Terjesztjük ezt az egyedülállóan pozitív felfogást! - interjú Negrussal

Alig pár nap, és a magyar SKA-reggae élet Győrbe teszi át székhelyét egy kis időre. Negrussal, a város egyik legismertebb rasta arcával beszélgettünk mindenről, ami a fesztiválhoz és a reggae stílushoz tartozik.

– Jön a 3. Győri SKA-Reggea Fesztivál, amely két napig várja majd az érdeklődőket. Az első kettőre milyen visszaemlékezni?
– Jómagam az első kettőn, mint fellépő vettem részt, noha akkori zenekarom szervezőként volt fel tüntetve, de nem emlékszem hogy nagyon jeleskedtünk volna a lebonyolításban. Ugyanakkor nagyon felemelő érzés játszani egy ilyen fesztiválon, ilyen zenekarok között feltűntetve a line-upon, és ilyen lelkes, népes közönség előtt. A fesztivál körülményeiről, kivitelezéséről Totyának (Tóth Csaba, a házigazda LK-Beat zenekar vezetője, a szerk.) lehetnek emlékezetes pillanatai.

– Ők voltak a fesztivál ötletgazdái?
– Ha jól tudom, igen. Meg is kell kérdeznem, amint a 3. fesztivál utolsó hangjai lecsengenek, honnan is jött ez a szikra, mert engem is "beizzított".

– Tanultatok valamit az eddigiek során, amelyet idén máshogy csináltok?
– Már a második fesztiválon érezhető volt a fejlődés, természetesen mindig módosul a pályagörbe egy-egy visszajelzés, hozzászólás után. A lényeg – szerintem - a tartalom, maga a fesztivál indítéka, sok jó embert összehozni egy jó helyen, ápolni, terjeszteni ezt az egyedülállóan pozitív felfogást. Idén sajnos nem a nagy ötletek, új tervek, hanem a jól időzített válság terelte kicsit más mederbe az előkészületeket. Volt róla szó, hogy nem lesz fesztivál, aztán félő volt, hogy minimálisra sikeredik a produkció, minden tekintetben. De most már nincs megállás, majd ott meglátjuk, mit fogunk eztán másképp tenni.

Ez is érdekes lehet a reggae szerelmeseinek: A zenével harcolnak a korcs világ ellen -  interjú a Green Synapsissal!

– Milyen visszajelzések érkeztek hozzátok, a közönség, és a szakma részéről is?
– Erre szintén kevés rálátásom van, nekem a legelső visszajelzés a teltházas tavalyi fesztivál volt. Elég magasra tette a mércét, ehhez tökéletes összhangban kell legyen minden alkotóelem. Értsd: időzítés, kínált program, erős reklám… Bízunk benne, a szerencsés véletlen nem nagy, de legalább nem reprodukálható helyet foglal a tavalyi receptben. Közönség… Érdekes kérdés. Itt Győrben, nem kevésbé van szükség különböző szubkultúrák, rétegek kiszolgálására, mint bármely más pontján a világnak. De itt valahogy nagyon nehezen bontakoznak ki az "alulról" szervezett dolgok, nehéz összehozni a kínálatot kereslettel. Igény mindenképpen van ilyen megmozdulásokra, de valahogy nehezen jön át az eklektikus antibarokk terek és karácsonyi-őrület izzósorok között.

– Nem kevés, igazán neves támogatót sikerült megnyernetek a fesztiválnak. Ekkora a népszerűsége a műfajnak a városban? Vagy mi a titkotok?
– Totyának valóban jó kapcsolatai lehetnek, és remek üzletember - jó értelemben -, nem kevés munkája van ilyen mértékű szponzor- és média-kör kialakításában. A műfaj népszerűsége nem tudom mennyire meghatározó ilyen esetekben, az előző két fesztivál, és több más LK-Beat-rendezvény viszont egész biztos jó referencia. A "titokra" én is kíváncsi lennék, mert most tényleg a utolsó pillanatban csöppentem bele a szervezésbe.

– Roppant kedvező jegy-és bérlet árral várjátok a raszta lakosságot. Hogy sikerül így mégis kijönni a rendezvényből?
– Mindenképp bizakodóak vagyunk, de józanésszel belegondolva: sehogy. Itt is érzem, hogy nem ebből a fesztiválból fogja felépíteni a következő házát a szervezőbrigád, és remélem, nem kell eladnia az előzőt (nevet). Említettük a válságot, amely miatt kétszer is meggondolom, mennyit költhetek, továbbá az előző fesztiválok is messze az ilyenkor alkalmazott árak alatt maradtak… Mély kerékvágás ez, nem is akaródzik kiugratni a szekeret. Ez a fesztivál tényleg nem a tulajdonosaiért van. Ha csak minden tízből egy ember gondolja meg, eljön-e drágább napijegyért, már nem sikerült mindenkihez eljuttatni az üzenetet.

