A családom nőtagjai sokat szenvedtek a férfi családtagoktól - a ZUG színésznői vallottak a családon belüli erőszakról

December 12-én mutatja be a Láhatáron Csoport tabudöntögető, mozgásszínházi előadását ZUG címmel a Szkénében, ami a családon belüli erőszakról beszél sokkoló őszinteséggel.

A tiszazugi méregkeverő asszonyok tragédiája és öröksége ma aktuálisabb, mint valaha. A több idősíkon játszódó ZUG valódi, családon belüli erőszakot elszenvedett nők történeteit dolgozza fel, és érzékenyen mutat rá erre a máig rendszerszintű problémára.

Családon belüli erőszak a Szkéné színpadán

Az ENSZ tavalyi jelentése szerint minden tizedik percben meghal egy nő családon belüli erőszak következtében. A WHO adatai alapján minden harmadik nő tapasztal élete során fizikai vagy szexuális bántalmazást partnere részéről. 2025-ben világszerte 316 millió nőt érintett erőszakos cselekmény. Az Eurostat szerint az Európai Unióban évente 749 nő válik gyilkosság áldozatává partner vagy családtag keze által – ez naponta átlagosan két emberélet.

Ezek a számok nem engedik meg, hogy hallgassunk. A Láthatáron Csoport legújabb bemutatója, a ZUG éppen ezért született meg. A darab ötlete Balogh Orsolya színésznő fejéből pattant ki. A független színpadokon elismert művészt – akit olyan filmekből és sorozatokból ismerhetnek a nézők, mint az Árni vagy a Drága örökösök – saját családi tapasztalatai ösztönözték a darab elkészítésére.

 „Nálam onnan indul ez a sztori, hogy a családom nőtagjai sokat szenvedtek a férfi családtagoktól. A nagyanyám generációjánál és az anyámnál is láttam ezt. Nagyon érzékennyé váltam a témára, és amikor először megláttam a tiszazugi kendős asszonyokat egy korabeli sajtófotón, a szívemhez kaptam: mi lehet ezeknek a nagymamáknak, falusi asszonyoknak a története? Gyilkosok lettek, bűnszövetkezetbe kerültek – és belegondoltam, hogyan és leginkább miért gyilkoltak közel húsz éven keresztül. Furcsa, sőt rettenetes leírni is, hogy akkoriban a családon belüli erőszak szinte természetes jelenség volt. Gondoljunk csak azokra a mondásokra, mint: „Az asszony verve jó!” vagy „Az asszonynak hallgass a neve!” Elképzelhetetlen belegondolni, hogy ezek a nők – akiket poszttraumás stressztől szenvedő frontkatonák vagy alkoholista férjeik rendszeresen megvertek, majd akaratuk ellenére a „házastársi kötelességre” is kényszerítettek – milyen kőkemény, véres valóságban éltek.”

– mesélte a színésznő, aki Feuer Yvette személyében talált társra a ZUG elkészítésében. A 15 éves Láthatáron Csoport vezetője rendszeresen áll ki hangsúlyos társadalmi ügyek mellett független alkotócsapatával.

A Láthatáron Csoport állt a ZUG mögé

 „Ma is óriási társadalmi problémáról beszélünk, ezért is szerettem volna mindenképpen részt venni a produkcióban és annak létrehozásában. Nem akartunk pusztán „muzeális darabot” készíteni, hanem egy olyan előadást, amely kortárs szálat is tartalmaz, mai bántalmazott nők történeteiből áll össze. Ma is elképesztően magas azoknak a nőknek a száma, akiket családon vagy párkapcsolaton belül bántalmaznak, megölnek. A bírósági eljárások során sokszor nem fosztják meg a bántalmazó apát a láthatástól; számos esetben a börtönből szabadulva áll bosszút a gyerekein vagy az édesanyjukon. A társadalmi és jogszabályi környezet ma is tragikus Magyarországon: a rendőrségre sokszor hiába menekülnek be a nők, nem kapnak segítséget.”

– mondta a színésznő, akinek ez az előadás több szempontból is visszatérést jelent pályája gyökereihez.

"Nem volt konkrét tervben, hogy férfi rendezze az előadást, a rendező személye, nem a nem volt érdekes számomra. Widder Kristófot a Szkéné ajánlotta, korábban még nem dolgoztunk együtt. Orsival együtt vonzott, hogy a rendező jártas a fizikai színházban. Én is a Szkénéből indultam, és amit ott csináltunk, alapvetően fizikai színház volt. Somogyi István Arvisurájában kezdtem a pályafutásom, és nagyon régóta nem csináltam ilyen jellegű előadást, így külön öröm számomra ez a munka.”

Három alapanyagból született meg a ZUG történetvilága

A rendezésre Widder Kristófot kérték fel, aki három különböző forrást is felhasznált, hogy a történet minél sokrétűbben bontakozhasson ki.

 „Sokáig kérdés volt, hogy a Móricz Zsigmond: Tiszazugi méregkeverők című történet mellett beemeljünk-e kortárs sztorikat, végül erre jutottunk. Korda Bonifác kortárs, egyetemista drámaíró színdarabjából, illetve Bazsó Adrienn – a Goethe Intézet felkérésére bántalmazott nőkkel készített – interjúiból születtek meg a figurák és a történetek. Két, hasonló helyzetben lévő nőt láthatunk, akik látszólag szinte ugyanúgy, mégis egészen másképp küzdenek meg azzal, ami velük történt, másképp próbálják feldolgozni a traumáikat. Ezekben a jelekben magunkra, egymásra vagy azokra a toposzokra és figyelmeztető jelekre ismerhetünk, amelyek elsőre talán nem is tűnnek súlyosnak. De ha valaki akár magán, akár a környezetében felismeri ezeket, már azzal is segíthet.”

A rendező arra is reflektált, milyen férfiként egy ennyire női alapanyaggal dolgozni:

„A társadalmi felelősségvállalás sarokkövének kellene lennie, hogy nemtől függetlenül foglalkozunk ezekkel a témákkal és történetekkel – művészemberként pedig különösen, hiszen pályám során rengeteg női történettel dolgoztam már.”

Bemutató: 2025. december 12., Szkéné Színház
További előadás: 2025. december 13.

A szöveg alapjai:
– Korda Bonifác: Tiszazug
– Móricz Zsigmond: Tiszazugi méregkeverők
– Bazsó Adrienn interjúi családon belüli erőszak túlélőivel
(Az interjúsorozat a Culture Moves Europe program keretében készült.)

Alkotók:
Szerkesztette és rendezte: Widder Kristóf
Látványtervező: Kupás Anna
Szereplők / alkotók: Balogh Orsolya, Feuer Yvette
Felvételről közreműködik: Rába Roland
Zenei válogatás: Widder Kristóf

A ZUG nem csupán előadás – társadalmi reflexió, amely felkavar, gondolkodásra hív és kimondja azt, amit túl sokáig suttogtak.

Jegyvásárlás

[2025.12.10.]