|
|
Petőfi Sándor egyetlen regénye az úgynevezett sötét romantika stílusában tárja elénk ezt a lélegzetállító históriát. Hangvételét Edgar Allan Poe műveihez hasonlíthatjuk, csakhogy a magyar irodalomban, Petőfin kívül, nem akadt méltó követője. A dúsgazdag Ternyei Boldizsár megszállott a kártyajátékos, akit kedvel a szerencse. Szegényebb cimborája, Andorlaki Máté pedig a nőknél sikeres. Kettejük barátságát azonban megzavarja egy fellángoló szerelem, melynek tárgya ugyanaz a csodálatos lány. A két ifjú egymás ádáz vetélytársa lesz és ettől kezdve fiút és unokát érintve, generációkon keresztül zajlik a harc… A regény maga is drámai természetű, hiszen úgy bomlik ki a mese, mint egyetlen megrázó monológ. Ezt az egyhuzamban elhangzó narratívát foglalja cselekvő helyzetekbe Katona Imre színpadi átdolgozása. A két főhős, a gyűlölet és a bosszú megszállottjai mellett színes palettán sorakoznak fel a történet mellékalakjai, érzékletesen megidézve a kort.

|