Keleti Front

Tulajdonképpen 2000. május 12.-én kezdődött Kisvárdán.  A hajdani legendás kisvárdai gitáros - Csorba Bertalan - emlékére rendezett koncerten közel 40-45 zenész lépett fel. A koncert után - amelyet a Zemplén Televízió is megörökített - kezdett körvonalazódni egy tehetséges új formáció, amely Várda Blues Band Baráti Kör néven egy év útkeresés után, már koncertképes műsorral kezdett nyomulni. Egy szezon sikeres koncertjei, amelyek általában motoros találkozók, jamboree-k, rock-találkozók voltak, a szakma kedvező kritikái és a közönség reakciói után felmerült egy album elkészítésének lehetősége is. Közvetlenül a stúdiófelvételek megkezdése előtt, előtérbe kerültek azok a felfogásbeli különbségek, amelyek már korábban is fel-felütötték a fejüket, de a zenekar fennmaradása érdekében mindenki tolerált. 2002. március 28.-án borult a bili. A 'hogyan tovább ?' - ról szóló vélemények nem közeledtek egymáshoz és a zenekar felbomlott. A csapat tagjai közül hárman úgy döntöttek, hogy folytatják.

2002. április 3.-án új zenekar született, a Keleti Front, amely gőzerővel kezdett hozzá a próbákhoz, annál is inkább, mivel csupán három és fél hónapjuk volt a felkészülésre a lekötött stúdió és egyéb szerződések miatt. A zenekar tagja Rohály Viktor - korábban a Külvárosi Blues Band, majd a Honvéd Fúvószenekar oszlopos tagja, Lippai Tamás - akinek személyében megtalálták a frontembert, akkor még a debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gitár szakos hallgatója, és az 'öregek' : Maklári Ferenc és Gál László, akik egy rövid időszaktól eltekintve, diákkoruk óta együtt játszanak.  A stúdiófelvételek a debreceni P.Box stúdióban készültek Méhes János hangmérnök irányításával és két számban Hammond orgonán közreműködött az élő rocklegenda, Cserháti István is, akinek támogatásáért nagyon hálásak a mai napig. A lemezbemutató koncert Kisvárdán, a Várszínház és Művészetek Házában, nem várt sikert hozott. A zsúfolásig megtelt teremben csodálatos élményben volt része a jelenlévőknek. Az egy hullámhosszra hangolódott közönség és zenekar, a régi legendás rockkoncertek hangulatát idézte fel. A magánkiadásban megjelent lemez elég jó kritikákat kapott, holott rányomja bélyegét a pénztelenség és az ebből fakadó hangzásbeli hiányosságok.

Mindenesetre belépőt biztosított a zenekarnak, hogy követlen környezetéből kilépve az ország távolabbi részein is felléphessen, sőt a 2004.május 1.-i jelképes határbontás után - egy kulturális küldöttség tagjaként - a szlovákiai Nagykövesden játszhattak éjféli koncertet. Emlékezetesebb fellépéseik voltak : a nyírbátori Motoros Találkozó és Blues Fesztivál, a budapesti Wigwam Club, Marco Polo Club, a MATAV Olimpia, a hatvani rock-Karácsony a Neg-Rock Club-ban, a gyöngyösi EFOTT, a debreceni Főnix csarnok.Több közös fellépésük volt már a P.Mobil, P.Box, Edda, Deák Bill Gyula, Török Ádám és a Mini, Charlie, Republic, Jamie Winchester, Tunyogi Rock Band, Lord, Beatrice együttesekkel. Időközben Lippai Tomi is aktív részese lett a zeneszerzésnek, a csapat pedig megtanulta hasznosan ötvözni a fiatalos lendületet, a tapasztalatot és a rutint. Ezeket az új szerzeményeket folyamatosan tesztelik is a koncertek alatt, hiszen ki tudná eldönteni azt, hogy jó úton járnak-e, mint maga a közönség.

2005. május 22.-én személyi változások voltak a csapatnál. A bandából kivált Lippai Tamás, helyére Kovács Miklós szólógitáros lépett. Az együttes tagja lett még Varga István énekes is. Ez a felállás rövid életű volt. 2005.októberében újabb változás történt a zenekar életében: kivált Varga István énekes, majd Kovács Miklós szólógitáros is. Hosszas keresgélés után 2006. februárjában megtaláltuk az új tagokat: Molnár Béla / szólógitár, vokál /, Szécsi Norbert / ének, billentyű /.

Ez a formáció sikerrel mutatkozott be 2006.02.10.-én a Beatrice előzenekaraként Kisvárdán.  Az év végén elkezdték második lemezük felvételeit a szerencsi Dream Stúdióban Juhász Attila vezető hangmérnök irányításával. közben a koncerteken már játsszák a számokat.

2007 Januárjában befejezik a felvételeket. A lemezen 11 saját szerzemény hallható. A lemez meghatározó stílusa: rock, de néhány szerzeményben a soft rock műfaj is felismerhető. Az album záró dala ( Hajnali járókelők) pedig egy ballada, ami szokatlan a zenekartól.

[2006.03.06.]