Koncz Zsuzsa:  "Ezt az eredményt nem egyedül értem el"

Az elismerés az egyik legfontosabb dolog a művész életében - mondta Koncz Zsuzsa énekes, aki munkásságáért szombaton vette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.

Az elismerések tekintetében szinte mindegy, hogy az államtól vagy a közönségtől kapja az alkotó - vélekedett az előadóművész, hozzátéve, hogy a Kossuth-díj a legmagasabb állami szintű kitüntetés, amit művész kaphat.

A magyar kislány

"A művésznek mindig, minden oldalról kell a visszajelzés, hogy jó úton jár-e" - fogalmazott Koncz Zsuzsa. Mint mondta, a legmagasabb állami kitüntetésről magyar állampolgárként, "magyar kislányként" büszkén és örömmel értesült, de hangsúlyozta, hogy korábbi hazai és külföldi díjai - többek között a francia becsületrend - ugyanolyan fontosak maradnak számára.

A népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért kitüntetett művész hangsúlyozta, hogy ezt az eredményt nem egyedül, hanem szerző- és zenésztársaival együtt érte el.

Új lendületet kap az énekesnő

Megjegyezte, hogy a magyar televíziós csatornák által kissé mostohagyerekként kezelt műfaj elismerésének is érzi a Kossuth-díjat, amely minden bizonnyal új lendületet ad készülő új stúdióalbumának elkészítéséhez.

Koncz Zsuzsa 1962-ben az MTV-ben a Ki mit tud?-on mint a Gézengúz duett tagja tűnt fel és vált ismertté, majd énekelt az Omega, az Illés, a Metró zenekarral. Első kislemeze, a Rohan az idő 1966-ban jelent meg, ezután az Illés zenekarral, a Fonográffal, később stúdiózenészekkel készített felvételeket. Összesen több mint harminc lemeze látott napvilágot, közöttük négyen megzenésített verseket énekelt. Németországban hat albumát adták ki.

Munkásságát 1977-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1992-ben Kazinczy-díjjal, 1999-ben eMeRTon-díjjal ismerték el, 1989 óta érdemes művész, a Hungaroton életműdíját és a Maecenas-díjat 2000-ben vette át, 2006-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést.

Egyszerű ez

Főbb lemezei a Volt egyszer egy kislány (1969), a Szerelem (1970), a Kis Virág (1971), az Élünk és meghalunk (1972), a Jelbeszéd (1973), a Konczert (1984), a Fordul a világ (1988), a Miénk itt a tér (1996), legutóbbi albuma pedig a 2006-ban megjelent Egyszerű ez című verslemez.
Filmszerepet vállalt többek között az Esős vasárnap (1962), az Ezek a fiatalok (1967), a Szevasz Vera (1967) és a Bűbájosok (1969) című alkotásokban.

- MTI -

[2008.03.16.]