"Meg akartam próbálni egyedül is." - interjú a Sugarloaf basszusgitárosával
A rock and roll-ban nincs merészség!
– S honnan jött, hogy a Colombre első klipjét te rendezd?
– Nem tudom, annyi mindenről beszélgettünk, hogy ez lett a vége. Akkor jó ötletnek tűnt!
– Na de miért pont a Kill me? Egyetlen angol nyelvű dal. Nem volt túlzott merészség erre forgatni a klipet?
– Az a túlzott merészség, ha valaki hangszert vesz a kezébe! Mi lehet a Rock and roll-ban merészség?! A megfelelés engem nem nagyon érdekel. Ha a szabályokat tekintjük a Colombre dalok egyike sem tv vagy rádió kompatibilis. Így nem foglalkoztunk vele, hogy milyen nyelven van, ha hallgatja valaki, úgyis érti, ha nem beszél angolul. Az Interneten meg nem igazán számít. Nagyon jó dal! Sőt, nagyon jó Dal! És a maga módján még sláger is.
Nézd és hallgasd meg az említett klipet és dalt!
– Egyáltalán: profi zenészként hogy kerültél a kamera mögé, mi vezetett ahhoz, hogy klipet rendezz?
– Ez a hobbim. Meg a zene. A fényképezőgép. Gyerekkorom óta érdekel. Most már végre van hozzá eszköz is. Portrékat szeretek fotózni. Ezért készítettük a klipet fényképekből Szántai István grafikus-fotós barátommal. Ő a precizitásával kiváló ellenpont az „elszállós” látásmódom mellé. Odafigyel azokra, amiken én átsiklok. Hol én fotóztam, ő beszélt, hol fordítva. Rengeteg videóklipben szerepeltem, sokba belebeszéltem már. Meg akartam próbálni egyedül is.
– A barnított képek, a grafikai megoldások igazán egyedivé teszik a felvételt. A képi eszközökkel mit kívántatok hangsúlyozni, kommunikálni?
– Nem barnított!!! Azt nagyon utálom, nekem gimitabló és „effektszagú”! Ez „gyümölcsleves” színű! Mit akartunk kifejezni? Hát SEMMIT! Egy szép klipet szerettem volna, ami nem több, mint aminek látszik. Csak hangulat. A dal többet jelentsen tőle, de ne nőjön a fejére. Ez vagy sikerült, vagy nem, de nem igazán érdekel, nekem tetszik. A videóklip unalmas műfaj, mostanában mindegyik gyönyörű színes-csajos-kocsis vagy minidráma. Egyiket sem szerettem volna. Lehet, hogy ez sem normális dolog én nem tudom, de mindenben jobban szeretem az egyszerűséget.
– Őszintén: a Sugarloaf és Sushi Train adta elfoglaltságok mellett számos zenei kötődési tevékenységed van még. Mindenre jut időd, amit szeretnél?
– Persze. Nem. Legalábbis nem akkor, amikor épp szeretném. De jól érzem magam munka közben. A nyár mindig hajszás, már most készülünk az új Sugarloaf lemezzel és a hozzá tartozó turnéval. Ilyenkor azért nincs nyugalom, de ezt én már megszoktam 1998 óta, amióta rendesen koncertezem. A Sushi Train sajnos most szünetel, sokszor beszélünk róla, egyszer úgyis összeszedjük magunkat.
– Folytatódik a közös munka a Colombreval?
– Hát, ha nem is stúdiómunka, de kapcsolatban vagyunk, sokszor beszélünk a továbbiakról –lemezborító stb.-, legkésőbb a második lemeznél úgyis fogunk találkozni.
Hírek
