
Sunlight
Heaven
Gimme One of Those
Sometimes
Spend Some Time
Addicted
Stay This Way
________________
Universe
Dream Come True

– Frk4muzik  –

[2014.07.25.]