Durva, felkavaró, hatásos: Ez3kiel a PEN-en

Elérkeztünk a PEN második napjához. A francia Ez3kiel elég mély nyomot hagyott, Zagar otthon hagyta díváit, a Kiscsillag és a Peet pedig lemezt mutatott be.

A kezdőnapi csúcs után egy kissé nehézkesen indult be a PEN második napja: a koraesti koncerteken és a Bőrgyár utcáin csak lézengtek az emberek (ennek az lehetett az oka, hogy a vidékieket csütörtökön már inkább a hazaút és anyuci fincsi, meleg kajája foglalkoztatta, mintsem az előző nap pálinkás-boros-sörös eszméletvesztésének megismétlése.

Szóval a csütörtök lightosan kezdődött, de késő estére már rendeződött a helyzet: a toi-toi-k előtt elkezdett nőni a sor, a félreeső helyek megteltek az ammónia összetéveszthetetlen szagával, a pálinkáért és a sörért is sorba kellett állni, és elfogytak az ülőhelyek az ételt osztogató pavilonok előtt.

Az első néhány koncert tehát kissé gyér hallgatóság előtt zajlott, de egy profi fellépőt ez nem zavarhat. Copy Con-t és csapatát, a Freedom Fighters-t sem érdekelte, a nézőszámtól függetlenül a maximumot nyújtották. Az más kérdés, hogy a kissé koratavaszi időjárás nem kedvez sem a reggae, sem a dancehall befogadásához. Nyári zene ez kérem, ha nincs meleg és napsütés, nagyban veszít értékéből a produkció. A közönség ennek ellenére taposott, zajongott és toporzékolt vezényszóra, már csak ezért is megéri zenésznek lenni.... 

A magyar ragga koronázatlan királya után megnéztük, hogy a Peet nevű csapat hogyan mutatja be új lemezét. A Narancsvidék című anyaggal nemrég készültek el a fiúk és kedvcsináló gyanánt egy hétig ingyenesen le lehet tölteni a lemezt a csapat honlapjáról. A koncerten nem voltak túl sokan, ők is hátulról nézték csak a Peet-et. A csapat ennek ellenére mindent beleadott, nem rajtuk múlott.

Kicsivel 9 utánra írták ki az este fő fellépőjét, a francia Ez3kielt. Nos, kevés olyan koncerten voltam, ami ennyire felkavart.

Az Ez3kiel minden szó, vagy felkonferálás nélkül kezdett zenélni, kb. 2-3 számnál kezdett leesni, hogy ez nem a beállás, hanem már maga a koncert. A színpadon kevés fény, a zenészeket is alig lehetett látni, csak két sziluett tépte a gitárokat. A gyors számoknál nem volt kivetítés, a lassabb, melankolikusabb részeket olyan látvánnyal támogatták meg a színpad két szélére szerelt hatalmas kivetítők segítségével, hogy az talán még azt is ott tartotta, akit alapvetően nem érint meg az elektro-instrumentális műfaj.

A koncert pontról pontra fel volt építve: az elektronikusabb, elszállós, lassú részek közben a valóban meggyőző kivetítőt bámulta mindenki, míg a metálos, zúzós, ordítós részeken leállították a kivetítőt és arcba nyomták a stroboszkópot, de úgy, hogy életemben először kezdtem megérteni, hogy miért írják rá némely videójátékra, hogy epilepsziás rohamot okozhat (az erre hajlamosaknál). Jómagam nem vagyok erre hajlamos, de volt a koncertnek néhány pillanata, amikor nagyon bele tudtam magam élni. Felkavaró volt és nagyon hatásos. Többen látványos módon léptek le, míg néhányan azért szemmel láthatóan nagyon élvezték....

Ezek után a Zagar nagyjából olyan volt, mint a Partraszállás után egy francia kisvárosban a felszabadítást ünneplő helyi lányok kényeztetése. Halálhörgés és robbanások után baguette és Cointreau.

Zagaron már tömött sátor fogadott minket. Pont mint tavaly, mínusz Underground Dívák, plusz új frizura: a csapat mintha egyszerre ment volna borbélyhoz....kivéve persze Bootsie-t, mert ő a klasszikus módon hordja séróját. Őszintén szólva most nem is fogott meg annyira, a közönség viszont szemmel láthatóan nagyon élvezte. Persze volt Wings of Love is (Underground Dívák nélkül), meg sikoltozó lányok, de inkább átnéztem Kiscsillagra....

Lovasiék is az új anyagukat mutatták be a PEN-en, ahol a 30Y mellett ők a másik nagy helyi kedvenc. A Kiscsillag koncertek általában igazi táncolós, éneklős mulatságok, melynek elengedhetetlen kelléke a bor. Valamiért ehhez a zenéhez illik a legjobban a boros kóla - sokak szerint. Szerintem is.

-M-

[2009.04.24.]