"Összművészeti alkotás született" - János vitéz bemutató az Operettszínházban

Yvette fogalmazta meg, hogy János vitéznek azt a tisztaságot és természet adta bölcsességet kell hordoznia, amit az erdélyi pásztorokkal találkozva tapasztal az ember. Ezek a gondolatok visszaköszönnek a ruhákban. „Olyan szimbólumokat használtam”- fogalmazott „melyek spirituális tartalommal bírnak. Ma már nem nagyon tudjuk, hogy a pásztor suba tizenkét juh bőréből van összevarrva és egy teljes kört ad. Ez a tizenkét hónapot, a tizenkét csillagjegyet, tehát a Teljességet szimbolizálja. A Teljesség maga a Szeretet, a Teljesség nem fél-elem, tehát ott a Létezés Bölcsességében való bizalom van. Ezt a Tudást birtokolták, akik ismerték ezeket a szimbólumokat. Ez a Tudás van a magyar nyelvben, a magyar szimbólumrendszerben, a táncban, a zenében, a mesevilágunkban. Azért is szeretek Yvette-tel és Balázzsal együtt dolgozni, mert velük mindig van lehetőség ezeket a tiszta Tudásokat felkutatni és közvetíteni a munkáink során.”

A második felvonásban, a francia udvar viseletében uralkodóak a barokk stílusjegyek, a túlzás, a hatalmas masnik, a széles abroncsok. Az udvar szereplői, mind egy történelmi személyt formálnak meg. Yvette meghatározta a figurát, annak fő jellemvonásait, és nagy szabadságot adott táncosainak a mozdulatok kidolgozásában. Ott jelenik meg a társadalomkritika a darabban, a csillogás, a pompa, a szín és anyagválasztás ezt hivatott megmutatni. Tanúi lehetünk egy szabadkőműves beavatási szertartás menetének. Életre kel egy ékszerdoboz balerina. János vitéz megjelenésével, hősiességével és hűségével szembesülve, a francia udvar is egy megtisztulási folyamaton megy keresztül. Az igazán humoros jelenetek után, az udvar szereplőinek sikerül megmutatni az önzetlenséggel való szembesülés drámáját.

Az előadás talán legerősebb képe, mikor Iluska a harmadik felvonásban, úgy jelenik meg, mint egy Oltáriszentség. Minden katolikus templomban ott van a kép, a Szűzanya, mint királynő. „Nagyon érdekelnek a magyar szimbólumok, sokat olvastam róla, foglalkoztam vele.”- mesélte Berzsenyi Krisztina. „A magyar népmesékben fellelhető Tündér Ilona személye, egyes értelmezések szerint Boldogasszonyig vezethető vissza. Iluska számomra ugyanez az alak. Ebben a mesében, tiszta női minőségként van jelen. János vitéz pedig a tiszta férfi minőséget képviseli a darab végén. Az Élet folytonossága pedig a női és férfi energia vonzásának köszönhető, ez a földi Élet alapja. Tudatosan alkalmaztam, hogy záró képükben János vitéz fehér huszár ruhában legyen, melynek arany a zsinórozása, Iluskának a fehér kalotaszegi ruhája pedig ezüsttel van díszítve. A női minőség a hold, ami színében ezüsttel jelenik meg, a férfi minőség pedig a nap, ami arannyal pompázik.”

A harmadik felvonásban a balettos lányok ruhája fehér hernyóselyemből, körszabással készült. Berzsenyi Krisztina elmondta, hogy „ez az egyetlen anyag, amely a táncok során ezt a lebegő látványt képes megmutatni”. A színpadképet talán úgy lehetne leírni, mintha életre kelt fehér rózsák táncát látnánk.
Az utolsó képben megjelennek a sorsistennők, akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát. A teljes körforma az előadás számos pontján, díszletben, jelmezben, tánc koreográfiában, mozdulatokban megjelenik. Ősi szimbólum, mely jelképezi a napot, amely minden élet forrása, a teremtő erő, a végtelenség, a folytonosság szimbóluma. A gyermekek megjelenése is az élet megújulását jelképezi a darabban.A végén ugyanazok a mozdulatok, ugyanazok a játékok térnek vissza, mint az első felvonásban, a történet is önmagába fordul vissza a gyermekek által.

Kiss-B. Atilla elmondta, hogy „A darab három egyenértékű szereposztásban látható a Budapesti Operettszínházban. Minden szereposztás külön univerzum, melyben különböző művész személyiségek, egyéniségek láthatók. Ők mindannyian szakmájuk mesterei, és rendkívüli hangi adottságokkal rendelkeznek.”

A bemutató után minden színházi tárnak, együttesnek és szekciónak, az asszisztenseknek és korrepetítoroknak, a műszaki stábnak megköszönte a munkát, kiemelve azok vezetőit. Köszönte a gyönyörűséges előadást, mellyel összművészeti alkotás született.

János vitéz: Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor, Sándor Péter 
Iluska: Bordás Barbara, Lévai Enikő, Kiss Diána 
Bagó és Strázsamester: Langer Soma, Erdős Attila, Pete Ádám 
Francia király: Bodrogi Gyula, Földes Tamás, Jantyik Csaba
Francia királykisasszony: Fischl Mónika, Lukács Anita, Zábrádi Annamária
Mostoha: Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Papadimitriu Athina
Csősz: Faragó András, Pálfalvy Attila 
Bartoló, tudós: Altsach Gergely
Balerina: Ottlik M. Laura, Bedő Dorisz
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, Zenekara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai

Jegyvásárlás

Jagri Ágnes

FIGYELEM! Hamarosan előadásképek is érkeznek.

Láttad már a János Vitéz előadást az Operettszínházban? SZAVAZZ LENT!

[2019.12.11.]