– Térjünk át a zenére! Neves fellépők sora teszi majd tiszteletét a Rába-partján. Mi alapján történt a meghívás?
– Legszebb lenne, ha mindenkit elhívhatnánk, aki az országban e műfajokat ápolja, de
az nem két napos program. Szelektálni pedig nehéz. Ezért rendező elvként mindenből egy kicsit megpróbálunk adni. Lesz itt ska, rocksteady, roots, dancehall, mindenből tényleg egy kicsi, lehetőleg legnevesebb hazai képviselője előadásában.

– Jöjjenek a kicsit kellemetlenebb dolgok! Szerintem álszerénység lenne elmenni az egyes emberekbe beégett sztereotípiák mellett. Azaz: „az SKA csak a rock and roll/rockabilly koppintása, lazább felfogásban”, a „reggae pedig züllőt, füves zene”. Na meg hogy „itt, Magyarországon nevetséges Jamaica-t emlegetni”. Mi ezekről a véleményed?
– Nap-nap után találkozom én is ilyen sztereotípiákkal. De ezek szerint álszerény leszek, mert én bizony – általában - elmegyek mellettük. Akár rám kacsint, akár megvetően végignéz, tegye csak. Neki ennyi jutott, ki tudja, egy szép napon majd őt nézegetik meg. Annyi műfaj létezik a világon, és mindnek megvan a létjogosultsága. Nekem - nekünk épp ez az elsődleges, de nem a zene határozza meg a hallgatóját. Ellenben az tényleg elkeserítő, amikor - amúgy intelligensnek ismert - embertársaimnak tényleg az jön le a reggae-ről, hogy „jaja, ez joint nélkül mit sem ér”. Szerintem az egyik legspirituálisabb zene, és személy szerint nekem semmiféle tudatmódosítóra nincs szükségem, hogy azonosuljak mondanivalójával. Amely az egész világon örök igazság, nem csak Jamaicában. Tehát Magyarországon is. És ha ebből az országból elindul valami, ami aztán bejárva a világot, ennyi embernek ad ennyi év után is ennyi pozitív érzést, hát vállalom és hirdetem azt is.

– Balga kérdésnek hathat, de aki nem ismer titeket, nem tudja: hogy telik egy reggae-fan napja? Nem macerés a raszta haj és minden hozománya?
– Meg merem kockáztatni, több a környezetünkben élő tincsesek között az, aki nem, vagy az átlagosnál nem többet hallgat reggaet (és valószínűleg nem azonosul semmiféle elvekkel, ha egyáltalán tisztában van azokkal). És sokkal több ember hallgatja a zenét, és teszi magáévá üzenetét, mint ahányról megjelenés alapján gondolná az ember. Tényszerűen megint csak magamról, és a magam nevében nyilatkozhatnék, azt meg nem szeretem. Haj... Furcsa, hogyan módosul egy jelkép tartalma néhány évtized alatt. Talán egyetlen közös vonás, hogy bármilyen indíttatásból, bármilyen módon viseli az ember, mindig kicsit más, mint a többi. De ez igaz szinte minden műfaj követőire is. Lehet kopasz, tarajos, bakancsos, kockás, kifestett, ugye, nem is olyan rendkívüli ha az embernek tincsei vannak? Nem mondom, hogy nem kell velük foglalkozni, de én nem viszem túlzásba. Semmiképp sem macerásabb, mint minden reggel kifésülni (nevet).

– S mit vártok a fesztiváltól? Melyik koncertre lesz szerinted a legnagyobb érdeklődés?
– Két igen erős húzónév díszeleg mindkét nap zárásaként. Ladánybene 27 és Copy Con. Ha Győrben valakit megkérdezel, ezt a kettőt biztosan ismeri. Az én szívem T.B.-ék (LB27) felé húz. S aminek nagyon örülök, hogy sikerült Another Dayt és T-Rex Riderst is meghívni. Another Day hiteles és tanít, T-Rex Riders pedig hatalmas tátongó űrt tölt be (csupa nagy zenészek, hazai csapatok tagjai hozták össze), mert a szerintem leghangulatosabb irie-műfaj, a rocksteady szolgálatába szegődtek.

– Tovább ezen az úton? Jövőre jön a 4.?
– Mindenképpen meg kéne próbálni, de erre a kérdésre visszatérhetnénk dec. 13-án? (nevet)

– Havassy Anna Katalin –

[2009.12.09.]