Nem egyhangú Bangó Margit lemeze

Bangó Margit neve talán senkinek nem cseng ismeretlenül. Kossuth-díjas énekesnőnk már több mint húsz éve jelen van a nótaéneklés világában. De műveletlenebb honfitársaink, ha máshonnan nem is, akkor a kettesszámú tévé, főzőcskézős műsorából ismerhetik. A kezemben tartott Mulatok, mert jól érzem magam lemezen 13 dal található, nagy része Bangó Margit és Rigó János tollából származik.

Persze kérdés, hogy ebben a műfajban menyire lehet újat írni, úgy hogy a megszokott frazírokat és szófordulatokat kihagyjuk. Sehogy! De ez nem is baj, hiszen az ilyen jellegű műdalokat így szokhattuk meg és másképp nem is szólnának jól.

Fontos megemlítenünk a műdal fogalmát.
A cigányság kultúrájában is jelen vannak azok a tradicionális népdalok, amelyeknek ismeretlen a szerzője, illetve azon nóták, amelynek ismert szerzője van, de mindenében a népdalokat idézi. Ez alatt nem a mai techno-roma előadók nótáit és nem a felkapott üvöltős, összevissza billentyűző és vonyító roma zenészeket értem (Kaposváron feltámadt a szél… és társai). Merthogy ma ezek a dalok az ismertebbek, a cigánynóta műfajában. Bangó Margit ezt a kettő között lévő űrt tölti ki.

Érdekes ez a kiadvány. Merthogy nincs benne bálnaszív lábdob, groove-ok és még a Korg PA-50-es szintetizátor bugyuta kattogó dobgépe sem szól, minthogy ezt sok fentebb említett „előadó” dalaiban hallhatjuk. Van viszont cimbalom, klarinét, zongora, gitárok, hegedű.

Vegyes érzelmek

Nagyon jól szól a lemez és nagyon jók a zenészek is. Ami negatív nekem, az nevezetesen az, hogy egy négysoros dal, akár nyolc percen át szól, 18 versszakkal és „danászással”. Viszont ez a műfaj egyik jellegzetessége, bár elég unalmas. Negatív érzéseimet folytatva említeném meg a „Mindenem a tánc” című tracket, ami egy lassú dal, de nem Bangó Margit énekli. Kár, mert nagyon nagy a kontraszt. Bangó Margit után énekesnőként megszólalni? Hát ez nagy bátorságról, vagy mérhetetlen önbizalomról tanúskodik.

A „Mulatok, mert jól érzem magam”, címadó szerzeményben, ugyanezen hölgy kezdi és a dal vége táján Bangó Margit is beszáll! Hát! Megint csak a borzasztó szakadék. Na, persze itt nem arról van szó, hogy ez a hölgy nem jó énekes. Csak Bangó Margit után furcsa. Ha önálló lemezén hallanám, akkor teljesen jónak lehetne mondani.

Ami szintén nem tetszik, sőt, könnyűzenei OSZK oktatásban főbenjáró bűn volt keverni a romanótát, a csárdással és a fox-szal. Na, itt az „Ablakomon besütött a holdvilág” című dallal egybe szólal meg a „Rózsa, rózsa, labda rózsa levele”. Természetesen sok versszakkal és danászással.

Korona került a végére

Ezen kívül más negatívumot nem tudok megemlíteni. Azt kaptam, amit vártam. Nagyon jó „romás” akkordok, kiváló előadás. Illetve a dobgép használata is nagyon visszafogott, ízléses és nem tolakodó. Roma zenések esetében ez azért ritkaság. A műfaji monotonitás ellenére sem unalmas a lemez.

Hiába nyomják az esztamot minden nótában, annyira sokrétű az ének Margittól és Jánostól, hogy nem érződik az egyhangúság. Az utolsó „Csak rád gondolok” című dal, pedig nagyon szépen felteszi a koronát a lemezre. Igaz, hogy a dal nekem nagyon hajaz egy régi sanzonra, de ez lényegtelennek mondható. A mesteri koppintás, számomra nem koppintás.

Egyszóval szépen beáll a lemez, az igényes roma előadói lemezek sorába. Bár igazán nem lehet mást várni Bangó Margittól és csapatától. Rigó János neve számomra ismeretlen volt eddig, de itt meghallgatva valószínűleg ez az én szegénységi bizonyítványom. Nekem jobban tetszik, Bangó Margit mellett, mint annak idején, Isten nyugosztalja, Horváth Pista. Na, de kinek a Pista, kinek a Jancsi. Ezt döntse el mindenki magának.

Bangó Margit ezt álmában sem gondolta volna --- Gondoltad volna, hogy... - érdekességek Bangó Margitról

-norro-

[2009.12.04.]