Egyszer volt, hol nem volt... A Szépség és a Szörnyeteg - képes beszámoló

A Budapesti Operettszínházban 2019. szeptember 14-én ismét bemutatásra került a régi-új, fantasztikus, romantikus, családi mesemusical A Szépség és a Szörnyeteg.   

Néhány nappal a premier után, szeptember 20-án az 1000. előadást óriási sikerrel, szűnni nem akaró ovációval ünnepelte a Budapesti Operettszínház társulata. Disney meséje egy különleges megállapodásnak köszönhetően hosszan turnézott Nyugat-Európában, novemberben újra útra indul, hogy a budapesti közönség után ismét meghódítsa a német nézők szívét is.

Pedig Böhm György rendezése nagyon is hiányozni fog a nagyszínpadról. Amíg itthon van az előadás, addig itt van a Broadway is a Nagymező utcában. Érzékeny, csupaszív gyermekelőadásai vannak az Operettszínháznak, de A Szépség és a Szörnyeteg látványvilágával, zenei varázslatával, show elemeivel igazi kuriózum. Az pedig, hogy az előadás, a kőkemény szerzői jogok birodalmában mégis útra kelhet, bizony a nagyság „átka”. A társulat, a színészek, a zenészek, az alkotói stáb, a rendezés nagyszerűségét, profizmusát jelzi.

A történetet már 1740-ben lejegyezték, számos európai mesekönyv tartalmazza valamelyik változatot. Benedek Elek könyvében A rózsa címmel jelenik meg. Több film, rajzfilm készült a sztoriból, de ma hajlamosak vagyunk, mindközül egyetlen érvényes Szépség és Szörnyeteg történetet elismerni, Alan Menken zenéjével, Disney meséjét.

Alan Menken munkásságát mindenki ismeri, aki a nevét sem hallotta még, az is legalább egy témát, egy dallamocskát el tud dúdolni, fütyülni életművéből.Ő az a zeneszerző, aki fekete kottafejekkel és ritmusképletekkel ki tudja fejezni, a lassan kibuggyanó könnycsepp hangját, az óceánban egy halacska uszonyától keletkező buborékok zenéjét, vagy a fűszeres illatú város fölött elsuhanó varázsszőnyeg muzsikáját. Bizony, bizony! Számos alkotás mellett, ő jegyzi A kis hableány, Aladdin, Pocahontas, A Notre Dame-i toronyőr, Aranyhaj és a nagy gubanc zenéjét. Munkássága során Oscar-, Golden Globe- és Grammy- díjakat nyert. Minden meséje egyéni hangzásvilágot ébreszt, de életművéből kiemelkedik  Szépség témája. Menken saját bevallása szerint, rengeteget dolgozott a Beauty & the Beast című számmal. Olyan dallam született, amely a zene nyelvén írja le a romantikus mese fogalmát.

A cselekmény Belle, a Szépség, és az elvarázsolt herceg, a Szörnyeteg kalandokkal, önzéssel, félelemmel teli találkozásáról szól. A lassan ébredő bizalomról, szeretetről és elfogadásról. A tanulság pedig, hogy nem mindenki jó, aki szép. A szeretetet, gyengédséget, kedvességet pedig tanulni lehet.

Közben  klassz karakterek kelnek életre a színpadon. Belle apja, a különc feltaláló Maurice. Gaston, a megtestesült karikatúra, az üres szívű, együgyű szépfiú. LeFou, a gazdát kritika nélkül szolgáló manó. Az értelmes, emberséges, de félénk Monsieur Kanóc.A szabálykövető, dohogós, de csupa szív Mister Ketyegi. A csábító, kihívó portörlő, Babett. Madame de la Nagy Böhöm, a hajdani operaénekesnő. A szeretettel gondoskodó Kannamama, és fiacskája Csészi,valamint a szerelemre vágyó, butácska Libuskák.

A parádés hármas szereposztásban egy-egy művész neve több szerepben is feltűnik. Míg szemmel láthatóan a jobbomon ülő, tüllbe- és flitterbe öltözött kislány kedvence a csilingelő hangú Szépség - Jenes Kitti, a fess herceggé vált Szörnyeteg - Borbély Richárd, a vicces Gaston - Szentmártoni Norman és LeFou - Serbán Attila, addig engem a korban, természetben és méretben is hozzám közelebb álló Nagy Böhöm - Siménfalvy Ágota, Kannamama - Nádasi Veronika, Ketyegi - Peller Károly bűvölt el. De félve írok le neveket, hiszen egyetlen szereposztást láttam, és oly sok jót ígér Földes Tamás, Magócs Ottó, Polyák Lilla, Kékkovács Mara, Vágó Zsuzsi, (Jaj Istenem!) Barkóczi Sándor, Széles Flóra, Füredi Nikolett, Németh Attila, Czuczor Dávid, Oláh Tibor, Sütő András, Bálint Ádám, Angler Balázs, Maszlag Bálint, Németh Krisztián Róbert, Mayer Marcell, Sz. Nagy Ildikó, Vásári Mónika, Csuha Lajos, Bardóczy Attila, Faragó Alexandra, Ábrahám Gabriella, Laboda Zsanett neve is.

A művészek szinte lubickolnak a karakterek bőrében, gyerekeknek játszani pedig szakmailag is komoly kihívás. Túri Erzsébet jelmezei, azon túl, hogy szemet gyönyörködtetőek, segítik ezt az azonosulást.

A mesét és a dalszövegeket Orbán János Dénes fordította újra. Azt nem tudom megítélni, hogy az új szöveg az újjászületéshez elég-e, de azt tapasztaltam, hogy a gyerekek értik a szöveg humorát, a színpad feletti angol szövegre pedig fel sem pillantanak. Rövidebb lett azelőadás, megszelídült a farkas kaland. Látva, mit kínál Disney a 10 éveseknek, érteni vélem a változtatásokat, fiatalabb lett a célközönség. Nem volt sírás, félelem a nézőtéren.

Színpompájából nem veszített az előadás, a látvány bűvöletét Somfai Péter (világítástervező), Rózsa István (díszlettervező), Michac Gábor (árnyjáték-tervező), Kuthy Ágnes (árnyjáték-rendező), Nagy Péter István (akciórendező) munkája adja. Az igazi Broadway hangulatra a koronát Duda Éva koreográfiájával a tánckar teszi fel.

Ha a díszletek, jelmezek, fények minden elemét megcsodáltuk, akkor érdemes egy kicsit behunyt szemmel belesüppedni bordó bársonyszékünkbe és a zenekari árokra koncentrálni. Csodálatos gazdagságot fogunk tapasztalni. A ritmus szekció, a vonósok, a fúvósok játékát. Ezernyi érzést, melyet a zene, a hangszerek fejeznek ki. A dalokban megjelenik a feszültséget keltő barokk és a regényes, meseszerű, álmodozó romantika. A vacsora jelenetben felvonulnak a Broadway-musicalek kötelező elemei, még operettes dalokat is hallhatunk. A varázslatot a hárfa, a xilofon és megannyi csilingelő hozza létre. A végén pedig megtörténik a csoda.

Ezt a csodát pedig a Szépségnek öltözött gyerekek szemében kell keresni, kifelé tartva a színház folyosóján. Szeretem a bemutatókat, mert a csodát ott láthatom a szereplő gárda családtagjainak szemében is, büszke édesanyákat, édesapákat, házastársakat, gyermekeket pedig öröm látni.

Jegyvásárlás

Jagri Ágnes

Forrás:
Gregus Péter Filmzene.net
Budapesti Operettszínház

[2019.09.23.]