SEAL Budapesten
Újra hallat magáról az énekes, dalszerző Seal. 1995-ös elsöprő sikere után, amikor Grammy díjakat kapott Kiss From A Rose című dalával (Az év felvétele, Az év dala, Az év férfi pop előadója) most, a 47. Grammy díjátadást is zsebében „Az év férfi előadója” kategória nevezésével várja.
Most fejezte be észak-amerikai turnéját. 15 millió eladott lemezzel a háta mögött Európába jön és turnéjának április 17-i állomása a Budapest Sportaréna.
Tavaly év végén, november 9-én látott napvilágot a Seal 1991-2004 album, amely munkásságának 14 legjobb és általa legjobban szeretett dalát gyűjti egybe, köztük Dionne Warwick „Walk On By” című dalának feldolgozását.
Seal dallamvilága származásából gyökeredzik, a nigériai és brazil ősökkel büszkélkedő, paddington-i születésű művész, aki az elmúlt 12 évben Los Angelesben élt. Szoros munkakapcsolat fűzi a híres Trevor Horn producerhez, akinek munkásságához kötődik 1995-ös átütő sikere a „Kiss from A Rose” „Trevor producer géniusz. Érti a zenét, ismeri a dörgést, otthonosan mozog a hangszerek világában és képes lelki inspirációra ahhoz, hogy az ember nekilendüljön és megtegye azt, amiről úgy képzeli, hogy nem tudja megtenni. Megvan a hihetetlen képessége és tárgyi tudása, hogy megérezze, mikor milyen hangsúlyos kell legyen a kórus, mikor milyen háttérhangszerelés szükségeltetik…”
Egyébként Seal-t érteni, érezni és szeretni, komoly érzékenységet feltételez a művészetek iránt. Mint minden művész, akinek munkássága elsősorban artisztikus szemben a kommersszel annak idején ő is megbirkózott azzal, hogy demojával – amire legjobb dalait gyűjtötte – hiába kilincselt a legnagyobb kiadóknál, egyszerűen süket fülekre talált. Aztán Stevie Wonder-t és Jimi Hendrix-et hallgatva rájött, nemcsak a tehetség és a csodás dalok számítanak, hanem arra van szükség, hogy a művész „kitalálja magát”. Ennek érdekében minden be kell vetni, nem számít az egészség, nem számít a kényelem, egy számít, a siker, aminek érdekében sokkal mélyebbre kell ásni,
„Nem elég, ha egy dal szép, de azt is végig kell gondolni, másokban is felkorbácsolja-e azokat az érzéseket, mint a szerzőben. Ha nem, akkor azt mondják „ nem jön át” és ez ellen tenni kell szüntelenül – és persze, ha mindent feladtál már, még mindig nincs kezedben semmiféle garancia arra vonatkozóan, hogy sikered lesz.” Nem szabad hát visszariadni attól, hogy a nagy „öregek” példáiból tanuljon egy fiatal művész. „ Ha valamiről a példaképek bebizonyították, hogy működik, akkor azt szabad használni, persze kizárólag saját képedre formálva, hozzátenni mindazt, amitől a dolog immáron a Tied is…”
A különleges tehetség és az elhivatottság valamint az alázat a befogadó iránt gyönyörű dalokat eredményezett. Arra a kérdésre, hogy vannak-e kedvenc dalai, Seal így reagált: „Számomra minden dalom olyan, mint a gyerekem. Mindet egyformán szeretem, szeretem nézni, ahogy fejlődnek, ahogy kiteljesednek…”
Ennek a folyamatnak lehetünk részesei, amikor koncertjén előben hallhatjuk a dalokat tavasszal.
[2005.03.01.]