Fiatalság, bolondság? - új musical bemutatója Budapesten

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a musical műfaja napjainkban reneszánszát éli. Miközben az Operettszínház és a Madách Színház rendre mutatja be a telt házak kimeríthetetlen sorozatát vonzó zenés darabokat, olyan, lényegesen szolidabb keretek közül kibontakozó vállalkozások is rendre feltűnnek a színen, mint amilyen a Hajnalkony című produkció, amelyet április 14-én, a Ferencvárosi Művelődési Központban láthat a közönség.

BNP

Bizonyos vagyok benne, hogy a fenti betűkombináció korra, nemre és/vagy érdeklődési körre való tekintettel igen eltérő gondolattársítást eredményez. A napi brit politikai életben járatosak számára (különösen azoknak, akik annak legjobbik ágát is ismerik), vélhetően egy John Tyndall által 1982-ben alapított párt (British National Party) ugrik be először. A honi természetvédők a Bükki Nemzeti Parkra asszociálnak. A pénzügyi szférában és a tenisz szerelmeseinek (különös tekintettel a salakon űzött franciázásra) pedig a Banque Nationale de Paris körvonalazódik ki a rövidítés láttán. És vannak olyanok is - az előbb említetteknél vélhetően egyelőre szerényebb számosságban – akiknek a BNP egyet jelent: a Váradi Eszter Sára és Pankotay Péter által a színház szerelmesei számára életre hívott baráti együttműködést, a Bal Négyes Páholy-t.

Múlt

A nevével - Kellér Andor regényén keresztül - a magyar operett fénykorára reflektorozó társulás 5 évvel ezelőtt szerveződött azzal a céllal, hogy a nagyszínházi előadásoknál nem kevésbé színvonalas ám alacsony költségvetésű és könnyen mobilizálható produkciókkal az ország szélesebb, kultúrára éhes rétegeit érhessék el. Első bemutatójuk 2005 nyarán Huszka Jenő Lili bárónő-jének a szerző eredeti elképzelései szerint történő színpadra állítása volt, az alapítók mellett olyan művészekkel a színlapon, mint Mahó Andrea, Arany Tamás és Jegercsik Csaba. A következő mintegy két évben többek között olyan előadásokkal bővült a repertoár, mint a Látta-e már Budapestet éjjel című zenés-nosztalgikus kávéházi kabaré, vagy a sokat sejtető című Három ifjú tenor produkció. Két év kihagyás után 2009-től új életre kelt a csapat és folytatta 2005-ben megkezdett, sikeres országlását.

Jelen

Az idei év a Lili bárónő felújításával kezdődött, majd egy merésznek tűnő húzással egy teljesen új irányt adtak a bővülésnek. Április 14-én a Ferencvárosi Művelődés Közponban Pankotay Péter és Bajza Viktória főszereplésével bemutatják Vincze Kristóf Hajnalkony című musicaljét. A darab az ötvenes évek Budapestjére kalauzolja a nézőket. E díszletek közepette a Madách Színház színművészeinek tolmácsolásával egy, a musical műfajában váratlan, meglepő és újszerű témakört boncolgat a szerző: a szerelem kérdéskörét. Azt, hogy az előzetes ígéreteknek megfelelően mennyire sikerül magával ragadnia a történetnek a nézőket, hogy az milyen mennyiségben tartogat váratlan fordulatokat számukra, valamint, hogy a szerző milyen, már ismert és népszerűnek aposztrofált dalokat dolgozott fel a darabjában, szerdán 17 órai kezdettel megtudhatják mindazok, akik ellátogatnak a Haller utca 27 szám alá. Már ha tényleg ott lesz a bemutató. Mert erre vonatkozó megerősítő információkat az FMK honlapján nem találtunk. Igaz, cáfolatot sem. Persze lehet az is, hogy nem elég kitartóan kerestünk. Mindenesetre az aktualitások között csak két múlt heti és egy májusi előadás meghívójára leltünk. Mondjuk ez nem túl biztató. (Ahogy egyébként számomra a darab címe sem. Majdnem ötletes, végeredményben mégis kissé negédesnek, mesterkéltnek, erőltetettnek érzem. Értem... De nem szeretem... Látatlanban persze nem mondom, hogy nem fog Vincze Kristóf neve e címen keresztül halhatatlanná válni, csak némi óvatosságra int. Mit sem szeretnék jobban, mint hogy kialakulóban lévő előítéletem teljességgel alap nélkül valónak bizonyuljon.)

Jövő

Amennyiben az FMK közönsége első látásra beleszeret a Hajnalkonyba, nem kell sokáig várnia, hogy újra megtekinthesse az előadást, hiszen a tervek szerint az Aranyág Alapítvány javára a társulat ismét ezzel a darabbal lép színre május közepén. További terveik között szerepel a műfaj további népszerűsítése országszerte a Musical A-Z-ig címet viselő produkcióval. A még fiatalabb korosztályt pedig két gyermekdarabbal célozzák meg, ezek az Elvarázsolt királylány és a Magyar népmesék.

Nem tudom, mennyire van létjogosultsága napjainkban egy alacsony költségvetésű, jórészt a tagok tehetségére és művészi ambícióira alapozó baráti közösségnek, és mennyire van realitása, hogy új barátokat szerezzenek maguknak és a színháznak. Csak remélni tudom, hogy sikerrel veszik fel a harcot a nagy színházakkal, sőt, mi több, a 3D-s mozikkal, a plázákkal, a játék-konzolokkal és -termekkel valamint a közösségi portálokkal, ahol a fiatalok egyre virtuálisabbá váló életüket „élik”. Hiszem, hogy ha igazi minőséget teremtenek, akkor az utat tör magának és egyre többen foglalnak majd helyet a bal négyes páholyban. Már ha a vasárnap történtek hatására a társulat tagjai nem döntenek egy apró névváltoztatás mellett, a kor szavára hallgatva és a többség kinyilvánított akarata szerint...

– Balázs András –

[2010.04.13.]