Steampunk jelmezek, street dance és hip-hop a Luxemburg grófjában

Múlt és jelen egy színpadon

A darab alkotói, a rendező (Somogyi Szilárd), a díszlettervező (Túri Erzsébet), a jelmeztervező (Cselényi Nóra), a koreográfus (Barta Viktória), és a világítástervező (Memlaur Imre) is érezhetően nagy gondot fordítottak arra, hogy modernizálják, megújítsák ezt a darabot, de úgy, hogy közben megőrizzék az operett klasszikus formáját, és hagyományait.

A hagyományőrzés egy olyan híres, nagy múltú operett esetében, mint a Luxemburg Grófja szinte kötelező, hiszen az összes magyar operett közül, ez az egyik legismertebb, és legszórakoztatóbb darab. Izgalmas karakterek, jól felépített történet, váratlan fordulatok és rengeteg mókás jelenet teszi biztossá a darab sikerét, Lehár Ferenc varázslatos művei mellett.

Mégis sikerült ezt a klasszikus darabot úgy újragondolni, hogy közben megőrizte azokat az elemeket, azt az eleganciát, amitől ez egy operett igazán értékes, attraktív és különleges. Ezt a kettősséget jól szimbolizálja a színpad díszletének fő eleme is, a monumentális Eiffel torony, mely a művészet otthonának, Párizsnak az egyik legkülönlegesebb, legelegánsabb, és legromantikusabb, időtálló építménye. Ez az előadás egyszerre emlékeztet a múltra, láttatja a jelent és sejteti a jövőt. Három univerzum, egyetlen, vidám, szerelmi történetben.

Kosztüm helyett steampunk jelmezek.

A viktoriánus korszakot idéző art deco ruhák, 21. századi változatát Cselényi Nóra jelmeztervező álmodta a színészekre. Egyik jelmez érdekesebb és izgalmasabb volt, mint a másik, különösen tetszettek a művészvilág karaktereinek bőr és fémkiegészítőkkel felturbózott steampunk stílusú jelmezei. A vagyonosabb szereplők pedig egyszerűbb, klasszikus vonalvezetésű, de szintén gyönyörű jelmezekben álltak színpadra. Angéle hosszú fehér ruháját, például még most is el tudnám képzelni, akár egy menyasszonyon is.

Street dance koreográfiák Lehár Ferenc műveire.

Bár elsőre furcsának hangzik, hogy például a Gyerünk Tubicám koreográfiájának elemeiben erőteljesen megjelenik a steet dance, és a hip-hop mint modern táncstílus, de Barta Viktória, a darab koreográfusa, olyan egészen különleges és egyedi módon vegyítette a modern, kortárs és a klasszikus táncok elemeit, hogy a végeredmény egy egészen egyedi koreográfia lett, mely tökéletesen illeszkedett a darab modern törekvéseihez: a klasszikus operett és a kortárs művészet harmóniájának megteremtéséhez. Véleményem szerint nagyon jót tett ez a vérfrissítés ennek a műfajnak. Biztos vagyok benne, hogy ilyen darabokkal, akár több generáció is becsábítható a színházba, egy-egy előadásra, akár több alkalommal is.

Elárverezték Luxembrg grófjának kincseit

Az Operettszínház a bemutatóhoz kapcsolódóan, az Ernst Galériával közösen tartott egy jótékonysági árverést is, melynek bevételét az Ódry Árpád Színészotthonnak ajánlották fel, elsősorban a technikai eszközök fejlesztésére. Az árverezésre bocsátott tárgyakat az Ecseri Piacon egy kincsvadászat keretében kutatta fel Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Somogyi Szilárd és Korani Eleni (az Ernst Galéria egyik tulajdonosa). A tárgyakra a bemutató előtt, az interneten lehetett licitálni, de a végső aukcióra a november 4-ei premier előadás szünetében, majd az előadás végén került sor. Összesen közel félmillió forint gyűlt össze a színészotthon számára.

Suri Andi

Képeket a követekző oldalon találsz.

[2017.11.13.]