Koncz Zsuzsa ellen tud állni a csábításnak

Koncz Zsuzsa összegyűjtötte az elmúlt évek koncertjein elhangzott dalait és egy DVD-n és CD-n megjelentette. A címe pedig Ha én zászló volnék. Az énekesnő az MTV1, A szólás szabadsága című műsor vendégeként erről beszélt.

- A DVD egy CD-vel együtt most jelent meg és az elmúlt 12 év koncertjeiből válogat. A címe pedig Ha én zászló volnék. Ez, a Ha én rózsa volnék című Bródy-szerzemény utolsó versszakának kezdősora. Miért pont ez a cím?
- Egy kedves barátom, akire én nagyon hallgatok, ő vetette fel először, hogy legyen ez ennek a kiadványnak a címe. És megmondom őszintén, hogy én is elgondolkoztam rajta, ez elég érdekesen hangzik így. De rá kellett jöjjek arra, hogy ő nagyon jól ismer engem, és tudja azt, hogy a számomra személyesen is, tehát a pályámon is fontos volt mindig is a szabadság, a személyes autonómia kérdése, hogyha úgy tetszik. És ez az utolsó versszak ez egészen pontosan erről szól. Tehát, hogy én azt szeretném, ha én nem lennék játéka semmiféle szélnek, ha én dönthetnék az én sorsomról, és én választhatnám meg azt, hogy mit csináljak. Vagy mit nem.

- De most megvan annak a veszélye, hogy ez nem így van?
- Én azt gondolom, hogy a veszélye ennek mindig megvan. Hiszen egy olyan világban élünk, amelyikben bennünket, ha úgy tetszik, egy nagyon komolyan manipulatív közeg vesz körül. Tehát mindenki arra próbál tolni bennünket, hogy ne feltétlenül azt csináljuk, amit mi szeretnénk, vagy ami nekünk eszünkbe jut, hanem azt, amit mondjuk éppen a televízió képernyőjén mutatnak nekünk azt vegyük meg, azt csináljuk és oda menjünk.

- És azt gondolom, hogy ezeknek a csábításoknak, már idézőjelbe téve, az embernek, ha lehet, akkor tudni kell ellenállni. És én különös tekintettel arra, hogy viszonylag nehezen voltam manipulatív régebben, mostanában meg aztán már egyáltalán nem, megpróbálok ezeknek a csábításoknak ellenállni, és azzal áltatom magam, hogy ez sikerül. És ez ad egyfajta, hát, hogy úgy mondjam, megnyugvást a léleknek, és azt a fajta szabadságot, amit talán úgy egyébként nem lenne könnyű átélni. Hiszen azért eléggé korlátozok közé van szorítva az életünk. Szakmai szempontból egyébként az enyém is. Tehát nagyon sok mindennel kell törődnöm, nagyon sok mindent kell mérlegelnem és mérlegre tenni azt, hogy mikor, mi a fontosabb.

 - De például? Mi az, amit igazán mérlegre kell tenni? Hogy hova lehet elmenni, hova nem lehet elmenni? Vagy, hogy miről lehet?
 - Ezt is többek között, de pl. az elmúlt évben nekem annyi élményem volt és annyi szeretetet, annyi elismerést kaptam, hogy az ember egy kicsit önkéntelenül is elgondolkozik azon, hogy úristen és akkor hogyha ez így van, és akkor tényleg így van, és akkor ezt megérdemeltem? És nem tudom én, akkor most hogyan tovább? És akkor jött ez a mentőötlet, hogy pl. így tovább. Tehát, hogy nézzünk szét a házunk táján, hogy mi van. Az, ami lényegünk, ha úgy tetszik, akár művészileg, tehát akár a dalaimnak, akár nekem saját magamnak mint embernek, tehát mi az, ami fontos, hogy ezeket a dalokat szedjük össze, ezek a dalok érdemesek arra, hiszen annyi élményt kaptam tőlük, én magam személyesen is. Éppen a közönségtől. Aki részt vett ezeken a koncerteken, és, akit mos a technikának hála visszahallottam, tehát azért a koncerteken az, az igazság, hogy az ember nagyon sok mindennel el van foglalva, természetesen tartja a kontaktust a közönséggel, de az, hogy az egészen pontosan milyen hőfokú, azt nagyon nehéz bemérni, miközben az ember énekel.

- Ezzel csak most szembesültél?
- És így munka közben egészen egyszerűen láttam, hallottam, hogy micsoda fantasztikus dolgok történtek ebben az elmúlt 12-13 évben.

 - A koncertjeidnek rögtön az elején megteremted a hangulatot, ha már a koncertekről beszélünk, a köszönéssel. Megteszed, hogy most köszönsz úgy, ahogy szoktad kezdeni a koncerteket?
- Sok szeretettel üdvözlök mindenkit, jó estét kívánok, szevasztok, csókolom.

- Igen, ez a csókolom ez honnan jött? Ez elmaradhatatlan, és ezért tényleg mindig, mindenki olyan hálás.
- Még annak idején fiatalabb koromban, láttam a nézőtéren egyszer egy ősz hajú idősebb hölgyet, ami akkoriban még elég szokatlan volt, és miután megláttam, önkéntelenül is mondtam, hogy csókolom. És aztán ez annyira megtetszett a fiúknak is, meg megtetszett a közönségnek is és ezzel rögtön kialakul valami olyasmi hangulat köztünk, ami sokkal személyesebb, mint ami egy magas színpad és egy alacsonyabb nézőtér között kialakulhat.

- Azért más dalok vannak, van azért átfedés is, a DVD és a CD között, de a DVD-nek az utolsó dala a Miért hagytuk, hogy így legyen? Előbb mondtad, hogy te mindenben magadat fejezed ki, mi volt ennek akkora jelentősége, amikor megszületett az a dal, hogy miért hagytuk, hogy így legyen?
- Nézd, mindig van, itt az előbb egy kerekasztal-beszélgetés volt, miért van ez így? Miért nincs ez úgy mint Európában, nálunk is, és ilyen kérdések mindig voltak és sajnos úgy tűnik, hogy ilyen kérdések mindig lesznek. Tehát , hogy vannak olyan helyzetek, ahol az ember, ha úgy tetszik mindig elköveti ugyanazt a hibát. És miközben tudja, hogy ezt talán nem kellene. Mégis úgy csinálja, vagy hagyja, hogy úgy legyen, vagy hagyja, hogy az történjen, ami. Tehát akkor, amikor a dal született természetesen ez egészen másról szólt, és azóta is folyamatosan mindig másról szól.

- Koncert lesz? Mert azért tőled mindenki azt várja.
- Lesznek természetesen, vidéken is koncertek és december 11-én a MÜPA-ban találkozom a budapesti közönséggel, amire minden jegy elkelt.

Olvass tovább: Mennyibe kerül a koncertre a belépő? Tudd meg ITT - Koncz Zsuzsa:  "Ezt az eredményt nem egyedül értem el"

- zene.hu A szólás szabadsága alapján az observer segítségével -

[2009.12.09.]