A négyütemű rock & roll motor - a V’Moto-Rock története  IV.

Négy kitűnő rock muzsikus sorsszerű találkozásának, 12 évi együttműködésének eredménye: 7 nagylemez, 3 és fél kislemez, számtalan hazai és külföldi koncert, és nem utolsó sorban – a közönségsiker. Bár szakmai életpályájuk nem mutat töretlen diadalmenetet, utólag visszatekintve, mégis megállapítható, hogy fontos és maradandó értéket alkotva járultak hozzá a magyar rockzene egyetemes történelméhez. Az 1977-ben alakult V’Moto-Rock történetét több részben próbáljuk rekonstruálni.

IV.rész: Útban a „Garázs” felé

A frankfurti lemezfelvételtől remélt világhír ugrott, viszont lett helyette 50 napos Szovjetunióbeli turné, melyet sikerült szerencsésen átvészelniük. Külföldi fellépéseik közül emlékezetes a jugoszláv, a kubai és a spanyolországi koncertsorozat.

1982-ben boltokba került egy kislemez (SPS 70556) az „1001. éjszaka” és a „Repülök a fénybe”. Érdekes, hogy a lírai hangvételű, kisé keleties hangszerelésű, „1001. éjszaka” került a fő oldalra, míg a sokkal dinamikusabb, hard-rock/new-wave stílusú dalnak, a „csúnyábbik” oldal jutott. A hangszerelést Rózsi feltűnően markáns és izgalmas basszusmenete teszi érdekessé.

Az 1984-es „Garázskijárat” (SLPM 17848) album korántsem keltett akkora feltűnést, mint az előzőek. A cím némileg Frank Zappa „Joe Garage”-ra hajaz, de stílusából is jutott valamennyi az LP-re. A 10 szerzemény nem éppen a könnyen megjegyezhető dalok kategóriáját erősíti, sokkal inkább a kísérletező kedv érződik rajta. Ennek eredményeként került rá a két évvel azelőtt kiadott SP „A” oldala („1001. éjszaka”); ezen kívül – érdekes módon – egy Menyhárt-Herpai szerzemény, a „Tépjél szét”, ami igazán maradandó élményt nyújt.

A szövegek változatlanuk veretesek, de sajnos ez esetben kevésnek bizonyult az üdvösséghez; az elektronikus elemekkel tarkított, kissé eklektikus hangszerelés (melyet ráadásul elektromos dob és effektek tesznek gépiessé), annak ellenére nem talált értő fülekre, hogy az újhullám térnyerésével, lassan terjedni kezdett az elektronikus zene. Mint ahogy az ugyanebben az évben kiadott Piramis: „Plusz” albumot, vagy a Koráltól az „Óceánt”, ugyanúgy a VMR-től sem fogadták el a rajongók a stílusváltást. ’85-ben az együttes részt vett az afrikai éhezőkért rendezett BS-beli fesztiválon, ahol a „Miért adnánk fel” c. dalukkal fantasztikus sikert arattak.

Még ugyanebben az évben kezdték forgatni Dobrai György „Szerelem első vérig” c. filmjét, ahol Dés László zenéjével Demjén Rózsi szövegével és előadásában, bemutatták a hasonló című számot. Ez volt az együttes történetében az első alkalom, hogy Rőzse külön utakon is szerencsét próbált. A nóta hetekig vezette a slágerlistákat. Még egy film a zenekar történetében: a „Moziklip”. A rendező Tímár Péter felkérésére, a VMR írja a címadó dalt; a siker frenetikus. 1986-ban megjelenik a V’Moto-Rock 5 nagylemez (SLPM 17982), rajta két nagy slágerrel: „Fekszem az ágyon” és a már ismert „Miért adnánk fel” c szerzeménnyel.

(folytatjuk)

Olvass tovább: A V'Moto-Rock története sorozat összes része

- Hegedűs István -

[2008.05.31.]