Szép nyári nap, felejthetetlen élményekkel, Neoton slágerekkel

A szereplők zseniálisak, a poénok nagyjából a helyén vannak, a koreográfiák szuperek, a jelmezek és díszletek imádnivalóan retrósak. A dalokat pedig nem kell senkinek bemutatni, így a felejthetetlen élmény és szórakozás garantált!

A történet egy jól adagolt szappanopera. Rengeteg érzelem, szerelem, kavarás, árulás, sírás, nevetés és mamma mia! Ha elvonatkoztatunk attól, hogy a 70-es 80-as években már szabadon lehetett utazni, és nem kellett minden frissen érettségiző diáknak átszökni a Jugoszláv határon, akkor is maradnak buktatók. De legtöbbször nem azért ülünk be színházba, hogy ilyeneken rágódjunk. Valahogyan bele kellett rakni a szomorúbb dalokat is a darabba...

Dráma vagy vígjáték?

Picit nehéz eldönteni, hogy ez a dráma vagy a vígjáték kategóriába esik-e, számomra egyik se volt. Vígjátékhoz nem elég vicces, néhol sablonos, és drámának sem nevezhető. A megdöbbentőnek nem éppen nevezhető fordulatokkal (pl.: Kovács nem autószerelő, Péter mégsem szökik el, Margó és Öcsi, Ria és Sanya egymásra találása) maga a történet értelme veszik el, persze attól még bulizunk egy jót. Maga az is kérdés, hogy le van - e zárva egyáltalán a történet, mi is a mondanivaló?

A nem túl kedvező leírásom után mégis mindenkinek csak ajánlani tudom a musicalt! Ugyanis a szereplők zseniálisak, a poénok nagyjából a helyén vannak, a koreográfiák szuperek, a jelmezek és díszletek imádnivalóan retrósak. A dalokat pedig nem kell senkinek bemutatni, így a felejthetetlen élmény és szórakozás garantált.

Az este során számomra két előadó emelkedett ki leginkább. Az egyik Szulák Andrea, aki tökéletesen formálta meg Panni nénit. Egyszerre volt következetes osztályfőnök, aggódó anya és olykor szerelmes nő. Már sok darabban hallottam énekelni és eddig is szerettem a hangját, de a mostani előadás után örülök igazán, hogy erre a pályára lépett.

A másik számomra kiemelkedő személy az Vágó Zsuzsi volt. A dalai többnyire lírikusak, nem a legvidámabb szerepet kapta, de mikor a hangja rázendít, az annyira magával ragad, hogy úgy érzem egyedül is képviselhetné a történet drámai oldalát. Lehengerlő a színpadi alakítása, öröm nézni, csak jót tudok mondani róla. Néhány dal, amiben kiemelkedő volt: Az „Itt vagyok” című duettben Szulák Andreával, és az „Emlékül” című szólójában, ezenkívül Szabó Dáviddal énekelt három duettjében is remekelt.

Megérkezett a megváltás?

Sokak örömére Szabó Dávid kapta a főszerepet, ő alakította a frissen érettségizett, önmagát kereső fiút, Pétert. Az ő karaktere összetettebb volt a többi táborlakónál, de remekül megoldotta. Igazából a „Megváltást várok” című szólójánál éreztem először azt, hogy megérte beülni a darabra. Az este folyamán nem nyújtott ugyan mindig száz százalékot, de ez a koreográfiának is betudható. Összességébe engem megfogott az alakítása.

A Riát alakító Vágó Bernadett is jól szerepelt az este. Bár nem az ő előadása hagyta a legmélyebb nyomokat bennem, de nagyon jól alakította a tőle távolálló karaktert. Jó volt végre vidám szerepben látni, ennek külön örültem. Fruskás, vidám, csábos volt és végig megőrült a szerelemért, a nézők pedig érte.

Margó, azaz Peller Anna a tőle megszokott nevettető szerepben volt látható. Lehet, hogy elfogultságból, de örültem volna, ha több szerepet kap. A színpadon frenetikus volt, főként a Kerényi Miklós Mátéval közös jelenetekben. Ott volt a „Ha szombat este táncol” című dal, de mégis hiányoltam egy szólót vagy duettet.

Máté és Dávid remek volt

És akkor Kerényi Miklós Máté, mint Öcsi. Őt is néztem volna tovább, de hát ilyen az élet. A „220 felett” az egyik kedvenc Neoton számom, de ő és Dávid remekül megcsinálták. Először furcsálltam, meg az adott szituációt is, amiben elhangzott, de nagyon élveztem. Ennél a dalnál kiemelném a koreográfiát is, egyszerűen nagyszerű. Írhatnék róla litániákat, de inkább csak annyit mondok, hogy imádtam.

Azért hagytam a vége felé Szerényi Lászlót, mert nehezen jut eszembe, mit is írjak róla. Most először láttam élőben a Dolhai Attila utódjának nevezett ifjú tehetséget. Azért van különbség. Rosszat igazából nem tudnék mondani róla, de engem nem fogott meg. Sanyát viccesen és jól formálta meg, de mégis hiányzott valami az alakításából. Ettől függetlenül szívesen megnézném más darabokban is.

Faragó András TSZ melléküzemágvezetőként volt látható a darabban, és nem akárhogy hozta a szerepét. A színházban több hasonló karakterben is látható (pl.: Csókos asszony operettben) de, nyilvánvalóan azért mert ebben nincs párja. Nagyon kellett a darabba! Élveztem minden pillanatot, amikor színpadon volt.

Náray Erikának ugyan kicsi szerepe volt, de az felejthetetlen. A legapróbb szerepekben is kitűnik, és mindig visz beléjük valami különlegeset. Az este legviccesebb pillanataihoz neki is biztos volt köze (paróka, „Pago Pago, Meglepetés-műsorszám”stb.)

Csonka jelentéktelen volt

Csonka Andrást eddig csak jobb szerepekben láttam. Nem igazán tetszett az ő előadása, ez persze a karakter sivársága miatt is volt. Nem igazán volt énekes szerepe, ahol pedig énekelt ott a társai mellett jelentéktelen maradt, és elveszett a hangja.

Csengeri Ottília, mint a pesti művésznő mindenképp ott volt Csepregi Éva szintjén, ha ugyan nem szárnya túl. Bármeddig képes lettem volna hallgatni tőle a „Monte Carlót”. Nem ő a kedvencem az Operettszínház színészei között, de most különösen tetszett. Nagyon sajnáltam, hogy csak a végén volt jelen, és hogy a CD-re nem került fel tőle ez a dal.

A táborlakók végig jelen voltak, és nagyon jól szerepeltek: Angler Balázs, Blénesi Zsolt, Földesi Anita, Langer Soma, Jenes Kitty, Kádár Szabolcs, Kiss Csaba, Kiss Tünde, Kocsis Dénes, Kulin András, Ottlik M. Laura, Réder Nóra, Hadics Annamária, Simon Boglárka, Vörös Henriett, Zádori Szilárd.

Összegezve egy kellemes nyári estét töltöttem az Operettszínházban. Nagy értékekkel ugyan nem gazdagodtam, de jól éreztem magam.

Láttad a darabot? Írd meg a véleményed IDE! Képek a próbáról ITT.  Rafinált meglepetés a Szép nyári nap CD-n - Meghallgattuk a Neoton musical dalait! - Juhász Viola -

[2009.08.22.]